A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások – I. rész – Horváthné Szabó Beáta

A magánszemély tulajdonában lévő gépjárművel kapcsolatban felmerülő elszámolások

A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások - I. rész - A magánszemély tulajdonában lévő gépjárművel kapcsolatban felmerülő elszámolások

A magánszemélyek által használt közlekedési eszközök lehetnek közösségi közlekedésben használt járművek, valamely cég tulajdonában lévő, vagy cég által bérelt, vagy lízingelt járművek, de sok esetben a saját, vagy a család üzemeltetésében lévő gépjárművek is. Az utóbbi években népszerűek a közösségi autómegosztó társaságok által nyújtott szolgáltatások, vagy a különböző kerékpár juttatások is. A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások tekintetében fontos különbséget tenni a különböző típusok között.

Az említett járművekkel kapcsolatos adózási szabályok egy része az üzleti tevékenység költségelszámolásához kapcsolódik, míg előfordulhat, hogy a jármű használata magáncélokat is szolgál, sőt, az is lehetséges, hogy kizárólag magáncélt szolgál. A magánszükségletet kielégítő kiadások tipikusan nem számolhatóak el költségként az SZJA kötelezettség során, azonban mégis előfordul, hogy az üzleti érdek megkívánja a költség cég által történő finanszírozását, mely reprezentációs vagy szórakoztatást szolgáló eseményekkel kapcsolatban egyes meghatározott juttatásként adózik.

Annak érdekében, hogy az adókötelezettség megállapítása jogszerűen történjen, fontos megismerkedni a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja törvény) költségelszámolásra vonatkozó, valamint a gépjárműadóról szóló törvény (a továbbiakban Gjt.) cégautóra vonatkozó rendelkezéseivel.

A­ magán és céges tulajdonú autók adózásával kapcsolatos rendelkezések sora igen szerteágazó. A járművek használata során az adókötelezettséget attól függően kell meghatározni, hogy

  • a kifizetés, illetve juttatás a magánszemély üzleti költségeivel kapcsolatos elszámolást érintik, azaz a jármű használata alapvetően a tevékenységvégzés hatókörében történik, vagy
  • a dolgozó rendelkezésére bocsátott jármű részben, vagy egészben magáncélokat szolgál, ilyen tipikusan a cégautó, vagy ha az autó a magánszemély tulajdonában van, de a járművet adóköteles eseményre történő utazáshoz használják.

A magánszemély tulajdonában (üzemeltetésében) álló gépjárművek elszámolása

Az Szja törvény rendszerében, a költségelszámolásra vonatkozó egyes rendelkezéseket kell alkalmazni, attól függően, hogy a kiadás munkába járással, kiküldetéssel, vagy üzleti utazással összefüggésben merült fel.

Mielőtt a költségelszámolást részleteiben vizsgáljuk, nézzünk utána, miért finanszírozza a munkáltató ezeket a kiadásokat.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (2) bekezdése tartalmazza azt az előírást, amely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazon költségét, amely a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerül, illetve köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

Ilyen kiadás tipikusan a munkáltató által kötelezően fizetendő munkába járás és hazautazás költségtérítése, valamint a kiküldetés során felmerülő többlet kiadások elszámolása.

Munkába járás

A munkavállaló napi munkába járásának és heti egyszeri hazautazásának költségeit a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Munkába járás rendelet) valamint az Szja törvény alapján köteles megtéríteni. A rendelet a kötelező minimum előírásokat tartalmazza, melytől el lehet térni, de a maximális mérték tekintetében az Szja törvény korlátokat állapít meg.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda és visszautazás. Ide értendő minden olyan alkalom, amikor a munkavállaló munkavégzés céljából munkahelyére utazik, kivéve például a távmunkában dolgozó személyt, akinél a munkahelyre utazás nem értelmezhető, viszont ha berendelik a munkavállalót a társaság székhelyére, telephelyére, akkor az már nem munkába járásnak, hanem üzleti utazásnak minősül.

Hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Lakóhely és tartózkodási hely

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Ez a hely nem feltétlenül a lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely. Ezért is van jelentősége annak a rendelkezésnek, mely szerint a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A térítés összege

A Munkába járás rendelet alapvetően a közösségi közlekedéssel történő utazásra vonatkozóan írja elő a költségek legalább 86%-ának megtérítését, azonban azt is meghatározza, hogy mely esetekben köteles a munkáltató a rendelet 3. §-a szerinti térítés helyett az Szja törvény 25. § (2) bekezdésében szabályozott módon térítést fizetni.

A hazautazásra vonatkozó térítés összege a Hivatalos Értesítő 2024. évi 5. számában jelent meg. Az NGM közlemény szerint a hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56240 forint. Ez az összeg 2023-ban 47 820  forint volt, mely 17,6%-os emelkedést jelent. Ennél magasabb összegű térítés sem eredményez adófizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a munkaadó a hazautazásról szóló jegy, és/vagy az arról szóló számla ellenében megtéríti a munkavállaló ténylegesen felmerült költségét. 

A napi munkába járás összegére nincs megállapított felső határ.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a Munkába járás rendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

  • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély.

A kilométerenkénti 30 forintos támogatás helyett a korábbi gyakorlatot fenntartva továbbra is fizetheti a munkáltató a Kormányrendeletben meghatározott 30 forint 60%-át, azaz kilométerenként 18 forintot.

Csoportos személyszállítás

A munkáltató nem köteles térítést fizetni, ha csoportos munkásszállításról gondoskodik, mely mentes az Szja tv értelmében az adó alól.  [ Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja]

Csoportos személyszállításnak minősül – az Szja tv. alkalmazásában – amikor a munkáltató a munkavégzés érdekében a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak tekinthető, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. [Szja tv. 3. § 63. pont]

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése