Betegszabadság, táppénz és munkáltatói egyharmad

Minden, amit tudni érdemes a keresőképteleségünk esetén járó juttatásokról

Ha megbetegszünk, és emiatt nem tudjuk munkánkat ellátni, azért nem kell attól tartanunk, hogy ebben a kellemetlen időszakban jövedelem nélkül maradunk. A keresetveszteséget pótló juttatás évi első 15 munkanapja betegszabadság, amit a munkáltató fizet. Az ezt követő keresőképtelenség már a táppénz időszaka, ami a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 46. § -ban jelzett időszakra, maximum 1 évig, naptári napokra jár. Ugyanakkor minden betegség esetén jár betegszabadság? A táppénz vajon ’mennyibe kerül’ a munkáltatónak? Az alábbi cikkben főképp ezeket a kérdéseket szeretném megválaszolni.

Ha a keresőképtelenség nem kórházi ápolással kezdődik, akkor a kezdő orvosi igazoláson maximum 7 naptári napi keresőképtelenség igazolható, a 8. naptól az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről (kutyanyelv) nevű nyomtatványt kell az orvostól kapnunk.  A későbbi hiánypótlásra felszólító levelek elkerülése érdekében mindig ellenőrizzük, hogy a keresőképtelenségről szóló igazoláson az orvos munkahelyének a bélyegzője, és a személyi orvosi körbélyegző is szerepel-e.

A keresőképtelenség okai az igazoláson a következők kategóriák lehetnek:

1-es táppénz kód: Üzemi baleset

1-es kódszám alatti baleset történhet a munkahelyen szervezett munkavégzés során (munkabaleset) vagy a munkahelyre menet, illetve onnan hazafelé, szállásra tartva is (úti baleset). Ebbe a kategóriába tartoznak továbbá a közcélú munka végzése közbeni és a TB ellátások igénybevétele során bekövetkező balesetek is. Utóbbi akkor sorolható ide, ha a baleset akkor éri a munkavállalót, amikor épp a keresőképtelenségének  elbírálása céljából megy ellenőrzésre az orvoshoz, vagy azzal összefüggésben egyéb vizsgálaton, kezelésen jelenik meg. 1-es kód esetén nem jár betegszabadság, a munkavállaló első naptól baleseti táppénzt kap. A munkáltatónak nincs 1/3 fizetési kötelezettsége, viszont az Ebtv. 67.§ szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tartotta be a kötelező munkavédelmi szabályokat, illetve ha ő vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő.

2-es táppénz kód: Foglalkozási megbetegedés

Olyan betegség tartozik ebbe a kategóriába, ami a foglalkozás gyakorlása során következett be. Ez nem feltétlen azonnal megjelenő, sőt inkább hosszútávon jelentkező egészségkárosodás, mely a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos. Az ottani fizikai, kémiai, stb. tényezőkre vezethető vissza, tehát egyértelműen a munkakörülmények okozták. (Például bányászok, gumi- műanyagiparban, zárt állattelepeken dolgozók.) Ezekben az esetekben nincs betegszabadság, egyből táppénz jár a munkavállalónak.

3-as táppénz kód: Közúti baleset

A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

4-es táppénz kód: Egyéb baleset

Ebben az esetben nyilatkoznia kell a munkavállalónak, hogy pontosan mi történt, a baleset üzemiségének elbírálása miatt. A nyilatkozatot célszerű az orvosi igazolással együtt eljuttatni a kifizetőhelynek, mert mindenképp kérni fogják. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

5-ös táppénz kód: Beteg gyermek ápolása

A gyermek 12 éves koráig igénybe vehető gyermekápolási táppénz arra jogosítja fel a szülőt, hogy a gyermek életkorától függően az alább felsorolt időtartamban táppénzre mehessen, ezzel segítve gyógyulását. Az igénybe vehető naptári napok száma évenként (születésnaptól születésnapig) és gyermekenként értendő.

  • 1 éves korig: korlátlan, szoptatás, ápolás esetén
  • 1-3 éves korig: 84 nap
  • 3-6 éves korig: 42 nap, egyedülálló szülőnél 84 nap
  • 6-12 éves korig: 14 nap, egyedülálló szülőnél 28 nap

Nincs betegszabadság, gyermekápolási táppénzt kap a munkavállaló, munkáltatónak nincs 1/3 fizetési kötelezettsége.

