Esettanulmány a visszáru áfa- és EKÁER-kezeléséről

Társszerző: Tóth Adrienn

A mindennapokban is használt dominóeffektus akár adózási szakkifejezés is lehetne. Valószínűleg a kívántnál gyakrabban érezzük, hogy egy kisebb adózási hiba több adónemen fut végig. Esettanulmányunkban egy ártalmatlannak látszó hiba hatásait szeretnénk bemutatni a visszáru téves áfakezelésén keresztül.

Példánkban az értékesítő társaság és a vevője is nagykereskedőként tevékenykednek az FMCG (Fast Moving Consumer Goods) szektorban. Az értékesítő társaság nem tart fenn magyarországi készletet, a vevő által megrendelt mennyiséget egy külföldi gyártótól szerzi be. A terméket közvetlenül a vevőhöz szállítják le, a fuvart az értékesítő társaság szervezi meg. A vevő egy promóció keretében a szokásosnál nagyobb mennyiséget rendel be, és a promóció végével azokat a termékeket, amiket nem tudott eladni, visszáruzza. Az értékesítő társaság az áruk visszavételét követően kiállítja a módosító számlát, a visszárut pedig közvetlenül a gyártóhoz szállítják vissza. Nem olyan bonyolult… hol lehet itt hibázni?

Kezdjük az áfával!

Az FMCG szektorban megszokott gyakorlat a visszáruzás, amikor az eladó szerződésben vállalja, hogy visszaveszi a vevőtől azokat a termékeket, amiket a vevő korábban megvásárolt, de nem tudott eladni. Tapasztalatunk szerint sokan valójában két különböző helyzetet mosnak össze a visszáru kifejezés alatt. A köznyelvben a visszáru kifejezést egyaránt használják a téves teljesítésből fakadó visszaszállításra és a visszavásárlási konstrukcióra, pedig ez a kettő elkülönítendő fogalom!

A téves teljesítés esetében az eladó nem a megállapodásban foglaltakat teljesíti (például más termékből szállít, a megrendeltnél nagyobb mennyiségben szállít a vevőnek), és ennek következtében a termékek egy része vagy egésze visszakerül az eladóhoz. A visszavásárlási konstrukció esetében azonban az eladó a megállapodás szerint szállítja le a megrendelt termékeket a vevőnek, de úgy állapodnak meg, hogy a vevő jogosult meghatározott időn belül a termékek visszaküldésére. Az áfa tekintetében a téves teljesítést az eredeti számla módosításával kell korrigálni, míg a visszavásárlási konstrukcióban új értékesítés történik, melyet a vevő számláz az eredetileg értékesítő társaság felé.

Példánkban az értékesítő társaság módosítja a belföldi értékesítésről kiállított számlát, illetve kéri a külföldi gyártót, hogy módosítsa a Közösségen belüli beszerzésről kiállított számlát.

Mindezt azonban úgy kellene helyesen kezelni, hogy a vevő állít ki számlát a visszáruról az értékesítő társaság felé, aki ezt adómentes Közösségi termékértékesítésként számlázza a külföldi gyártó felé. A hibás eljárás követ­keztében mind a vevő, mind az értékesítő társaság elmulasztja a számlák kiállítását a visszárura vonatkozó termékértékesítésről, és a visszáru – a módosító számla következtében – rossz soron jelenik meg a belföldi áfa bevallásában, illetve az értékesítő társaság a Közösségen belüli összesítő nyilatkozatában nem szerepelteti Közösségen belüli termékértékesítésként.

Folytassuk az EKÁER-rel!

Már szinte minden vállalkozás tudja, hogy az EKÁER kötelezettség teljesítésére érdemes figyelmet fordítani, mert ennek elmulasztása meglehetősen magas bírságot eredményezhet.

Az EKÁER szám igénylésén túl azonban az EKÁER szám helyes megigénylése is fontos! Az EKÁER szám igénylésénél kötelező elemként a fuvarozás indokát is fel kell tüntetni (például termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél).

Ha visszatérünk a példánkban említett értékesítő társaság és vevő esetére, láthatjuk, hogy a visszáru téves áfakezelése az EKÁER-ben is lecsapódik. A példánkban a visszárut a vevőtől közvetlenül a külföldi gyártóhoz szállítják vissza. A téves áfakezelésből fakadóan a visszáruzást végző értékesítő társaság egyéb célú fuvarként regisztrálja a visszárut az EKAER rendszerben, holott a helyes jogcím a termékértékesítés lenne.

Az ilyen eseteket akár kudarcként is felfoghatjuk, vagy olyan tanulási folyamatnak is tekinthetjük, amikor tanulunk a saját hibánkból, a hibát a jövőre nézve kijavítjuk, a múltra nézve pedig végiggondoljuk a kockázatokat.

 * * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. április 9-én  tartandó konferenciánkon  összegezzük a gyakorlatban jelentkező tipikus problémákat, bemutatjuk tapasztalatainkat az Adóhatóság bírságolási és ellenőrzési gyakorlatáról, valamint felvillantjuk a szabályozás várható fejlődési irányát, illetve betekintést nyújtunk az elmúlt évek jogszabályváltozásaiba. Jelentkezz most>>EKÁER a gyakorlatban, bírságolási és ellenőrzési tapasztalatok

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!