Zárjuk az évet – Dr. Németh Nóra

A társasági adó és a kisvállalati adó bevallása 2023.

Zárjuk az évet - A társasági adó és a kisvállalati adó bevallása

Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában több olyan változás történt, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2023-ban, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

1. Társasági adóbevallás

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetében az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2024. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetében az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adóalanyok jelentős többsége a 2329 jelű bevallást nyújtja be.

Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2023. december 31-ével – jogutóddal vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2329 jelű, hanem a 2371 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2024. május 31-ét megelőzően letelt.)

A társasági adóalanyok körébe tartozó bizonyos szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2329 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek is, amelyeknél a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2329 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

A 2329 jelű nyomtatvány

A 2329 jelű nyomtatvány mintegy 60 oldalból áll, az előző évhez képest nem bővült új lappal a bevallás. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük, elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek.

A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2023.01.01-2023.12.31-ig tart. A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelemminimummal / nyereségminimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén), valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka is.

Utólag bejelentett részesedés

A 2329 jelű bevallás egyik újdonságaként emelhető ki a 01-02-es lap új, 30. sora, amely az utólag bejelentett részesedéshez kapcsolódó fizetendő társasági adó elnevezést kapta. Ennek hátterében a Tao. tv. 29/A. § (119)-(120) bekezdései állnak. Az adózók a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedéseiket a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (vagyis általános esetben 2024. május 31-ig) bejelenthetik az állami adó- és vámhatóságnak, feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a Tao. tv. 4. § 5. pontjában foglalt feltételeknek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A bejelentés lehetősége azon adózók számára biztosított, amelyeknek 2023. december 30-án olyan részesedés van a könyveikben, amelynél fennállt volna a bejelentés lehetősége, de azt az adózó valamely okból elmulasztotta, vagy azzal nem kívánt élni.  Ha az adózó az utólagos bejelentés mellett dönt és azt 2024. május 31-ig teljesíti, akkor meghatározott összegű adófizetési kötelezettség terheli. A Tao. tv. 29/A. § (120) bekezdése szerint ugyanis a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke között 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözet 20 százaléka, mint adóalap után egy egyszeri, 9 százalékos adómértékkel számított befizetési kötelezettség keletkezik. Ezen különös adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető, vagyis mindenképpen meg kell fizetni a különbözet 20 százalékának 9 százalékát. Az egyszeri befizetéshez – azonos határidővel – bevallási kötelezettség is kapcsolódik, amelyet a 2329 jelű nyomtatvány jelzett sorának kitöltésével kell teljesíteni.

Adókedvezmények

Az adókedvezmények rendszere jelentős mértékben változott a 2023-as adóévben. 2023. július 15-i hatállyal új jogcímmel bővült a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházások köre, méghozzá a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházással. Az ilyen beruházás alapján átmeneti fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe, amelyre 2025. december 31-éig lehet jogot szerezni. Az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése érdekében a 05-02-es lap kiegészítésre került az érintett jogcímmel, továbbá az állami támogatásokról szóló 02-02-es lapon is szerepel az átmeneti fejlesztési adókedvezmény.

Energiahatékonysági adókedvezmény

2023. december 1-jei hatállyal több tekintetben módosult az energiahatékonysági adókedvezmény szabályrendszere is. A legfontosabb változás, hogy az adókedvezmény szabályai differenciálttá váltak attól függően, hogy az adott beruházás, felújítás épületre irányul-e vagy sem. Másképp kell meghatározni az elszámolható költségeket az épületre irányuló és a nem épületre irányuló beruházások, felújítások esetén. Emellett növekedtek a maximális kedvezményi értékek, módosult a „tilalmi lista”, vagyis azon esetkörök, amikor az adókedvezmény érvényesítése kizárt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változások 2023. december 1-jei hatálybalépéséhez nem kapcsolódnak átmeneti rendelkezések, azaz a 2023-as adóév jelentős részében a „régi szabályok” irányadók, míg a december hónapban megvalósult beruházások, felújítások esetén már az újak.

Válságközlemény

A 2022-es adóévhez hasonlóan 2023-ban is elérhető az egyes adó- és adóalap kedvezmények Válságközlemény alapján történő érvényesítése. A Válságközlemény alapú érvényesítés valamennyi, a Tao. tv. szerinti de minimis kedvezmény esetén fennáll. Az ilyen jogcímen történő kedvezményérvényesítésnek az az előnye, hogy az adózónak (és egy és ugyanazon vállalkozásainak) nem „fogy” a 3 pénzügyi évre vonatkozó 200 ezer eurós keretösszege. A Válságközlemény alapú kedvezményérvényesítés feltétele, hogy az adózó nyilatkozzon arról, hogy működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. E nyilatkozatot a 02-03-as bevallási lap B) blokk 53. sorában lehet megtenni, a Válságközlemény szerint érvényesíteni kívánt kedvezmények összegéről pedig a 02-es lap e) oszlopban kell adatot szolgáltatni. A Válságközlemény alapján történő igénybevétel esetén a keretösszeg 2,25 millió euro, a támogatás pedig 2024. június 30-ig nyújtható (vagyis addig be kell nyújtani az érvényesítésről szóló bevallást).

