HIPA bevallás 2023 – dr. Kovács Attila

Néhány aktuális téma és kérdés a helyi iparűzési adó megállapításához és bevallásához

HIPA bevallás 2023

1. Az adóévi adó, az előlegfizetési időszak adóelőlege, bevallás és annak módja

Az adózó fő szabályként az Art. alapján, illetőleg tételes adóalap szerinti adózásra [Htv. 39/A. §] áttérőként, vagy bevallásra kötelezettként a megelőző adóévi iparűzési adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig köteles a bevallást benyújtani. Így a naptári évvel azonos üzleti éves adózónak a 2023. adóévről 2024. május 31-ig kell teljesítenie a HIPA bevallás benyújtását.

Az adózó az előző adóévi iparűzési adó bevallásával – kivéve a soron kívüli, a különös szabályok alá eső [Art. 52-53. §], valamint a Htv. szerinti záró bevallások eseteit – egyidejűleg

  1. a bevallás-benyújtás törvényi határidejét követő második hónap 1. napjától kezdődő (keresztféléves, 12 hónapos) adóelőleg-fizetési időszakra vonatkozóan első és második előlegrészletként,
  2. a Htv. 39/A. §-a szerint adózó az áttérés évében kezdődő adóévre (ez azonos az adóelőleg-fizetési időszakkal)

adóelőleget köteles megállapítani és bevallani. Az a) pont esetén két adóelőleget, míg a b) pont esetén egy adóelőleget kell a 23HIPAK_M-EL nyomtatvány A) blokkjában rögzíteni.

Az adózó a megelőző adóévi iparűzési adóról és a folyó évben kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlegéről a bevallást – általános szabályként – a NAV által biztosított elektronikus felületen a 23HIPAK nyomtatvány kitöltésével köteles benyújtani. A 2018-2022. adóévre korábban benyújtott iparűzési adóbevallás(ok) kijavítása, önellenőrzéssel való helyesbítése szintén a NAV rendszerében lehetséges.

Az általános szabálytól eltérve, az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság tagja) az adóbevallást papír alapon is benyújthatja, mégpedig a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A különleges gazdasági övezetbe tartozó területen székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó pedig a NAV-hoz. Ekkor a 23HIPAK nyomtatvány közvetlenül az illetékes adóhatóságtól szerezhető be, vagy az önkormányzat/NAV honlapjáról tölthető le.

2. Egyéni vállalkozóhoz kapcsolódó néhány sajátosság

2.1 Kit kell egyéni vállalkozónak tekinteni?

A Htv. alkalmazásában egyéni vállalkozó – és az iparűzési adó alanya -,

  1. az Szja tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó (Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély),
  2. a Kata tv. hatálya alá tartozó vállalkozó, akinek jogállására és bevételére az e törvényben foglaltak az irányadók, így esetében – szemben az Szja tv. hatálya alá tartozó átalányadózóval – nem kell a bevételi értékküszöbnek (bevétele lehet éves keretösszeg alatti, de feletti is) teljesülnie a Htv. szerinti vállalkozói státuszhoz.

2.2. Mi minősül bevételnek, illetve nettó árbevételnek?

 2.2.1. Az Szja tv. hatálya alá tartozók esetén

Az Szja tv. 2. melléklet I. pontjában meghatározott bevétel tekintendő Htv. szerinti bevételnek is. Így például az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértéke; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, félkész termék értékesítésekor kapott ellenértéke; a kapott kamat, a felvett támogatás (ha az bevételként számolandó el) összege.

A Htv. 39/A. §-a szerinti adózást választók bevételének az Szja tv. szerinti bevétel tekintendő.

 A Htv. alkalmazásában nettó árbevétel [52. § 22. pont g) alpont] a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, ha azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet az Szt. alapján egyéb bevételként kellene elszámolni. Ebből következően nem számít Htv. szerinti nettó árbevételnek az Szt. szerint az egyéb bevételek között elszámolandó kötbér, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére (visszafizetési kötelezettség nélkül) az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott támogatás, juttatás összege, illetve az immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel.

Az általános iparűzési adóalap-megállapítási szabály [Htv. 39. § (1) bek.] alkalmazása során a Htv. szerinti nettó árbevétel a kiindulópont.

 2.2.2. A Kata tv. hatálya alá tartozók esetén

A kata-alany Htv. szerinti nettó árbevétele a Kata tv. szerinti bevétellel [2. § 4. pont] azonos. Így tipikusan a vállalkozási tevékenység végzésével összefüggésben bármely jogcímen és formában mástól megszerzett vagyoni érték – ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást is -, azzal, hogy nem bevétel például a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás; a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték.

