A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások – I. rész – Horváthné Szabó Beáta

A magánszemély tulajdonában lévő gépjárművel kapcsolatban felmerülő elszámolások

A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások - I. rész - A magánszemély tulajdonában lévő gépjárművel kapcsolatban felmerülő elszámolások

A magánszemélyek által használt közlekedési eszközök lehetnek közösségi közlekedésben használt járművek, valamely cég tulajdonában lévő, vagy cég által bérelt, vagy lízingelt járművek, de sok esetben a saját, vagy a család üzemeltetésében lévő gépjárművek is. Az utóbbi években népszerűek a közösségi autómegosztó társaságok által nyújtott szolgáltatások, vagy a különböző kerékpár juttatások is. A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások tekintetében fontos különbséget tenni a különböző típusok között.

Az említett járművekkel kapcsolatos adózási szabályok egy része az üzleti tevékenység költségelszámolásához kapcsolódik, míg előfordulhat, hogy a jármű használata magáncélokat is szolgál, sőt, az is lehetséges, hogy kizárólag magáncélt szolgál. A magánszükségletet kielégítő kiadások tipikusan nem számolhatóak el költségként az SZJA kötelezettség során, azonban mégis előfordul, hogy az üzleti érdek megkívánja a költség cég által történő finanszírozását, mely reprezentációs vagy szórakoztatást szolgáló eseményekkel kapcsolatban egyes meghatározott juttatásként adózik.

Annak érdekében, hogy az adókötelezettség megállapítása jogszerűen történjen, fontos megismerkedni a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja törvény) költségelszámolásra vonatkozó, valamint a gépjárműadóról szóló törvény (a továbbiakban Gjt.) cégautóra vonatkozó rendelkezéseivel.

A­ magán és céges tulajdonú autók adózásával kapcsolatos rendelkezések sora igen szerteágazó. A járművek használata során az adókötelezettséget attól függően kell meghatározni, hogy

  • a kifizetés, illetve juttatás a magánszemély üzleti költségeivel kapcsolatos elszámolást érintik, azaz a jármű használata alapvetően a tevékenységvégzés hatókörében történik, vagy
  • a dolgozó rendelkezésére bocsátott jármű részben, vagy egészben magáncélokat szolgál, ilyen tipikusan a cégautó, vagy ha az autó a magánszemély tulajdonában van, de a járművet adóköteles eseményre történő utazáshoz használják.

A magánszemély tulajdonában (üzemeltetésében) álló gépjárművek elszámolása

Az Szja törvény rendszerében, a költségelszámolásra vonatkozó egyes rendelkezéseket kell alkalmazni, attól függően, hogy a kiadás munkába járással, kiküldetéssel, vagy üzleti utazással összefüggésben merült fel.

Mielőtt a költségelszámolást részleteiben vizsgáljuk, nézzünk utána, miért finanszírozza a munkáltató ezeket a kiadásokat.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (2) bekezdése tartalmazza azt az előírást, amely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazon költségét, amely a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerül, illetve köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

Ilyen kiadás tipikusan a munkáltató által kötelezően fizetendő munkába járás és hazautazás költségtérítése, valamint a kiküldetés során felmerülő többlet kiadások elszámolása.

Munkába járás

A munkavállaló napi munkába járásának és heti egyszeri hazautazásának költségeit a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Munkába járás rendelet) valamint az Szja törvény alapján köteles megtéríteni. A rendelet a kötelező minimum előírásokat tartalmazza, melytől el lehet térni, de a maximális mérték tekintetében az Szja törvény korlátokat állapít meg.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda és visszautazás. Ide értendő minden olyan alkalom, amikor a munkavállaló munkavégzés céljából munkahelyére utazik, kivéve például a távmunkában dolgozó személyt, akinél a munkahelyre utazás nem értelmezhető, viszont ha berendelik a munkavállalót a társaság székhelyére, telephelyére, akkor az már nem munkába járásnak, hanem üzleti utazásnak minősül.

Hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Lakóhely és tartózkodási hely

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Ez a hely nem feltétlenül a lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely. Ezért is van jelentősége annak a rendelkezésnek, mely szerint a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A térítés összege

A Munkába járás rendelet alapvetően a közösségi közlekedéssel történő utazásra vonatkozóan írja elő a költségek legalább 86%-ának megtérítését, azonban azt is meghatározza, hogy mely esetekben köteles a munkáltató a rendelet 3. §-a szerinti térítés helyett az Szja törvény 25. § (2) bekezdésében szabályozott módon térítést fizetni.

A hazautazásra vonatkozó térítés összege a Hivatalos Értesítő 2024. évi 5. számában jelent meg. Az NGM közlemény szerint a hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56240 forint. Ez az összeg 2023-ban 47 820  forint volt, mely 17,6%-os emelkedést jelent. Ennél magasabb összegű térítés sem eredményez adófizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a munkaadó a hazautazásról szóló jegy, és/vagy az arról szóló számla ellenében megtéríti a munkavállaló ténylegesen felmerült költségét. 

A napi munkába járás összegére nincs megállapított felső határ.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a Munkába járás rendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

  • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély.

A kilométerenkénti 30 forintos támogatás helyett a korábbi gyakorlatot fenntartva továbbra is fizetheti a munkáltató a Kormányrendeletben meghatározott 30 forint 60%-át, azaz kilométerenként 18 forintot.

Csoportos személyszállítás

A munkáltató nem köteles térítést fizetni, ha csoportos munkásszállításról gondoskodik, mely mentes az Szja tv értelmében az adó alól.  [ Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja]

Csoportos személyszállításnak minősül – az Szja tv. alkalmazásában – amikor a munkáltató a munkavégzés érdekében a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak tekinthető, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. [Szja tv. 3. § 63. pont]

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 25-én, a PENTA UNIÓ Zrt. Gépjárművekhez kapcsolódó ügyletek áfa szabályai, a gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások, cégautóadó >> című konferenciáján megismerkedhetsz a beszerzéshez, üzemeltetéshez, értékesítéshez kötődő áfa kérdésekkel, az utazási költségekhez kapcsolódó elszámolásokkal és a cégautóadó témakörével is.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!