2. A kisvállalati adó bevallása

A társasági adóalanyok mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2024. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2023-as adóévi adókötelezettségüket. Hosszabb idő óta ez az első olyan adóév, amelyben nem érvényesülnek speciális adókönnyítések; a 2020-2021-es adóévekben fennálló, a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó, az adózók szélesebb körét érintő kedvezmények, majd pedig a 2022-es adóévben a hatósági áras üzemanyag értékesítése kapcsán a kisbenzinkutaknak járó könnyítések már csak múlt időben említhetők. 2023-ban nem történt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna és ezáltal a kisvállalati adó levezetését jelentősen befolyásolta volna.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2023-as elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás legfontosabb lapjai

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2023.01.01-2023.12.31. közötti időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kiva-alap összetevői

A 2023-as kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét [Katv. 20. § (2) bekezdés], az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2023-as minimum adóalap is.

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés, 24. §]. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e tőkebevonásra/tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést, felmerült-e olyan költség, ráfordítás, amelyet a Tao. tv. 3. számú melléklet A) része nevesít. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósult ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

Veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. A 2023-as adóév során sem változtak a Katv-ben a veszteségleírásra vonatkozó szabályok, vagyis továbbra is biztosított a kétféle típusú veszteségleírás. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség.

E tekintetben az adózó egyszerű helyzetben van, ha ugyanis a sorokat megfelelően kitölti, a program automatikusan meghatározza – valamennyi korlátra figyelemmel – a leírható veszteséget. Az adózónak a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy a 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2023. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét.

Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja. 

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

A nyomtatványon bevallható további adónemek

A 23KIVA jelű nyomtatványon a kisvállalati adó mellett további három adónem bevallására van lehetőség, ezek a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. Ha az adózónak az említett adónemek valamelyikében kötelezettsége merül fel, akkor ezt a főlapon jelölnie kell, s az érintett nyomtatványlap elérhetővé válik a kitöltő programban. A társasági adókötelezettség bevallása az erre vonatkozó 23KIVA-TAO jelű lap kitöltésével két esetben merülhet fel. Egyrészt akkor, ha az adózó a kiva-alanyiságát megelőzően társasági adóalanyként bizonyos kedvezményt vett igénybe és a kedvezmény megtartásának feltételeit az adózó kiva-alanyként nem tartja be, emiatt pedig be kell vallania a visszafizetendő társasági adóját, késedelmi pótlékkal növelten. A 23KIVA-TAO lapot kell kitölteni akkor is, ha az adózó a kiva-alanyiság megszűnésekor a pozitív összegű áttérési különbözet leadózását választja.

Az innovációs járulékfizetésre kötelezett kiva-alanyok a 23KIVA-INNO lapon vallják be a 2023-as adóévi kötelezettségüket és a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó járulékelőleget. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelni, hogy a járulékfizetésre kötelezett kiva-alanynak meg kell adnia azt is, hogy milyen módon állapítja meg az innovációs járulék alapját. 2023. augusztus 14-e óta ugyanis lehetősége van a kiva-alanyoknak arra is, hogy – a helyi iparűzési adó alapjához hasonlóan – az innovációs járulék alapját is az „egyszerűsített módszer” alapján, azaz a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összegeként határozzák meg.

Az energiaellátók jövedelemadójának hatálya alá tartozó kiva-alanyok – ideértve a feldolgozóipari gyártót is – a 23KIVA-ENERG lapon vezetik le a 2023-as adóévi jövedelemadó-kötelezettségüket. Amennyiben ezen adózók érvényesítik az elektromos töltőállomás létesítésének adóalap-kedvezményét, akkor a 2024. június 30-áig benyújtott bevallásaikban dönthetnek akként, hogy a kedvezményt az ún. Válságközlemény alapján veszik igénybe. A feldolgozóipari gyártók kivételével az említett lapon történik a következő időszaki adóelőleg bevallása is.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 08-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Az évzárás és beszámoló készítés számviteli feladatai, a társasági adó-, a KIVA és az iparűzési adó bevallás fontosabb kérdései >> című konferenciáján az aktuális szabályozási környezet megismerésével, gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az elkövetkezendő túlterhelt időszakra.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!