Az egyéni vállalkozás Magyarországon a legnépszerűbb gazdálkodási forma, melyet induló vállalkozónak sok esetben ajánlanak is, azonban az adózási lehetőségek 2022. szeptemberétől igencsak megváltoztak. A régi KATA szabályozás eltörlése az új KATA bevezetése mellett az átalányadózás szabályaiban is igen jelentős változások következtek be. Az új előírások tekintetében a 2023-as év lesz az első teljes év, így érdemes áttekinteni, újra gondolni a korábbi döntésünket. Természetesen nem minden esetben saját elhatározás vezet egy adózási mód váltáshoz, hanem a törvény által meghatározott tényállások, amelyek esetében köteles a vállalkozó váltani. Jellemzően ezek nem a személyi jövedelemadó tekintetében jelennek meg.

Mikor köteles egy KATA adóalany másik adózási módot választani és mit választhat? 

Az adózási mód megválasztásánál érdemes előre gondolkodva felmérni vállalkozásunkat. Milyen tevékenységből származik/származhat vállalkozási bevételünk? Ehhez milyen költségeink merülnek/merülhetnek fel? Van-e a tevékenységünknek beruházási igénye? A beruházáshoz kapcsolódhat e kisvállalkozói kedvezmény? Van e lehetőség fejlesztési tartalék képzésére? 

A vállalkozói szja és az átalányadózás közötti választást az 53-as bevallás benyújtásáig mérlegelhetjük, de évközben áttérést csak a törvényben meghatározott esetekben hajthatunk végre.

Az ÁFA tekintetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. Vannak esetek, amelyek maga az adózó döntése alapján választhatóak – a törvényi feltételek teljesülése mellett – és általában év végéig kell bejelenteni, hogy  – többek között – a következő adóévtől az adó alóli mentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást alkalmazza a vállalkozás, az ingatlan értékesítés vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében, de választható az alanyi adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózás is vagy éppen a pénzforgalmi elszámolás lehetősége. Átgondolandó, mert ezen lehetőségek között évente nem ugrálhatunk, vannak bizonyos időszaki kötöttségek, míg a korábban alkalmazott adózásra nem  térhetünk vissza.

Az adózási mód választás a társas vállalkozóknak is fontos döntés lehet. Folyamatosan halljuk, hogy milyen jó is a KIVA szerinti adózás, milyen előnyei vannak. De nem szabad csak ezeket az előnyöket szem előtt tartani, hanem meg kell nézni a hátrányokat is. Össze kell hasonlítani a TAO és KIVA adózással a vállalkozás gazdálkodásának számait, feltérképezni a jövőt, és mint ahogy már írtam az egyéni vállalkozás kapcsán is; a vállalkozásunk tevékenységét, azt, hogy ezen tevékenységhez milyen munkaerő igény párosul, milyen nagyságrendet fog képviselni a gazdálkodásunkban a személyi jellegű ráfordítás, van-e elhatárolt veszteség a társaságnál, mekkora a társaság beruházási igénye – melyet természetesen meg is valósít –, ezen beruházásokhoz kapcsolható-e kisvállalkozói kedvezmény, képezhető e fejlesztési tartalék vagy már van képzett fejlesztési tartalék, de a felhasználása nem megvalósítható?

A TAO-ról már év közben is át lehet térni KIVA adózásra. Ehhez kapcsolódóan számos feladattal találjuk magunkat szemben. Évközi mérleg, TAO bevallás, HIPA bevallás és máris azt vesszük észre, hogy 1 év alatt 2 gazdasági évet is sikerült produkálni. Általában a banki hitelezés során ütközünk nehézségbe, mert a bankok nagy része képtelen ezt a helyzetet a hitelbírálata során kezelni.

Az már egy nehezebb helyzet amikor a KIVA alól vissza akar a vállalkozás térni TAO adózás alá. Ez az áttérés lehet önkéntes elhatározás, illetve jogszabályon alapuló kötelezettség. A saját elhatározás egyszerűbb, mert azt maga a vállalkozás dönti el, tehát fel tud rá készülni, és nyilván már mérlegelt, hogy a TAO által nyújtott kedvezmények jobb lehetőséget biztosítanak a számára, mint a KIVA által nyújtott személyi jellegű ráfordítások utáni ( természetesen a tv-ben meghatározott korrekciók figyelembevételével ) kedvező 10%-os adókulccsal történő adózás. A TAO alá való visszatérést december 01-és 20-a között lehet bejelenteni az adóhatósághoz. 

A jogszabályi kötelezettség által előírt feltételek esetén történő áttérés már más eset. Itt is vannak olyan helyzetek, amikor az áttérést már év közben kötelezően meg kell tenni, ilyen például az árbevételi értékhatár túllépése, vagy ha a társaság az átalakulás mellett határozott. Ebben az esetben  az egyesülést, szétválást megelőző nappal szűnik meg a KIVA adóalanyiság. Vannak esetek, amikor a KIVA adóalanyiság  a tárgyév utolsó napjával szűnik meg. Ezen esetek a számviteli szakemberek számára szerencsésebbek, legalábbis a tekintetben, hogy nem kell még év közben újabb beszámolót, újabb záróbevallásokat gyártani. Ilyen jogszabályban megfogalmazott eset lehet, ha az adóalanynak állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

***

A vállalkozások, a könyvelők sok esetben nincsenek tisztában az adózás során választható lehetőségekkel, a lehetőségekben rejlő előnyökkel, vagy éppen az abban rejlő veszélyekkel. Akár 5 évig is hordozhatjuk választásunk terheit, amelyek súlyos forint kiadásokkal is járhatnak. Az “Áttérések az adózási módok és az adónemek, valamint az egyes könyvvezetési és beszámolási rendszerek között” előadás során Antalfi Csilla, Tóth Rita és Munkácsi Márta bemutatja az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások adózása során a törvény adta választási lehetőségeket, ezek előnyeit és hátrányait, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeket, rávilágítanak a törvény adta adóoptimalizálási módszerekre, eljárásokra. >> Jelenkezem a konferenciára!