Ha a kata-alany az adóévre tételes iparűzési adóalap szerinti adózást nem választ, vagy nem választhat (éves bevétele a 25 millió forint értékküszöböt meghaladja), akkor a Kata tv. szerinti bevétele minősül Htv. szerinti nettó árbevételnek az általános iparűzési adóalap-megállapítási mód alkalmazásához.

 2.3. A tevékenység szüneteltetése (szünetelése)

Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó tevékenységét 1-36 hónap közötti időtartamra, míg más jogalany a rá irányadó ágazati szabályokban foglaltak szerint szüneteltetheti.

Egyéni vállalkozó esetében az adóév a naptári évvel azonos időszak. Az Art. 15. § (1) bekezdése az egyéni vállalkozót a tevékenység szüneteltetése időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól mentesíti, ez azt is jelenti, hogy a szünetelés időtartamára eső iparűzési adóalap után nem kell az adót megfizetni.

Az Art. 52. § (1) bekezdés – 2023. július 15. napjától hatályos – e) pontja (hatályon kívül helyezés nyomán) már nem tartalmazza a „szünetel” szövegfordulatot, ennek következtében az egyéni vállalkozói tevékenység naptári éven belüli szüneteléséhez nem kapcsolódik soron kívüli iparűzési adóbevallási kötelezettség.

A Htv. 35. § – 2024. január 1-jétől hatályos – (2) bekezdés második fordulata alapján az egyéni vállalkozót a tevékenysége szünetelésének időszakára is Htv. szerinti vállalkozónak és iparűzési adóalanynak kell tekinteni, ha a szünetelés időtartama a naptári éven belül egybefüggően nem éri el a 181 naptári napot. Másként fogalmazva, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időszaka a naptári évben egybefüggően meghaladja a 180 naptári napot, akkor ő a szünetelés 181. napjától nem minősül iparűzési adóalanynak. Ez azt is jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó a naptári évben egybefüggően – egyszeri vagy többszöri alkalommal, utóbbi esetén a szünetelési időszakok számától és összesített időtartamától függetlenül – 181 naptári napot el nem érően szünetelteti tevékenységét, akkor a Htv. szerinti vállalkozói minősége és ezáltal iparűzési adóalanyisága, továbbá adóéve változatlanul fennáll.

Két gyakorlati példa a fentiek gyakorlati alkalmazásához: Az egyéni vállalkozó tevékenységét

a) a 2024. naptári év minden páratlan hónapjában szünetelteti

Ekkor a tevékenység szünetelésének időszakai a 2024. naptári év egészére (mint adóévre) fennálló iparűzési adóalanyiságára joghatást nem gyakorolnak. A 2024. évi iparűzési adóbevallás – a szünetelés páratlan hónapjaira eső adóalap után adót nem kell fizetni – 2025.05.31-ig nyújtandó be.

b) 2024. 03.01.–2024.08.31. közötti időszakban (184 naptári napon át) szünetelteti

Ezen esetben a naptári éven belüli szünetelés 180. napjáig (2023.08.27-ig) az iparűzési adóalanyiság és adóév fennáll. Így a naptári éven belüli „első” adóévről (2024.01.01.-2024.08.27.) – az iparűzési adóalanyiság 2024.08.28. nappal való megszűnése „quasi” az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéseként (az adóalanyiság és adóév megszakadásaként) értelmezendő – az Art. alapján soron kívüli (záró) iparűzési adóbevallás benyújtása indokolt.

A szünetelés megszüntetését követő naptól (2024.09.01-től), azaz a tevékenység ismételt folytatásával újra indul az egyéni vállalkozó iparűzési adóalanyisága és naptári éven belüli „második” (2024.12.31-ig tartó) adóéve.

3. A jogelőd nélkül kezdő vállalkozás mely adóévre választhat tételes adóalap szerinti adózást?

A tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló iparűzési adóbevallásban az első adóévre is nyilatkozhat a tételes adóalap szerinti adózás választásáról [Htv. 39/A. § (4) bek. a) pont].

Fenti jogszabályhely értelmében a jogelőd nélkül létrejött vállalkozás az első adóévről szóló bevallásában az első adóévre (utólagosan) és/vagy a folyó adóévtől kezdődő adóévre az adóév május 31-ig nyilatkozhat a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választásáról. Ezen adóalany dönthet úgy, hogy az első és a folyó adóévére egyaránt, illetőleg kizárólag az első adóévére vagy a folyó adóévtől kezdődő adóévére tételes iparűzési adóalap szerint adózik.

Példa

Az egyéni vállalkozás 2023. október 20. napján jött létre, a megelőző (2023.10.20.-2023.12.31.) adóévre és a 2024.01.01-től kezdődő adóévre egyaránt a Htv. 39/A. §-a szerint kíván adózni. Ehhez a 23HIPAK nyomtatványon

  • az A-NY-01 lap A) blokk 9. pont melletti sor kitöltésével (négyzetben „1-es értéket jelölve”) a 2024. adóévre (adóévtől),
  • az A-NY-01 lap C) blokk 22. pont melletti sor és az A-EGY lap E) blokk kitöltésével az első (2023.) adóévre

tételes adóalap szerinti adózás választásáról nyilatkozik.

4. Tételes adóalap szerinti adózást választó kérheti-e az adóelőleg mérséklését?

Az Art. 69. §-a szerint az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (pl. év) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. E jogszabályhely nem tiltja és nem zárja ki, hogy a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást választó kisvállalkozó az (tárgy adóévvel azonos) előlegfizetési időszakára az előző adóévi bevallásában bevallott, évközi új telephely létesítése, székhelyáthelyezésként új székhelye szerint illetékes adóhatósághoz bejelentkezési/változás-bejelentési nyomtatványon „bevallott” adóelőlegének mérséklését kérje.

Hangsúlyozandó, hogy a végrehajtható okiratban „bevallott” – önadózásos adónem esetén a fizetendő adóelőleget tartalmazó bevallás [Avt. 29. § (1) bek. 2. pont], míg új telephely/székhely esetén a bejelentkezési/változás-bejelentési nyomtatvány [Htv. 39/A. § (4) bek. záró szövegrész] – iparűzési adóelőleg mérséklésére nyújtható be kérelem. A 23HIPAK_M-KÖT nyomtatvány M-EL lap A) blokk első sorában, illetőleg a bejelentkezési/változás-bejelentési nyomtatvány II/1. pontnál az „előlegfizetési időszak” egy konkrét adóévre (12 hónappal azonos, vagy annál rövidebb időszakra) vonatkozik és egyben korlátozódik.

Példa

A kisvállalkozó a 22HIPAK nyomtatványon a 2023. évben kezdődő adóévtől tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választott, a bevallás a 2023. adóévi adóelőlegét rögzítette. Az adózó a 2024. adóévre is tételes adóalap szerint kíván adózni, azonban a 2023. adóévi bevétele alacsonyabb bevételi sávba (pl. 0-12 M Ft) esik, mint a 2022. adóévi bevételéhez tartozó bevételi sáv (pl. 12-18 M Ft), a rendeleti adómérték mindkét évben 2%.

Ahhoz, hogy a kisvállalkozó a 2024. adóévi adóelőlegét a 2023. adóévi adó összegével azonos összegben fizethesse meg, a 2023. adóévi adóról és a 2024. adóévi előlegfizetési időszak adóelőlegről bevallást kell benyújtania. A 2024. adóévre esedékes iparűzési adóelőleg mérséklésére irányuló kérelem benyújtásának feltétele ugyanis, hogy a tárgy előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg végrehajtható okiratban bevallásra kerüljön.

5. Mezőgazdasági őstermelő milyen esetben adóalany?

Az Szja tv.-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő a Htv. alkalmazásában akkor minősül vállalkozónak, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja. Az Szja tv. alkalmazásában az éves minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

A kötelező legkisebb munkabér havi összege 2023. január 1-jén 232.000 Ft (ennek tizenkétszerese 2.784.000 Ft) volt, míg 2024. január 1-jén 266 800 Ft (ennek tizenkétszerese 3 201 600 Ft). Ebből következően az éves minimálbér 50%-át meghaladó összeg (a Htv. szerinti vállalkozói jogállást és iparűzési adóalanyiságot keletkeztető értékhatár) a 2023. naptári évben 1.392.001 Ft volt, míg a 2024. naptári évben 1 600 801 Ft.

6. A háziorvos, védőnő iparűzési adóalapjába tartozó bevétel

A gazdálkodó szervezetként, vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján – háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végző adóalany Htv. szerinti nettó árbevételébe tartozik az e tevékenység kifejtéséért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származó bevétel.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 08-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Az évzárás és beszámoló készítés számviteli feladatai, a társasági adó-, a KIVA és az iparűzési adó bevallás fontosabb kérdései >> című konferenciáján az aktuális szabályozási környezet megismerésével, gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az elkövetkezendő túlterhelt időszakra.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!