Mit ér a civil, ha nincs közhasznú jogállása?

Közhasznú jogállással rendelkező és nem rendelkező civil szervezetek adózási buktatói Tao, Áfa és Szja szempontból

Civil vizeken hajózva, többször szembesülök azzal, hogy egészen kicsi civil szervezetek foggal-körömmel ragaszkodnak közhasznú jogállásukhoz, teszik ezt annak ellenére, hogy vért izzadnak annak érdekében, hogy az ehhez szükséges feltételeknek megfeleljenek. Tekintsük tehát át, hogy mely esetekben kell, mely esetben javasolt, mely esetekben szükségtelen jogállást megtartani!

Azon civil szervezeteknél, ahol jellemző az, hogy pályázatokból szerzik meg a bevételeik nagy részét, vagy a jövőben szeretnének nagyobb volumenben pályázni, mindenképpen célszerű a közhasznú jogállást, mint olyat megtartani. A legtöbb pályázati kiírásban eleve feltétel a közhasznú jogállás megléte, egyes pályázatoknál előnyt jelenthet a közhasznú státusz.

Nagyon fontos, hogy azoknál a szervezeteknél – és itt értem alatta a non-profit gazdasági társaságokat is -, amelyek közszolgáltatási szerződés keretében tevékenykednek, vagy a jövőben ezt kívánnak kötni, kötelező a közhasznú jogállás megléte, és folyamatos fenntartása. Nézzük meg, mi is az a közszolgáltatási szerződés. A közszolgáltatási szerződés olyan írásbeli szerződés, amelyet valamely közfeladat ellátására kötöttek. Azt, hogy az ilyen típusú állammal, önkormányzattal, költségvetési szervvel kötött szerződések megkötéséhez a közhasznú jogállás szükségeltetik, a 2011. évi CLXXV. évi az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról törvény (Civil tv.) 35.§-a deklarálja: „Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.”

A közszolgáltatási szerződéseken átlépve a másik fontos szempont, ami döntő lehet a közhasznú jogállás szükségességének kérdésében, az az, hogy a szervezet folytat-e vállalkozási tevékenységet, vagy vállalkozási tevékenység hiányában ingatlanhasznosítási tevékenységet, és azt milyen mértékben teszi. Amennyiben a szervezet jelenleg sem végez vállalkozási tevékenységet, és azt a jövőben sem kíván végezni, vagy az összes bevételén belül ezen (vállalkozási) tevékenységekből származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 10 %-át, – és várhatóan a jövőben se fogja meghaladni -, akkor nem kell feltétlenül ragaszkodni a közhasznú jogállás megkéréséhez, fenntartásához.

Ha a fentiekben vázolt bevételi arány a 10%-ot meghaladja, akkor mindenképpen célszerű a közhasznú jogállás választása, hiszen ebben az esetben a társasági adó szempontjából a mentes rész 15%-ra növekszik. Amennyiben a 15%-ot is meghaladja, a közhasznú jogállású szervezetnek is lesz társasági adófizetési kötelezettsége, de jár neki a 20%-os célzott kedvezmény, ami egy közhasznú jogállással nem rendelkezőt nem illet meg, további adóelőnyhöz juttatva ebből a szempontból a közhasznú jogállását fenntartó civil szervezetet.

Azon civil szervezeteknek, akiknek sok adománya származik a vállalkozói szférából, a cégektől, fontos lehet, hogy figyelve az adományozók érdekeire is, a közhasznú jogállásukat fenntartsák. Kiemelten fontos szerephez jut ez a státusz mindazon esetekben, amikor tárgyak, szolgáltatások adományozásáról van szó.

Ha a társasági adó oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerin a közhasznú jogállású civil szervezetnek nyújtott adomány elismert költség – feltéve, ha rendelkezik az az adományozott szabályszerűen kiállított igazolásával – és ezen felül tovább csökkentheti az adomány összegének (ideértve nyújtott szolgáltatás, adományozott eszköz bekerülési értékét is) 20%-val.

Általános forgalmi adó oldaláról megközelítve a kérdést, fontos tudni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 11.§(3) és 14.§(3) értelmében nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány és annak nyújtása sem. Természetesen meg kell fejtenünk, mire gondol a közcélú adomány fogalmainak keretén belül, erre pedig a választ a magyarázó rendelkezések között találjuk, ahol egyértelműsíti a törvény, hogy közhasznú szervezet lehet a kedvezményezett.

Közhasznú jogállással nem rendelkezők esetén fő szabály szerint társasági adó szempontjából nem adomány kerül kifizetésre, a kellő adattartalmú szabályosan kiállított igazolás esetén viszont elismert költséggé válik, ugyanakkor további adókedvezmény nem tapad hozzá. A közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetek részére “természetben” nyújtott adomány a nyújtó oldaláról a bekerülési értékre vetítve áfa bevallási és befizetési kötelezettséget ró. A cégektől érkező adományok tekintetében tehát kulcskérdés, hogy van-e közhasznú jogállása az adományt fogadónak, és elsősorban áfa gondokat szülhet a gyakorlatban ez a kérdés. (Még mindig azt látom, hogy sajnos a cégek oldaláról sem ellenőrzik időben ezeket az információkat, gyakran nem is kérnek igazolásokat, így egy esetleges adóhiány kockázatának kitéve magukat.)

A közhasznú szervezetek tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv) is határoz meg előnyösebb elbírálást, mint egy jogállással nem rendelkező szervezet esetében. Ilyen, példának okáért az Szja törvény 1 sz. melléklet 3.1. pontja, mely szerint: „…a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak…” vagy a 3.3 pont: „… a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj (ideértve a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díjat is)…”

Itt hívom fel a figyelmet, hogy deklarálja a melléklet azt is, hogy a közhasznú jogállás megléte ellenére mely esetekben nem lehet mégsem adómentes a kifizetés. Ilyen például az az eset, amikor a kifizetés kedvezményezettje az alapító, az adományozó stb.

A NAV 1% igénylésének nem feltétele a közhasznú jogállás megléte, az 1% folyósításának feltétele viszont a közhasznú tevékenység folytatása.

Sokszor elfelejtkeznek a szervezetek arról, hogy a közhasznú jogállást bár elvileg egyszer kell kérelmezni, a jogállás feltételeinek folyamatosan meg kell felelni, és ezt minden egyes év beszámolójának elfogadásakor ellenőrizni kell, és ha esetlegesen a szervezet nem felel meg már a feltételeknek, akkor az általános változásbejegyzési határidőn belül kérelmeznie kell a közhasznú jogállás nyilvántartásból történő törlését. A másik dolog, amiről hajlamosak elfelejtkezni, az az, hogy a civil szervezeteknek költségvetés készítési kötelme is van, és véleményem szerint már a költségvetés készítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervszámok alapján is megfeleljen a státusz mutatóknak.

* * *

Arról, hogy hogyan  kerüljenek az adatok a beszámolóba, milyen feltételeknek kell megfelelni a közhasznú jogállás fennállása alatt, a NAV 1%-ot hogyan mutassuk ki, mik lehetnek a buktatók a beszámolókban, hogyan kezeljük a támogatásokat, adomány igazolásokat és még sok minden másról is a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében, 2018. március 13-án megrendezésre kerülő Civil szervezetek adózása, számvitele, zárása című konferenciámon részletesen beszélünk. Jelentkezz ma még kedvezményesen!

Továbbá ajánlom figyelmedbe, hogy tavaly ősszel szakmai vezetésemmel útjára indult a Civil Klub. Ha még nem vagy klubtag és szívesen kipróbálnád a tagságot, akkor jelentkezz bátran! Szeretettel várlak!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!