Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában több olyan változás történt, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2023-ban, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

1. Társasági adóbevallás

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetében az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2024. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetében az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adóalanyok jelentős többsége a 2329 jelű bevallást nyújtja be.

Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2023. december 31-ével – jogutóddal vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2329 jelű, hanem a 2371 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2024. május 31-ét megelőzően letelt.)

A társasági adóalanyok körébe tartozó bizonyos szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2329 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek is, amelyeknél a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2329 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

A 2329 jelű nyomtatvány

A 2329 jelű nyomtatvány mintegy 60 oldalból áll, az előző évhez képest nem bővült új lappal a bevallás. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük, elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek.

A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2023.01.01-2023.12.31-ig tart. A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelemminimummal / nyereségminimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén), valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka is.

Utólag bejelentett részesedés

A 2329 jelű bevallás egyik újdonságaként emelhető ki a 01-02-es lap új, 30. sora, amely az utólag bejelentett részesedéshez kapcsolódó fizetendő társasági adó elnevezést kapta. Ennek hátterében a Tao. tv. 29/A. § (119)-(120) bekezdései állnak. Az adózók a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedéseiket a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (vagyis általános esetben 2024. május 31-ig) bejelenthetik az állami adó- és vámhatóságnak, feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a Tao. tv. 4. § 5. pontjában foglalt feltételeknek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A bejelentés lehetősége azon adózók számára biztosított, amelyeknek 2023. december 30-án olyan részesedés van a könyveikben, amelynél fennállt volna a bejelentés lehetősége, de azt az adózó valamely okból elmulasztotta, vagy azzal nem kívánt élni.  Ha az adózó az utólagos bejelentés mellett dönt és azt 2024. május 31-ig teljesíti, akkor meghatározott összegű adófizetési kötelezettség terheli. A Tao. tv. 29/A. § (120) bekezdése szerint ugyanis a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke között 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözet 20 százaléka, mint adóalap után egy egyszeri, 9 százalékos adómértékkel számított befizetési kötelezettség keletkezik. Ezen különös adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető, vagyis mindenképpen meg kell fizetni a különbözet 20 százalékának 9 százalékát. Az egyszeri befizetéshez – azonos határidővel – bevallási kötelezettség is kapcsolódik, amelyet a 2329 jelű nyomtatvány jelzett sorának kitöltésével kell teljesíteni.

Adókedvezmények

Az adókedvezmények rendszere jelentős mértékben változott a 2023-as adóévben. 2023. július 15-i hatállyal új jogcímmel bővült a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházások köre, méghozzá a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházással. Az ilyen beruházás alapján átmeneti fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe, amelyre 2025. december 31-éig lehet jogot szerezni. Az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése érdekében a 05-02-es lap kiegészítésre került az érintett jogcímmel, továbbá az állami támogatásokról szóló 02-02-es lapon is szerepel az átmeneti fejlesztési adókedvezmény.

Energiahatékonysági adókedvezmény

2023. december 1-jei hatállyal több tekintetben módosult az energiahatékonysági adókedvezmény szabályrendszere is. A legfontosabb változás, hogy az adókedvezmény szabályai differenciálttá váltak attól függően, hogy az adott beruházás, felújítás épületre irányul-e vagy sem. Másképp kell meghatározni az elszámolható költségeket az épületre irányuló és a nem épületre irányuló beruházások, felújítások esetén. Emellett növekedtek a maximális kedvezményi értékek, módosult a „tilalmi lista”, vagyis azon esetkörök, amikor az adókedvezmény érvényesítése kizárt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változások 2023. december 1-jei hatálybalépéséhez nem kapcsolódnak átmeneti rendelkezések, azaz a 2023-as adóév jelentős részében a „régi szabályok” irányadók, míg a december hónapban megvalósult beruházások, felújítások esetén már az újak.

Válságközlemény

A 2022-es adóévhez hasonlóan 2023-ban is elérhető az egyes adó- és adóalap kedvezmények Válságközlemény alapján történő érvényesítése. A Válságközlemény alapú érvényesítés valamennyi, a Tao. tv. szerinti de minimis kedvezmény esetén fennáll. Az ilyen jogcímen történő kedvezményérvényesítésnek az az előnye, hogy az adózónak (és egy és ugyanazon vállalkozásainak) nem „fogy” a 3 pénzügyi évre vonatkozó 200 ezer eurós keretösszege. A Válságközlemény alapú kedvezményérvényesítés feltétele, hogy az adózó nyilatkozzon arról, hogy működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. E nyilatkozatot a 02-03-as bevallási lap B) blokk 53. sorában lehet megtenni, a Válságközlemény szerint érvényesíteni kívánt kedvezmények összegéről pedig a 02-es lap e) oszlopban kell adatot szolgáltatni. A Válságközlemény alapján történő igénybevétel esetén a keretösszeg 2,25 millió euro, a támogatás pedig 2024. június 30-ig nyújtható (vagyis addig be kell nyújtani az érvényesítésről szóló bevallást).

2. A kisvállalati adó bevallása

A társasági adóalanyok mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2024. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2023-as adóévi adókötelezettségüket. Hosszabb idő óta ez az első olyan adóév, amelyben nem érvényesülnek speciális adókönnyítések; a 2020-2021-es adóévekben fennálló, a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó, az adózók szélesebb körét érintő kedvezmények, majd pedig a 2022-es adóévben a hatósági áras üzemanyag értékesítése kapcsán a kisbenzinkutaknak járó könnyítések már csak múlt időben említhetők. 2023-ban nem történt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna és ezáltal a kisvállalati adó levezetését jelentősen befolyásolta volna.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2023-as elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás legfontosabb lapjai

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2023.01.01-2023.12.31. közötti időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kiva-alap összetevői

A 2023-as kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét [Katv. 20. § (2) bekezdés], az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2023-as minimum adóalap is.

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés, 24. §]. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e tőkebevonásra/tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést, felmerült-e olyan költség, ráfordítás, amelyet a Tao. tv. 3. számú melléklet A) része nevesít. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósult ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

Veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. A 2023-as adóév során sem változtak a Katv-ben a veszteségleírásra vonatkozó szabályok, vagyis továbbra is biztosított a kétféle típusú veszteségleírás. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség.

E tekintetben az adózó egyszerű helyzetben van, ha ugyanis a sorokat megfelelően kitölti, a program automatikusan meghatározza – valamennyi korlátra figyelemmel – a leírható veszteséget. Az adózónak a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy a 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2023. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét.

Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja. 

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

A nyomtatványon bevallható további adónemek

A 23KIVA jelű nyomtatványon a kisvállalati adó mellett további három adónem bevallására van lehetőség, ezek a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. Ha az adózónak az említett adónemek valamelyikében kötelezettsége merül fel, akkor ezt a főlapon jelölnie kell, s az érintett nyomtatványlap elérhetővé válik a kitöltő programban. A társasági adókötelezettség bevallása az erre vonatkozó 23KIVA-TAO jelű lap kitöltésével két esetben merülhet fel. Egyrészt akkor, ha az adózó a kiva-alanyiságát megelőzően társasági adóalanyként bizonyos kedvezményt vett igénybe és a kedvezmény megtartásának feltételeit az adózó kiva-alanyként nem tartja be, emiatt pedig be kell vallania a visszafizetendő társasági adóját, késedelmi pótlékkal növelten. A 23KIVA-TAO lapot kell kitölteni akkor is, ha az adózó a kiva-alanyiság megszűnésekor a pozitív összegű áttérési különbözet leadózását választja.

Az innovációs járulékfizetésre kötelezett kiva-alanyok a 23KIVA-INNO lapon vallják be a 2023-as adóévi kötelezettségüket és a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó járulékelőleget. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelni, hogy a járulékfizetésre kötelezett kiva-alanynak meg kell adnia azt is, hogy milyen módon állapítja meg az innovációs járulék alapját. 2023. augusztus 14-e óta ugyanis lehetősége van a kiva-alanyoknak arra is, hogy – a helyi iparűzési adó alapjához hasonlóan – az innovációs járulék alapját is az „egyszerűsített módszer” alapján, azaz a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összegeként határozzák meg.

Az energiaellátók jövedelemadójának hatálya alá tartozó kiva-alanyok – ideértve a feldolgozóipari gyártót is – a 23KIVA-ENERG lapon vezetik le a 2023-as adóévi jövedelemadó-kötelezettségüket. Amennyiben ezen adózók érvényesítik az elektromos töltőállomás létesítésének adóalap-kedvezményét, akkor a 2024. június 30-áig benyújtott bevallásaikban dönthetnek akként, hogy a kedvezményt az ún. Válságközlemény alapján veszik igénybe. A feldolgozóipari gyártók kivételével az említett lapon történik a következő időszaki adóelőleg bevallása is.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 08-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Az évzárás és beszámoló készítés számviteli feladatai, a társasági adó-, a KIVA és az iparűzési adó bevallás fontosabb kérdései >> című konferenciáján az aktuális szabályozási környezet megismerésével, gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az elkövetkezendő túlterhelt időszakra.