1. Választásra jogosult kisvállalkozó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) – 2023. január 1-jétől hatályos – 39/A. §-án alapuló tételes iparűzési adóalap szerinti adózási (más néven egyszerűsített adóalap-megállapítási) mód mind a naptári évvel azonos üzleti éves, mind a naptári évtől eltérő üzleti éves kisvállalkozó választhatja. 

A Htv. alkalmazásában kisvállalkozónak azon vállalkozó tekintendő, akinek/amelynek a 12 hónappal azonos adóévi bevétele nem haladja meg a

a) 25 millió forintot (általános bevételi korlát),

b) az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot (speciális bevételi korlát).

Az általános bevételi korlát alá bármely vállalkozó tartozhat jogalanyi státuszától (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, jogi személy, egyéb szervezet) és az általa alkalmazott jövedelemadózási formától (pl. kata-, kiva- vagy tao-alany, Szja tv. szerinti átalányadózó) függetlenül. A speciális bevételi korlát kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző, átalányadózó egyéni vállalkozókra irányadó.  

A bevételi küszöbérték a vállalkozás szintjén, 12 hónappal (365 nappal) azonos adóévben képződött teljes bevételre vizsgálandó, azaz, nem a vállalkozó székhelye, illetve telephelye szerinti település szintjén.

Ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb (pl. év közben jogelőd nélkül kezdi meg tevékenységét, megszünteti tevékenységét, megszűnik), akkor 12 hónapra vetítve (napi arányosítással) kell számítani a tört időszak bevétele alapján a bevételi korlátnak való megfelelőséget.

Példa: egy bt. 2023. augusztus 2-án jön létre, a 2023. naptári év tört időszakára, mint adóévre (2023.08.02. – 2023.12.31.) bevétele 8 millió Ft. Elsőként ki kell számítani a 25 millió Ft-os értékhatárnak a működés naptári napjaira eső arányos részét. A vállalkozó a naptári évben 152 napon át működik, így a választásra jogosító értékhatár [25 millió Ft × (152 nap/365 nap) =] 10.410.959 Ft lenne. Ezen összeg magasabb, mint a vállalkozó tört évi (8 millió Ft) bevétele, így kisvállalkozásnak minősülve választhatja a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást.

2. Bevétel, bevételi sávhoz tartozó tételes adóalap

A Htv. alkalmazásában a kisvállalkozó bevételének

• az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) esetén az Szja tv. szerinti bevétel (így a kapott uniós/állami támogatás, a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel, a kamat, a kötbér is),
• kata-alany esetén a Kata tv.  2. § 4. pontja szerinti bevétel (pl. uniós/állami támogatás),
• az előbbi két pont alá nem tartozó vállalkozó esetén Htv. szerinti nettó árbevétel [52. § 22. pont a), b), c), d), e), f), g) vagy i) alpont]

tekintendő. 

A kisvállalkozó tételes iparűzési adóalapja székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzatonként (településenként) az „éves” bevétel nagyságának függvényében eltérő,

a) 2,5 millió forint, ha a bevétel a 12 millió forintot nem haladja meg,

b) 6 millió forint, ha a bevétel a 12 millió forintot meghaladja, de nem több 18 millió forintnál,

c) 8,5 millió forint, ha a bevétel a 18 millió forintot meghaladja, de nem több 25 millió forintnál, míg az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 120 millió forintnál.

A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele alapján az a), b) vagy c) ponthoz tartozó tételes adóalap szerint is adózik, nem kizárólagosan 8,5 millió Ft adóalappal.  

Ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap az a), b) vagy c) pont szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

Példa: egy vállalkozó tört éve 2023. október 11-től december 31-ig tart, csak székhelye van, bevétele 3,4 millió Ft. A vállalkozó adóéve 82 nap, a bevétel összegét évesítve: [(3,4 millió Ft/82 nap) × 365 nap)] = 15.134.146 Ft, az ehhez tartozó adóalap 6 millió Ft. Az adóévi adóalap a (12 hónapra vetített bevételi sávhoz tartozó) 6 millió Ft adóalapnak az adókötelezettség napjai (82 nap) alapján napi arányosítással számított összege [6 millió Ft/365 nap) x 82 nap =] 1.347.945 Ft.

Az adózó adóévi iparűzési adója (településenként) az éves bevételi sávhoz tartozó tételes adóalap és az önkormányzati rendelet szerinti adómérték szorzatának eredménye.    

