Közeleg a KATA adóalanyok bevallási határideje. A kisadózó vállalkozókra vonatkozó szabályok értelmében a kisadózóknak nyilatkozniuk kell a 2023-as évben szerzett bevételeikről 2024.02.26-ig. (A határidő 02.25-e lenne, de ez hétvégére esik.)

Az erre szolgáló nyomtatvány a 23KATA „Nyilatkozat és bevallás kisadózók részére a 2023. évre”.

Mit is kell szerepeltetni a KATA bevallásban?

1. Bevallási időszak

A saját vállalkozási adatokon felül, a legfontosabb, hogy az időszak, amelyre a bevallás vonatkozik helyesen kerüljön kitöltésre. 

Amennyiben 2023-ban a teljes évben kisadózó vállalkozónak minősült vállalkozásunk, úgy január 1 – december 31-ig időszakot kell megadnunk.

Amennyiben ezt az adózási formát évközben választottuk és év végéig KATA alanyok voltunk, akkor a választás hónapjától év végéig kell az időszakot meghatározni.

Ezen szisztéma szerint kellett eljárnunk akkor is, ha évközben kiléptünk a KATA adózás alól, hiszen ekkor a megszűnést követő 30 napon belül már bevallási kötelezettség keletkezett. Ha ennek az időszaknak a bevallása már megtörtént, akkor 02.26-ára bevallási kötelezettségünk már nincs.

A bevallási időszak akkor is 2023.01.01-2023.12.31-ig terjed, ha évközben az egyéni vállalkozásunkat szüneteltettük, de év végén aktív volt adózói státuszunk.

2. A tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma

Ennek megadásánál figyelembe kell venni, ha a vállalkozásunkat szüneteltettük, hiszen a szüneteltetés időszakára nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettség. 

Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy csak teljes hónap vehető figyelembe a szünetelés során, vagyis ha például február 10-én jelentettem be a szüneteltetést, akkor február hónapra még keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettség. 

3. Nyilatkozat a kisadózó vállalkozó által elért bevételről

Az egyik legfontosabb, hogy a bevételi adatokat ezer forintban kell megadni. 

A kisadózó egyéni vállalkozónak a bevételeiről időrendi sorrendben, folyamatosan ellenőrizhető módon bevételi nyilvántartást kell vezetni.

A bevételi nyilvántartás tartalmi követelménye nem bonyolult: sorszám, a bizonylat sorszáma ( nyugta, számla), bevétel összege, a bevétel megszerzésének időpontja.

Abban az esetben, ha a vállalkozásunk már az alanyi mentességi határt túllépte, vagyis már áfa bevallásra is kötelezett, véleményem szerint ez a nyilvántartás nem elegendő. Ebben az esetben a bevétel összegét legalább adóalapra és áfa összegére célszerű megbontani.

4. 40%-os különadó

Amennyiben a vállalkozás bevétele a 18 millió forintos KATA értékhatárt meghaladja, úgy már a kisadózó egyéni vállalkozónak a 40%-os különadót is meg kell fizetnie a kisadózói bevételének a naptári évben elért összegéből a 18 millió forintos keretösszeget meghaladó része után, ha a tételes adót a naptári év minden hónapjára meg kell fizetnie. 

Ha az egyéni vállalkozó évközben szüneteltette a vállalkozását, vagy a tételes adót nem kellett a naptári év minden hónapjára megfizetnie, akkor a 18 millió forintos értékhatárt arányosan kell figyelembe venni. Vagyis a kisadózói adóalanyiság fennállásának a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és a 18 millió forintos keretösszeg egytizenketted része, azaz 1,5 millió forint szorzatát meghaladó része után kell fizetnie.

A bevallás nyomtatvány igen praktikus e tekintetben, mert a helyes tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok számának megadásával és az elért bevétel összegének megadása után a nyomtatvány automatikusan meghatározza ezt az összeget a nyomtatvány 01-es lapján.

Mi minősül bevételnek?

• A kisadózó egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték,
• a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és,
• a külföldön is adóköteles bevétel, valamint,
• az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnésének napjáig még nem szerzett meg.

Mi nem minősül bevételnek?

A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény külön kiemeli a bevételek közé nem tartozó tételeket. A tételes felsorolást mellőzve, a legjellemzőbb tételek a következők:

• az áthárított általános forgalmi adó,
• a visszatérített adó,
• az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (hitel, kölcsön),
• az adózó által korábban átadott vagyoni érték – vagyis a korábban adott kölcsön, hitel adós általi visszafizetése,
• jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás,
• költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

A bevétel megszerzésének időpontja

• Pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.
• Igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybe vevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerinti adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne:
  • • jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult,
    • elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik,
    • az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó az általa kibocsátott bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

KATA és az Áfa kapcsolata

Általában minden kisadózó vállalkozó induláskor választja az alanyi adómentességet – kivéve, ha kizárólag az Áfa törvény 85-86. § szerinti “tárgyi mentes” tevékenységet végez – hiszen ebben az esetben 12 millió forintos bevételi értékhatárig nincs általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége.

Fontos! A törvényi szabály alapján az alanyi adómentesség felső értékhatárát nem pénzforgalmi szemléletben kell értelmezni.

Tehát a vállalkozás által a naptári évben teljesített ügylet ellenértéke akkor is beszámít a felső értékhatárba, ha azt a vevő a naptári évben nem, vagy csak részben fizette meg. Kivéve, ha abba az Áfa tv. szerint azt nem kell figyelembe venni

Amennyiben a vállalkozás év közben jött létre és alanyi adómentességet választott, akkor naptári évre vonatkozóan meghatározott felső értékhatárát köteles arányosítani, s az alakulás naptári évében az arányosított összeg minősül a felső értékhatárának. 

Tehát fontos, hogy az Áfa tekintetében a 12 millió forintos értékhatárt, a KATA bevételnél a 18 millió forintos értékhatárt szükséges figyelni. 

Vannak speciális esetek, amikor az alanyi adómentességet választó adóalanynak bevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezik, ezek, amikor nem járhat el alanyi adómentesként. 

Jellemzően erről a vállalkozások megfeledkeznek amikor külföldről, közösségen belülről rendelnek terméket, vesznek igénybe szolgáltatást. Ebben az esetben ugyan a számlában senki nem hárít át Áfát, de az áfa törvény értelmében ezek úgynevezett közösségi fordított adózás alá tartozó beszerzések, mely eset áfa befizetési kötelezettséget keletkeztet, de az alanyi adómentesség választása miatt, az adóalanyt adólevonási jog nem illeti meg.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az adót nem csak megállapítani és bevallani, hanem megfizetni is szükséges!

***

5percAdó rendezvényajánló:

Az egyéni vállalkozás Magyarországon a legnépszerűbb gazdálkodási forma, ezért fontos, hogy tisztában legyünk az egyéni vállalkozót terhelő bevallási és befizetési kötelezettségekkel is. A PENTA UNIÓ Zrt. Egyéni vállalkozók bevallása, egyéni cég >> című konferenciáján ismerteti a bevallási és befizetési kötelezettségeket, a megillető és igénybe vehető kedvezményeket és az egyéni céggé, vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás eseteit és szabályait.