Bár a cégeknél is sok a fejtörés a mindennapi gazdálkodás során a könyvelőknek, úgy gondolom, hogy a civil szervezeteknél ez még inkább igaz! Nézzük, miről is fogunk beszélni a klub napon!

1. Cél szerinti vagy vállalkozási tevékenység?

A mindennapi működés gazdasági eseményeinek minősítéséhez, a gazdálkodási döntések meghozatalához elengedhetetlenül szükséges a civil szervezet alapító okiratának, alapszabályának részletekbe menő, alapos ismerete. Az alapító okirat, alapszabály az, ami tartalmazza az első és legfontosabb minősítési szempontot, azaz, hogy egy-egy tevékenység a cél szerinti vagy vállalkozási tevékenységek csoportjába tartozik-e. 

Már a mindennapi működés során elengedhetetlen monitorozni, hogy mely tevékenység-csoportba tartozik az adott esemény, hiszen ha erre csak utólag derül fény, az gondot okozhat a civil szervezet életében, adott esetben akár a civil létet is veszélyeztetheti. 

1.2 Vállalkozási tevékenység ismérvei

A mai napig hatályban van az a szabály, hogy az összes bevételen belül a vállalkozási tevékenységből származó bevételek aránya a 60%-ot nem érheti el, mert ha ez megtörténik, akkor a civil szervezet megszűnik civil szervezet lenni, és valamilyen megszűnési, megszűntetési eljárásra kell, hogy sor kerüljön fő szabály szerint. Éppen ezért már a mindennapok során a gazdasági vezetőknek, az elnökségnek, kurátoroknak erre figyelemmel kell lennie. 

Fontos tisztázni tehát, hogy mi minősül cél szerinti tevékenységnek, a civil törvény szerint:

„gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

1. a) az adomány (ajándék) elfogadását,
2. b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
3. c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
4. d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;”

Ebből a meghatározásból is az következik, hogy nagyon fontos, hogy az alapító okirat, alapszabály célként mennyire cizelláltan fogalmaz. Egy-egy tevékenység esetén akkor lehet cél szerintinek tekinteni a tevékenységet, ha az a létesítő okirat bármely pontjával egybehangzó, és egyértelműen nem kifejezetten piaci haszonszerzés a cél. Amennyiben bármelyik pont sérül, úgy vállalkozási tevékenységgel van dolgunk. 

A vállalkozási tevékenység kapcsán azt is fontos megemlíteni, hogy az alapító okirat, alapszabály megengedő passzusára is szükség van ahhoz, hogy valaki vállalkozási tevékenységet folytasson! 

1.3. Szponzorációs tevékenység

Kiemelném a szponzorációs tevékenységet, amelynek a gazdasági tartalma reklám, függetlenül attól, hogy a hozzá kapcsolódó szerződéses csűrés-csavarás mit tartalmaz, a törvényeink szerint egy szerződést a tartalma szerint kell minősíteni, és ha a tartalom az hirdetési tevékenység, akkor egyértelműen vállalkozási tevékenységgel van dolgunk, és ezt számla is kell, hogy kísérje. 

Amennyiben egy civil szervezetnél rendre felmerül a vállalkozási tevékenység kérdése, érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a tevékenység más formába kiszervezésre kerüljön. 

1.4. Közhasznú tevékenység

A cél szerinti tevékenységeken belül kiemelt figyelmet kell szentelnünk a közhasznú tevékenységek körének. Minden olyan tevékenység, amit az adott szervezet cél szerint végez, és az egy állami, önkormányzati feladat átvállalását valósítja meg, közhasznú tevékenység. Minden közhasznú jogállású vagy arra törekvő szervezetnek kell legyen közhasznú tevékenysége, hiszen a közhasznú jogállás megszerzésének és fenntartásának első és legfontosabb paramétere ez. Fontos továbbá, hogy a szervezet közhasznú tevékenységet végezzen azokban az esetekben is, ha a szervezet NAV 1%-ot fogad, vagy a későbbiekben azt kíván fogadni. Az 1% fogadásának a feltétele a közhasznú tevékenység folyamatos végzése, ugyanakkor a közhasznú jogállás megléte és fenntartása nem feltétele ezen forrás igénylésének! 

Felhívom a figyelmet, hogy minden szervezetnek – fő szabály szerint – van cél szerinti tevékenysége, ezen belül kell keresni a közhasznú tevékenységeket. 

2. Beszámolóért való felelősség

A civil szervezetek beszámolóiban rendre problémaként felmerül, hogy a nyomtatvány kitöltése nem alapos és körültekintő! Kiemelt figyelmet kell fordítani – főként a közhasznú jogállású vagy a –NAV 1%-ban részesülő szervezeteknél –a beszámoló részletező sorainak, valamint a közhasznúsági mellékletben szereplő adatoknak a pontos, részletes kitöltésére! Amennyiben ez nem történik meg, vagy nem kellő alapossággal történik, fars mutatószámokból kiindulva a jogállás megállapítása téves lehet, amely beláthatatlan következményekkel jár a szervezetek részére.

A beszámolóért, annak adattartalmáért a felelősség elsősorban a vezető tisztségviselőt, a vezető testületet terheli. Fontos a beszámoló elfogadásával együtt a közhasznú jogállás mutatóinak monitorozása, hiszem bármely évben csúszik is ki a szervezet esetlegesen a paraméterekből, azt elsősorban neki kell jeleznie a törvényszék felé, a meghatározott nyomtatványon kérve a közhasznú jogállás törlését. 

Nagyon nagy gondot jelenthet az, ha utólag derül ki, hogy egy szervezet esetleg akár éveken át nem felelt meg a közhasznúság paramétereinek. Hogy messzebbre ne menjek, pl. bizonyos pályázatok, támogatások csak közhasznú jogállású szervezetek számára elérhetőek. 

Fenti cikkemben a civil szervezetek tevékenységével kapcsolatosan csak a legfontosabb tudnivalókat igyekeztem összefoglalni, a mindennapjaikkal, gazdálkodásukkal kapcsolatosan még rengeteg kérdés merülhet fel, melyet az adott szervezet paramétereinek megfelelően kell értékelni. 

Nem Klubtag? Várjuk önt is szeretettel szeptember 28-i nyilvános civil klub-napunkon online vagy tantermi formában a V., Sas u. 25. szám alatti konferencia termünkben! Írja meg nevét és telefonszámát, illetve a részvétel formáját (online/tantermi) a civilklub@penta.hu e-mail címre és cserébe küldjük a VIP meghívót!