3. Az adózási mód választásáról nyilatkozatot (bejelentést) kell tenni, a nyilatkozat joghatásai

A tételes iparűzési adóalap szerinti adózás folyó adóévre való választásáról első alkalommal nyilatkozni kell az önkormányzati adóhatóságnak, míg különleges gazdasági övezetbe tartozás esetén a NAV-nak (a továbbiakban együttesen: adóhatóság).

A nyilatkozatot

a) főszabályként a megelőző adóévről szóló iparűzési adóbevallásban, az adóév 5. hónap utolsó napjáig (naptári éves adózó május 31-ig) [első alkalommal a 22HIPAK_A-NY-01 A) blokk 9. pont melletti mező kitöltésével (1-es értéket jelölve)],

b) a jogelőd nélkül létrejött vállalkozónak az első adóévről szóló iparűzési adóbevallásban az adóév 5. hónap utolsó napjáig,

c) az iparűzési tevékenységet a településen – nem jogelőd nélkül – év közben (pl. új telephely létesítésével, székhely áthelyezésével) kezdő adózónak bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon [V/1. pontnál X tételével jelölve] 15 napon belül

kell benyújtani az adóhatósághoz. A benyújtott adóbevallás, változás-bejelentés végrehajtható okirat.

A 2022. adóévről szóló bevallásban tett nyilatkozat – 22HIPAK kötegelt bevallási nyomtatvány „A” jelű lap – a vállalkozás szintjén vált ki joghatást, azaz mind a székhely, mind a telephely(ek) szerinti település(ek)re azonos (tételes) adóalap szerinti adózást eredményez.

A kisvállalkozó nyilatkozatának joghatása az adóév (legalább egy adóév) egészére – a nyilatkozat megtételének időpontjában folyó adóévtől kezdődően – érvényes. Így például, ha az adózó 2023. május 31-ig benyújtott bevallásában, vagy évközi telephelylétesítés (2023.05.22.) esetén 2023. június 5-ig változás-bejelentési nyomtatványon nyilatkozatott tesz, annak érvényessége a 2023. évben kezdődő adóév egészére (előbbinél a 2023. naptári évre, utóbbinál 2023.05.22-től) kiterjed.

Ha a kisvállalkozó már nem kíván tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre, akkor korábban tett nyilatkozatát visszavonja oly módon, hogy az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév 5. hónap utolsó napjáig (bevallási, vagy változás-bejelentési nyomtatványon) jelenti be az adóhatóságnak. Említett bejelentéssel egyidejűleg az előleg-fizetési (pl. 2024.01.01. – 2025.06.30. közötti) időszakra iparűzési adóelőleget kell bevallani az előző adóévi bevallás benyújtására előírt törvényi határidőig. Az előlegfizetési időszakra az iparűzési adóelőleg két részletben – az első (megelőző adóévi adóval azonos összegű) részlet az adóév 5. hónap utolsó napjáig, a második (megelőző adóévi adó fele) részlet a következő adóév 3. hónap 15. napjáig – fizetendő.

A nyilatkozat érvényét veszíti – új nyilatkozat megtételén túl -, ha például az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét megszűnteti, az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti.

A tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozat (bejelentés) megtételének elmulasztása esetére a Htv. 39/A. § (4) bekezdés

a) pontja – „az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónap utolsó napjáig” –, illetve

b) pontja és az Art. 18. §-a – változás-bejelentési nyomtatványon az iparűzési adókötelezettség (településen való) keletkezésétől számított 15 napon belül –nem tartalmaz sem korlátozó kifejezést, sem jogvesztéssel járó külön normát. (Megjegyzem, az adóévi iparűzési adó bevallás- benyújtásának általános határideje [Art. 2. mell. II/A/1/c) pont] sem jogvesztő határidő.)

A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be, ha a jogszabály nem tartalmaz ilyen rendelkezést a határidő-számítás vonatkozásában, akkor a mulasztás kimenthető.” (Kúria 2/2015. PJE határozat)

A törvényi határidőig be nem nyújtott nyilatkozat – az igazolási kérelemmel együtt benyújtott nyilatkozat esetén, az igazolási kérelemnek helyt adó, véglegessé vált adóhatósági döntés kivételével – utólag nem pótolható a tárgy adóévre.