6-os táppénz kód: Terhesség/szülés miatti keresőképtelenségi

Ezt a ritkán használt kódot akkor láthatjuk az orvosi igazoláson, ha a munkavállaló terhessége miatt nem tudja ellátni munkáját. Ezzel is igazolhatja az orvos a szülés időpontja előtti 28. naptól kezdődően a keresőképtelenséget, tehát a táppénzes papír a 6-os kóddal lesz terhes állományba vételi igazolás. Itt sincs betegszabadság, és nincs 1/3 táppénzfizetési kötelezettsége sem a munkáltatónak.

7-es táppénz kód: Közegészségügyi okból foglalkozásától, hatósági elkülönítés

Ezzel a kóddal személy szerint még soha nem találkoztam, de tudjuk, hogy létezik, mint ahogy azt is, hogy ebben az esetben nem jár betegszabadság, első naptól táppénzt kap a munkavállaló, a munkáltatónak pedig nincs 1/3 hozzájárulási kötelezettsége.

8-as táppénz kód: Egyéb keresőképtelenség

Ez a leggyakrabban alkalmazott táppénz kód, saját jogú betegségek esetén szinte mindig ezt látjuk az orvosi igazolásokon. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

9-es táppénz kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

Nem jár betegszabadság, az első naptól táppénzt kap a dolgozó. A munkáltatónak viszont fizetnie kell a táppénzhez az 1/3 hozzájárulást.

Néhány szót ejtenék a jogosultságokról is. Egyszerűen megfogalmazva betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya kiterjed. Ebből következően nem jogosult betegszabadságra a társas vállalkozás tagja, a főállású kisadózó társas vállalkozó (KATA), az egyéni vállalkozó, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a bedolgozók sem.

Táppénzzel kapcsolatban fontos tudni, hogy erre vonatkozó igényt visszamenőlegesen csak 6 hónapig lehet érvényesíteni. A jogosultságnak 3 alapvető feltétele, hogy az igénylő:

  • pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen,
  • a megbetegedése ideje alatt legyen fennálló biztosítási jogviszonya, az ne szüneteljen,
  • orvosi igazolással rendelkezzen a keresőképtelenségről.

Mint azt a cikk elején írtam, a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, mértéke a távolléti díj 70 %-a, adó és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató fizet. A betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár, ami bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, melyből csak 15 % Szja kerül levonásra. Mértéke a napi átlagkereset 50 % vagy 60 %-a, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében. Táppénzt az egészségbiztosítási szerv folyósítja, de bizonyos esetekben a munkáltatónak 1/3 fizetési kötelezettsége van.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam az említett ellátásokkal kapcsolatos fontosabb információkat.

Táppénz kód / megnevezés

Betegszabadság 15 munkanap/év

Táppénz

Munkáltatói Táppénz 1/3

1-es kód: Üzemi baleset

nincs

keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs, de az egész rá hárulhat

2-es kód: Foglalkozási megbetegedés

nincs

keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs, de az egész rá hárulhat

3-as kód: Közúti baleset

jár

betegszabadság lejártát követően

van

4-es kód: Egyéb baleset

jár

betegszabadság lejártát követően

van

5-ös kód: Beteg gyermek ápolása

nincs

keresőképtelenség kezdetétől jár

nincs

6-os kód: Szülés miatti keresőképtelenség nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs
7-es kód: Közegészségügyi okból hatósági elkülönítés nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs
8-as kód: Egyéb betegség jár betegszabadság lejártát követően van
9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség nincs keresőképtelenség kezdetétől jár van

Ha a munkáltató oldaláról felmerül a gyanú, hogy a munkavállaló nem törekszik egészségének helyreállításra, esetleg csak kiíratta magát táppénzre, de nem beteg, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) szerint a táppénz igénybevétele alatt jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál, aminek folyamata az említett rendelet 7. § -ban található.

Továbbá jó, ha komolyan vesszük, hogy a táppénzben részesülő személy köteles minden adatot bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti (például a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet végez). Ugyanis, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése, vagy valótlan adatok közlése 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabását eredményezheti az egészségbiztosító részéről.

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM