A magyar adóbevételek több, mint 90%-a az önadózáson alapul, melynek egyik mozzanata az adóbevallás. Ezért fontos az adóbevallási gyakoriság, tudniuk kell az adózóknak, hogy milyen gyakran kell teljesíteniük ezen adókötelezettséget. Az első részben az általános szabályokat ismertetem.

1. Önadózás – adóbevallás

Az önadózás lényege, hogy az adózó saját maga állapítja meg adóját, amit – meghatározott időközönként – bevall és megfizet. Az adózásnak ez a módja “bizalmi” elven alapul. Azaz mindaddig, amíg az adóhatóság a bevallásban szereplő adatok ellenkezőjét nem bizonyítja, azokat valósnak kell tekinteni. A bizonyítás az adóhatóságot terheli, vagyis az adóhatóság az önadózás helyességét ellenőrzés (jogkövetési vizsgálat, illetve adóellenőrzés) keretében vizsgálhatja. Ennek részletes szabályait az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) szabályozza.

Ugyanakkor az adókötelezettségeket nem ez a törvény, hanem az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szabályozza. Az Art. 9. §-a meghatározza az adókötelezettségeket, melyek közül az adóbevallás az egyik (legfontosabb) kötelezettség.

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az Áfa tv. szerinti adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak.

Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

Az adóhatóság az adóbevallás formájáról, tartalmáról a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatókat tesz közzé (kitöltési útmutató).

Az adóbevallás pontos kitöltéséhez az adózónak jelentős érdeke fűződik, mivel az adó (támogatás) a bevallásban feltüntetettek szerint kerül az adózó terhére (javára) előírásra. Továbbá az adóhatósági ellenőrzés az adókülönbözetet az adóbevalláshoz viszonyítva állapítja meg (amennyiben adóellenőrzésre kerül sor).

Az adóbevallási kötelezettség alóli kivételek

Mivel az adóbevallás az egyik alapvető adókötelezettség, ezért az alóli kivételt csak szűk körben enged a törvény.

Magánszemélyek

Magánszemélyek vonatkozásában részben ilyennek lehet tekinteni a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet (melyet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályoz), azonban ténylegesen itt is bevallásról beszélünk, holott az adóhatóság annak kitöltésében segítséget nyújt. Nem magánszemélyek tekintetében az alábbi két lehetőséget lehet kiemelni.

Társasági adó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) rendezi azt az esetet, hogy társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Amennyiben adókötelezettség nem keletkezett

A másik lehetőséget az Art. 49. § (4) bekezdése rendezi, amely alapján az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon (ún. NY lapon) – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

eÁfa rendszer

Végül kivételként lehet tekinteni a 2024. január 1-jétől hatályba lépett eÁfa rendszerre. Ez alapján szolgáltatásként az állami adó- és vámhatóság az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával – ide nem értve az alanyi adómentességben részesülő, mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző általános forgalmi adóalanyra vonatkozó adatokat – és az Áfa tv. szerinti bevallás-tervezet összeállításával közreműködik az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.

Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról az Art. 2. melléklete rendelkezik. Kivételt képeznek a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók.

2. Adóbevallási gyakoriság általában

Az adózó valamennyi adóról – az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a társasági adó (adóelőleg) és a havi adó- és járulékbevallás kivételével –, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított jövedéki adója, vagy a természetes személyektől általa levont jövedelemadó-előleg, vagy a természetes személyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege,

• a tízmillió forintot elérte havonta,
• a négymillió forintot elérte negyedévenként

bevallást tesz.

Látható, hogy a „fő szabály” éppen a legfontosabb adónemeknél nem alkalmazható, ott speciális rendelkezések találhatók.

Az előzőek szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben az előzőekben meghatározott feltételeknek megfelelt.

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy esetében speciális rendelkezést tartalmaz a törvény. E személyeknél ugyanis figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben – nettó módon – számított elszámolandó általános forgalmi adóját.

A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.

A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról (korábbi nevén: fogyasztói árkiegészítés) szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania.

Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról a jogszabályban meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni. Az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani.

Bevallási határidők

Az Art. meghatározza általános szabályként a havi és évközi bevallás határidőit. Ez alapján főszabály szerint a havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, az évközi bevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani.

A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást kell tennie (ettől eltérő rendelkezést tartalmaz az Art. 50. § (1) bekezdése a havi adó- és járulékbevallás tekintetében).

Az éves adóbevallás határidői főszabály szerint az adóévet követő év február 25-e, a  természetes személyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személynek, a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személynek, a mezőgazdasági őstermelőnek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető természetes személyt is – az adóévet követő év május 20-a.

A társasági adóról, az osztalékadóról az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig, míg a KATA adóalanyok „bevallási” (bevételükről történő nyilatkozattételi) határideje az adóévet követő év február 25-e.

Speciális bevallási gyakoriság

Az Art. 50. § (1) bekezdése speciális bevallási gyakoriságot határoz meg. E szerint havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a törvényben meghatározott adatokról

1. a munkáltató;
2. a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is);
3. a Tbj. 87. § (5) bekezdése szerinti kötelezett.

Ez az ún. 08-as bevallás.

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatásként adózó juttatások tekintetében a havi bevallási és fizetési kötelezettséget felváltja a negyedéves bevallási és fizetési kötelezettség 2024. január 1-től. (Szja törvény 69. § (5) bekezdése alapján).

Külön nevesítésre került, hogy a foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az Art. 50. § (2) bekezdésben meghatározott adatokról. Ez pedig az ún. 58-as bevallás.

Negyedévente ad be bevallást az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adó- és járulékbevallási kötelezettsége vonatkozásában. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az adatokat továbbra is havi bontásban kell megküldeni az állami adó- és vámhatóság részére.

***

5percAdó ajánló:
Ha még nem készültél fel az évváltáshoz kötődő aktuális jogszabály változásokból, vagy csak szeretnéd minél hamarabb elkezdeni gyűjteni 2024-es krediteidet, kényelmesen, bárhonnan, bármikor, az Adóegyetem 2024 E-learning videóival mindezt megteheted.