Az Air. 53. § (1) bekezdése szerint, aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az önhiba legfeljebb magánszemély adózó (pl. annak kórházi ápolása, külföldi tartózkodása) esetén értelmezhető, míg a nem magánszemély adózó, illetve bármely adózó képviselője (pl. meghatalmazott) esetén nem. Az igazolási kérelmet az Air. 53. § (3) bekezdése alapján

• a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb 45 napon belül,
• a bevallási határidő elmulasztása esetén a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg

lehet előterjeszteni. Előbbi esetben változás-bejelentési nyomtatványon, míg az utóbbi esetben bevallásban pótolható a nyilatkozat megtétele. 

Az Art. 54. §-a alapján az adózó az önadózás útján megállapított és bevallott adóévi iparűzési adóalapot, adót önellenőrzéssel helyesbítheti. Hivatkozott § (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és azt önellenőrzéssel változtatná meg, A tételes iparűzési adóalap szerinti adóévi adózás választható, alkalmazása nem törvényi kötelezettség, így az idézett jogszabályhelyekből következően, egyfelől önellenőrzés benyújtásával a nyilatkozat utólag nem pótolható, másrészt a megelőző adóévi iparűzési adóbevallásban tett nyilatkozat önellenőrzéssel nem helyesbíthető (nem változtatható meg). Ha adózó bevallásában jelölte a Htv. 39/A. § (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás alkalmazását, akkor ezt később nem módosíthatja (nem vonhatja vissza).

4. Bevételi értékhatár átlépéseként két adóévre nem alkalmazható az adózási mód

A Htv. 39/A. § (5) bekezdése két adóévre kizárja a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás alkalmazását (választásának lehetőségét) abban az esetben, ha a vállalkozó bevétele a teljes adóévben

• az általános bevételi korlát (25 millió Ft-ot),
• a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózók esetén a speciális bevételi korlát (120 millió Ft-ot)

meghaladta. Ekkor a bevételi értékhatár átlépésével érintett adóévre és az azt közvetlenül követő adóévre korábban tett adózói nyilatkozat – a törvényi tiltó szabály erejénél fogva – érvényét veszíti. Ennek következményeként az adózó két adóévre az iparűzési adó alapját az általános szabály [Htv. 39. § (1) bek.] alkalmazásával állapítja meg, míg a kiva-alany választhatja a rá irányadó (egyszerűsített) adóalap-megállapítási módot [Htv. 39/B. § (1) bek.].

Ebben az esetben az adózó a bevételi értékhatárt meghaladó adóévi iparűzési adóbevallásban, a következő adóévtől kezdődő előlegfizetési időszakra (alapesetben 18 hónapra, vagy annál rövidebb időszakra) adóelőleget köteles megállapítani és bevallani.

5. Az adóévre adóelőny nem érvényesíthető

A Htv. 39/A. § (11) bekezdése szerint, azon kisvállalkozó, aki/amely az (első alkalommal a 2023.) adóévre tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választásáról nyilatkozatot tett, az adóévre – a tételes adóalap és a rendeleti adómérték szorzataként megállapított – fizetendő adóját rendeleti adómentesség/-kedvezmény címén, illetve törvényi vagy rendeleti adócsökkentés címén (a továbbiakban együtt: adóelőny) nem csökkentheti. Így az adóévi települési adó összege nem csökkenthető az önkormányzat rendeletében

• a legfeljebb 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalappal rendelkező vállalkozók számára megállapított
• a háziorvos, védőnő vállalkozók számára nyújtott
• a településen üzembehelyezett beruházások ösztöntézést célzó
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő

adóelőny összegével, továbbá az adóévben ráfordításként, költségként elszámolt belföldi, külföldi útdíj, valamint úthasználati díj 7,5 %-ának megfelelő összeggel.

6. Az adóévi adó, adóelőleg megállapítása és bevallása

Az adóévre bevallást kell benyújtani,

a) ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévi bevételhez képest (a korábbi bevételi sáv felső határát átlépve) több, ezért magasabb adóalap alkalmazásával kell az adóévi adót megállapítani és bevallani.

Példa: a vállalkozó előző adóévi bevétele 8 M Ft volt, melyhez 2,5 M Ft tételes adóalap tartozott, míg az adóévi bevétele 20 M Ft, amelyhez 8,5 M Ft tételes adóalap kapcsolódik, ezért az adóévi adót meg kell állapítani és be kell vallani, a két adóalap különbözete utáni adót meg kell fizetni.

b) ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévi bevételhez képest (a korábbi bevételi sáv alsó határát átlépve) kevesebb, ezért alacsonyabb adóalap alkalmazásával adózhat az adóévre. Ekkor az adóévre adóelőleg címén (az adóévi adónál) megfizetett többletadó Art. szerinti visszatérítéséhez bevallást szükséges benyújtani, a többletadó csak bevallás benyújtásaként minősül túlfizetésnek.

Példa: a vállalkozó előző adóévi bevétele 16 M Ft volt, melyhez 6 M Ft tételes adóalap tartozott, míg az adóévi bevétele 10 M Ft, melyhez 2,5 M Ft tételes adóalap kapcsolódik, a különbözet adóalap utáni adó visszaigényléséhez az adóévi adót be kell vallani.

c) ha az önkormányzat rendeletében az iparűzési adó mértéke egyik évről a másik évre módosul (növekszik, vagy csökken), akkor a tételes adóalap változatlansága mellett az adóévi adó összege változik.

d) az a), b) és c) pontok esetén, az előző adóévi adó megállapításával és bevallásával egyidejűleg a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra – ha a vállalkozó változatlanul a Htv. 39/A. §-a szerint adózik, akkor 12 hónap, más esetben 18 hónap – meg kell állapítani és be kell vallani az adóelőleget is.    

Több (pl. 2023., 2024. 2025.) adóéven át változatlan tényállás (azonos bevételi sávba tartozás és tételes adóalap, illetve rendeleti adómérték) esetén nem kell az adóévre az iparűzési adóalapot és az adót, valamint a következő adóévre az iparűzési adóelőleget megállapítani és bevallani.  Ha a kisvállalkozó az adóévet követő év 5. hónapjának utolsó napjáig (a megelőző adóévről) iparűzési adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kívánt eleget tenni [Htv. 39/A. § (8) bek.].

7. Az adóelőleg, az adó fizetése és esedékessége

A Htv. 39/A. § (9) bekezdés első mondata szerint a kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – a 41. § (4) és (7) bekezdéseire figyelemmel – az adóévre adóelőleg fizetésére köteles, melynek összege a megelőző adóév adójának összegével azonos. Ezen rendelkezés értelmében a tételes adóalap szerinti adózó kisvállalkozó adóévi iparűzési adóelőlegének esedékessége a folyó adóév 5. hónap utolsó napja (naptári évvel azonos üzleti éves vállalkozó esetén május 31.), míg az adóévi adóelőleg összege – főszabályként – a megelőző adóévi adó összegével azonos. Hivatkozott jogszabályhely felülírja a Htv. adóelőlegre vonatkozó [41. § (1)-(3) bekezdés, (5)-(6) bekezdés] rendelkezéseit, valamint az Art. adóelőleg esedékességre irányadó szabályát.

Ugyanakkor a Htv. 39/A. § (9) bekezdés gondolatjeles szövegrésze az adóelőleg megállapítása kapcsán alkalmazni rendeli a Htv. 41. § (4) bekezdését (azon tényállásokat, amelyek esetén nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani és fizetni), valamint a Htv. 41. § (7) bekezdését (jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke, illetőleg az adómentesség vagy -kedvezmény terjedelme módosul).

Az adóelőleg-fizetés főszabályából következően a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást alkalmazó kisvállalkozó számára az adóévben adóelőleg-fizetési kötelezettség csak akkor merül fel (keletkezik), ha az esedékesség időpontját (adóév 5. hónapja utolsó napja) az adóelőleg-fizetési időszak magában foglalja. Mindez a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén év közben kezdő vállalkozó – ide nem értve a jogelőd nélkül kezdőt – telephely-nyitása, székhely-áthelyezése kapcsán azt jelenti, amennyiben a településen a megelőző adóévben

• volt Htv. szerinti telephelye [Htv. 52. § 31. pont a)-e) alpont egyike] – tipikus eset az építőipari tevékenységvégzés, ha annak időtartama az adóévben a 180 naptári napot meghaladja -, akkor az adóelőleg összege a megelőző adóév adójával azonos,
• nem volt telephelye, székhelye, akkor az évközi telephely-nyitás, székhely-áthelyezés esetén nincs adóelőleg.

A Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontja az adóelőleg-fizetési kötelezettség tekintetében lerontja a főszabályt – az adóévi adóelőleg összege az előző adóév adójával azonos -, azaz, ha a vállalkozó megelőző adóévi bevétele nem több 25 millió Ft-nál, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 120 millió Ft-nál, akkor az adóévi adóelőleg összege a megelőző adóév bevétele alapján valamely bevételi sávhoz tartozó adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata.

Kiemelendő, a tételes iparűzési adóalap szerinti adózó kisvállalkozónak iparűzési adóelőleget adóévente csak egyszer kell fizetnie.

A Htv. 39/A. § (7) bekezdése szerint a kisvállalkozó adóévi adóját az adóévet követő év 5. hónap utolsó napjáig kell megfizetni. E rendelkezés alkalmazásának két tipikus esete:

• az adózó adóévi bevétele az előző adóévi bevételhez képest (a korábbi bevételi sáv felső határát átlépve) több, ezért magasabb adóalap alkalmazásaként az adóévre megállapított adóévi adó és megfizetett adóelőleg különbözetét,
• az előző évben jogelőd nélkül létrejött jogalanynak a megelőző adóévi adót – annak bevallásaként – meg kell fizetnie.  

A vállalkozó számára a tételes iparűzési adóalap alkalmazására való áttérés (például 2023.) adóévében két jogcímen áll(hat) fenn adófizetési kötelezettség: egyrészt a 2022. adóévre már megfizetett adóelőleg – a 2022. évben tételes iparűzési adóalap szerint adózó kata-alany esetén adó – és a megállapított és bevallott adóévi adó különbözete címén, másrészt az adóévre tett nyilatkozata joghatásaként a 2023. adóévi adóelőleg címén.

8. Átmeneti szabályok

Az áttérés adóévére

A Htv. 39/A. § (10) bekezdése az áttérés adóéve eljárási kötelezettségeire tartalmaz speciális szabályozást. Így elsőként a 2023. naptári évben kezdődő adóév esetén a kisvállalkozó

a) az áttérés adóéve harmadik hónap 15. napján köteles volt az adóévre korábban bevallott, illetve változás-bejelentésben (pl. új telephely létesítéskor) bejelentett adóelőleg összegét megfizetni,

b) adóévi adóelőlegének összege – ha a megelőző adóévi bevétele nem volt több 25 millió Ft-nál, míg kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózóként 120 millió Ft-nál – főszabálytól eltérve – a megelőző adóév bevétele alapján valamely bevételi sávhoz tartozó adóalap [2. pont] és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,

c) az a) pont szerint megfizetett adóelőleg összege a főszabályként vagy a b) pont szerint – az adóév 5. hónap utolsó napjáig – fizetendő adóelőleg összegébe beszámít.

2022.december 31-én tételes iparűzési adóalap szerint adózó kata-alanyokra

A Htv. 51/Q. §-a a 2023. adóévi áttéréshez részletszabályokat rögzít, így

a) az adózó a 2022. évben (január 1-jétől/szeptember 1-jétől/bármikortól) kezdődő és december 31-én tartó adóévéről 2023. május 31-ig nyújthat be adóbevallást. Akkor indokolt az előző adóévi adót megállapítani és bevallani, ha az adóévre megállapított adó kevesebb, mint a 2022. évben megfizetett összeg. 

b) ha a vállalkozó a 2023. adóévi iparűzési adó tételes adóalap szerinti teljesítésére vonatkozóan nyilatkozatot nem nyújt be az adóhatósághoz, akkor azzal a vélelemmel kell élni, hogy az iparűzési adót a Htv. 39/A. §-a alkalmazásával teljesíti,

c) ha a vállalkozó 2023. január 1-jétől nem akarja az adóévi iparűzési adót a Htv. 39/A. §-a szerinti módon teljesíteni, akkor e döntését 2023. május 31-ig megelőző adóévről szóló bevallásban [22HIPAK_A-NY-01 lap A) blokk 9. pont melletti mező kitöltésekor a 2-es értéket jelölve], vagy változás-bejelentési nyomtatványon [V. pont 2. alpontnál az évszám (2023.) rögzítésével és a négyzetben X tételével] be kell jelentenie az adóhatósághoz. Ekkor az adózó a bevallással/bejelentéssel egyidejűleg az előlegfizetési [2023. január 1. – 2024. június 30. közötti] időszakra 75 000 Ft adóelőleget köteles bevallani, amely két részletben – 2023. május 31-ig 50 000 forint, míg 2024. március 15-ig 25 000 Ft – esedékes.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez továbbképzéseket, áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül!

Jelentkezz most, biztosítsd be 2023. évi kreditpontjaid és tedd fel kérdéseid  a Penta előadóinak! » Idén is a Penta továbbképzését választom!