Itt az idő a csoportos társasági adóalany megalapítására

2022. November 20-ig kérelmezhető a CSOPTA létesítés

adóalanyt

2022.november 1-20 között között van lehetősége a – naptári éves adózóként működő – társasági adóalanyoknak, hogy 2023. január 1-jétől kezdve csoportos társasági adóalanyt hozzanak létre és ilyen formában „együtt” adózzanak. A csoportos adóalanyiság jogintézménye 2019. január 1-je óta működik a társasági adózás területén és az elmúlt időszakban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezen lehetőség iránt érdeklődő adózóknak egyrészt meg kell vizsgálniuk, hogy a törvényi feltételek tükrében egyáltalán alapíthatnak-e csoportos társasági adóalanyt; ez egy objektív kérdéskör. Mindemellett azt a szubjektív vetületet is érdemes átgondolni, hogy az érintett adózók esetében miért éri meg a csoportos társasági adóalany létrehozása.

Az alábbiakban ezen szempontokhoz adunk támpontokat.

  • Alapíthatunk-e egyáltalán csoportos társasági adóalanyt? (Az objektív szempontok)

A csoportos társasági adóalanyiság a társasági adóalanyok erre irányuló választása alapján jöhet létre. Csoportos társasági adóalanyt minimum két adózó hozhat létre, a tagok maximális száma nem esik korlátozás alá. A csoporttagság létrejöttéhez egy több elemből álló feltételrendszert kell teljesíteni a leendő tagoknak. A kritériumokat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] 2/A. §-a részletezi. A feltételek az alábbiak:

  • megfelelő szervezeti forma,
  • legalább 75%-os összefonódás a tagok között,
  • azonos mérlegfordulónap,
  • azonos számviteli beszámolási rendszer.

A csoportos társasági adóalany létrehozására sokféle szervezeti formában működő, nyereségorientált szervezet jogosult, így például az összes gazdasági társaság, az egyéni cégek, az egyesülések, a szövetkezetek (bizonyos kivételekkel).

A Tao. tv. szoros összefonódási viszonyt követel meg azon szervezetek között, amelyek csoportos társasági adóalanyt kívánnak létrehozni, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „sima” kapcsolt vállalkozási viszonynál még nagyobb, azaz legalább 75%-os szavazati jogon alapuló összefonódási viszony szükséges mind a csoportos társasági adóalany létrehozásához, mind pedig a csoporttagság fenntartásához. 

A legalább 75%-os szavazati jog megvalósulhat közvetlenül és közvetetten is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Ptk.] rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amennyiben az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik. A közvetett befolyás számítása a Ptk. szabályainál szigorúbb előírások mentén történik, ugyanis a köztes személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75%-os arányú szavazati joggal rendelkezik (a Ptk.-ban ez a küszöbérték legalább 50%). A közeli hozzátartozók szavazati jogát – a Ptk.-ban foglalt előírásokkal azonosan – ez esetben is össze kell adni.

Valamennyi csoporttag vonatkozásában teljesülnie kell annak az előírásnak, hogy a mérlegfordulónapjuk (beszámoló készítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napja) azonos. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi tag naptári éves adózó, vagy pedig valamennyi eltérő üzleti éves adózó azonos mérlegfordulónappal. További előírás, hogy minden csoporttag egységesen vagy a magyar számviteli szabályok alapján, vagy pedig az IFRS-ek szerint állítsa össze éves beszámolóját.

A fent bemutatott összes követelménynek teljesülnie kell valamennyi csoporttagra nézve a csoport fennállásának teljes időtartama alatt. Ellenkező esetben az adózó csoporttagsága, vagy bizonyos esetben maga a csoport megszűnik.

Szervezeti forma Összefonódás mértéke Azonos mérlegfordulónap Azonos beszámolási rendszer
valamennyi gazdasági társaság

(kivéve nonprofit gazdasági társaság)

közvetlenül, vagy közvetetten 75% vagy minden tag naptári éves adózó vagy minden tag a magyar számviteli szabályok alapján készíti a beszámolóját
egyéni cég vagy minden tag eltérő üzleti éves adózó azonos mérlegfordulónappal vagy minden tag az IFRS-ek alapján készíti a beszámolóját
szövetkezet (kivéve szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, iskolaszövetkezet)
egyesülés
európai részvénytársaság, európai szövetkezet
üzletvezetés helye alapján belföldi személy
külföldi vállalkozó belföldi telephelye
  • Miért éri meg csoportos társasági adóalanyt létrehozni? (A szubjektív szempontok)

Ha az érintett adózók a csoporttagság objektív feltételeinek megfelelnek és jogosultak csoportos társasági adóalanyt létrehozni, akkor az adott vállalatcsoport vonatkozásában érdemes áttekinteni, hogy milyen előnyökkel járhat a csoportos adózás. E tekintetben nehezen adható olyan iránymutatás, amely minden adózóra egyformán érvényes, hiszen az egyedi gazdasági tényezők a meghatározók. Általánosságban az adómegtakarítás lehetősége és az adminisztratív egyszerűsítés szólhat a csoportos társasági adóalany létrehozása mellett. 

Adómegtakarítás egyrészt abból adódhat, hogy bizonyos adókedvezmények érvényesítési korlátját nem a csoporttagok egyedi számított adója, hanem a csoport számított adója adja, így az adóévben nagyobb keret áll rendelkezésre az adókedvezmények lehívására. Adóévi adómegtakarítás adódhat abból is, hogy a csoportos társasági adóalany jogosult „azonnali veszteségleírásra”, amely értelmében a csoportos társasági adóalany a veszteséget már a keletkezése adóévében figyelembe veheti, gyakorlatilag 6 év (1+5) áll rendelkezésre a csoportszintű veszteség leírására. A csoportos társasági adóalanynál a veszteségleírás egyébként két szinten valósul meg: a csoporttagság előtt keletkezett veszteségek továbbra is egyedileg, csoporttagonként írhatók le; a csoporttagság alatt keletkezett veszteség felhasználására viszont a csoportos társasági adóalany jogosult (akár „azonnal” is). A két szintű veszteségleírás miatt nagyobb leírási keretösszeg állhat a csoport rendelkezésére.

Adminisztrációs egyszerűsítésként említhető, hogy a csoporttagok az egymás közötti ügyleteik vonatkozásában – főszabály szerint – nem alkalmazzák a transzferár-korrekciókat, illetve mentesülnek a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól. A transzferár-korrekciók működési sajátossága, hogy az egyik kapcsolt félnél csökkentő tételként jelentkező összeg a másik félnél növelő tételként merül fel, a korrekciós tételek hatása így csoportszinten kiegyenlítődik. (A főszabály alóli kivétel, amikor a csoporttagok közötti ügylet még a csoporttagságot megelőzően jött létre, és arra tekintettel az egyik fél már módosította az adóalapját, viszont a másik fél még nem. Ezekben az esetekben mégis irányadók a transzferár-szabályok a csoporttagság alatt.)

Adminisztratív könnyítést jelent az is, hogy a csoportos társasági adóalany egy társasági adóbevallást készít.

  • Hogyan lehet csoportos társasági adóalanyt létrehozni?

A csoport létrehozására irányuló, a csoporttagok által közösen megtett kérelmet 2022-ben a 22T118 jelű nyomtatvánnyal együtt 2022. november 1-20-a között kell benyújtani annak érdekében, hogy a következő adóév első napjával, azaz 2023. január 1-jétől megkezdhesse a csoportos társasági adóalany a működését. A határidőre fokozottan ügyelni kell, ugyanis az jogvesztő, tehát elmulasztása esetén nincs mód igazolási kérelmet benyújtani.

A csoport létrehozására irányuló kérelemben több adatot meg kell adni, így fel kell tüntetni:

  • a csoporttagok által kijelölt csoportképviselő személyét,
  • a csoportképviselőnek a képviselet vállalásáról szóló beleegyező nyilatkozatát, valamint 
  • csoporttagonként külön-külön a csoporttag nevét, címét és adószámát, a csoporttagság létrehozásához szükséges feltételek fennállásának igazolását, ha az állami adó- és vámhatóság vagy a cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján az nem állapítható meg, és a Tao. tv. 5. § (11) bekezdésben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére alkalmas nyilvántartási rendszer bemutatását.

Ha a csoport létrehozásának feltételei fennállnak, az adóhatóság engedélyező határozatot hoz, és a kérelem benyújtását követő adóév első napján a csoport megkezdheti működését. Az engedélyező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A csoport létrehozását engedélyező adóhatósági határozatban mindemellett két kulcsfontosságú adat is szerepel, egyrészt a csoportazonosító szám, másrészt pedig az, hogy mekkora összegű lesz a csoportos társasági adóalany által fizetendő társasági adóelőleg a létrejöttét követően. 

***

Amennyiben teljeskörűen szeretnél felkészülni a 2023-es adóévre, akkor válaszd a PENTA UNIÓ Zrt. minden adónemre kiterjedő és a legaktuálisabb jogszabály változásokról szóló, 2 napos konferenciáját! Te se maradj le az adóváltozásokról! Nézd meg a kedvezményeket és ne habozz, foglald le helyed most! >> Adóegyetem 2023

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!