Cikksorozatunk előző részében a munkaidőkeret tartalmával, számításával és a munkaidő beosztásával foglalkoztunk részletesebben, gyakorlati példákkal alátámasztva azokat. Cikksorozatunk második részében a napi munkaidővel, munkaközi szünettel, a napi és heti pihenőidővel, valamint a belépés és kilépés kérdéseivel és a heti illetve havi bérkifizetéssel foglalkozunk részletesebben.

Napi munkaidő

Minimum 4 óra (kivéve, ha részmunkaidős a foglalkoztatott) maximum 12 óra lehet, a rendkívüli munkaidővel együtt. Fiatal (18 év alatti) munkavállaló naponta legfeljebb 8 órát dolgozhat.

Munkaközi szünet

A munkavállaló részére munkaközi szünetet kell biztosítani az alábbiak szerint:

• legalább 3 óra, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kötelező kiadni 20 percet,
• ha a munkavégzés a 9 órát meghaladja, további 25 percet,
• a felek megállapodása alapján legfeljebb 60 perc is biztosítható.
• Fiatal munkavállalónak 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén 30 perc, 6 órát meghaladó munkavégzést követően legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét, tehát időtartamával meghosszabbodik a dolgozó munkaideje. Természetesen a munkavállaló javára eltérhetünk ettől, de azt következetesen tegyük.

Az általános munkarendtől eltér ez a fajta foglalkoztatás, ezért a pihenőidőre vonatkozó szabályokat is próbálták rugalmas munkarendre szabni a jogalkotók.

Napi pihenőidő

A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

Kivétel ez alól:

• az osztott munkaidőben,
• a megszakítás nélküli,
• a több műszakos vagy
• az idényjellegű tevékenység keretében

foglalkoztatott munkavállaló esete amikor a napi pihenőidő 8 órára csökkenthető.

Heti pihenőidő

A munkavállaló számára 6 munkanapot követően 1 pihenőnapot kell beosztani. (Kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetét.) Amire a munkaidőkeret alkalmazása esetén fontos figyelni, hogy hetente 40 óra megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítson a munkáltató, de a munkaidőkeret átlagában nézve érje el a heti 48 órát.

Pihenőidőre vonatkozó további szabály, hogy havonta legalább egy vasárnapnak pihenőnapnak kell lennie (kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott esetében).

Kilépés, belépés

A munkaidőkeret időtartamán belül munkába lépő munkavállalónál a munkaidőkeret kezdete a munkába lépés napja, vége a munkaidő keretet záró napja.

A munkaidőkeret időtartamán belül kilépő munkavállalónál a munkaidőkeret kezdete a munkaidőkeret kezdő napja, vége az utolsó munkában töltött nap. Tehát mindkét esetben rövidebb a munkaidőkeret, arányosítva történik az elszámolás.

Kinek, és miért jó?

Rövid válasz a kérdésre, hogy mindkét félnek hasznos lehet a munkaidőkeret alkalmazása. A munkáltató a meglévő munkavállalóinak kapacitását tudja megfelelően hasznosítani, ahelyett, hogy új munkaerőt alkalmazna a terheltebb időszakokban, majd felmondana néhányuknak, amikor épp kevesebb a munka. Ez nagy fluktuációhoz vezetne, ami egyik félnek sem kedvez. Bizonytalan háttér érzetét keltheti a munkavállalókban, és stresszfaktor a munkáltatónak. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás hosszú távú, stabil együttműködést tesz lehetővé, elkerülve új munkaerők bevonását, ugyanakkor összességében megfelelő mennyiségű pihenőidőt is lehetővé téve a dolgozók számára.

Bérfizetés

Havibéres díjazás esetén minden hónapban – a ledolgozott munkaidőtől függetlenül – a dolgozó havibérét ki kell fizetni.

Órabéres díjazás estén az elszámolás és kifizetés az általános munkarend szerinti munkanapok száma a napi munkaidő alapulvételével történik. Megállapodás alapján, vagy kollektív szerződés rendelkezései szerint ettől el lehet térni, vagyis a ténylegesen ledolgozott órák alapján is fizethető a munkabér.

Ha a munkaidőkeret lejártát követően kiderül, hogy a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél:

• kevesebb lett kifizetve, a különbözetet ki kell fizetni,
• több lett kifizetve, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint vonhatja le a munkáltató a munkavállaló munkabéréből. Tehát a munkavállaló hozzájárulása nélkül

Nem csak a munkaidőkeret alkalmazásakor rendkívül fontos odafigyelni a bérfizetés napjára, hisz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 157.§ (1) egyértelműen rendelkezik erről. Akár utalással, akár készpénzben történik a kifizetés, határideje tárgy hónapot követő hó 10. napja. Amennyiben ez a nap heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a bért az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni, illetőleg a munkavállalónak a bankszámláján rendelkeznie kell vele. A bérfizetés pontossága érdekében megjegyzem, célszerű a munkaidő nyilvántartást a munkaidő-beosztással együtt hó végét követően minél hamarabb eljuttatni a könyvelőnek, bérszámfejtőnek, hisz ezek alapján történik az elszámolás.

Azt gondolom, hogy a felsorolt információk birtokában, és betartásával a törvényi előírásoknak megfelelően, gördülékenyen alkalmazható a munkaidőkeret minden olyan vállalkozásnál, ahol nem az általános munkarendben történik a foglalkoztatás.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem