Brexit: új időszámítás 2021. január 1-jétől. Új időszámítás kezdődött az új év első napjával az Európai Unióban is, véget ért ugyanis az Egyesült Királyság több éve húzódó kilépésének procedúrája. 2021. január 1-jén lejárt az az átmeneti időszak, amely során még a régi, EU-s szabályok voltak érvényben többek között a kereskedelem és a munkavállalás tekintetében, és innentől kezdve az Egyesült Királyság valóban „harmadik országnak” minősül. Ez pedig lényegileg alakította át az eddig megszokott gazdasági és egyéb kapcsolatokat is. Igaz ez attól függetlenül, hogy az utolsó pillanatban, 2020. december 24-én sikerült tető alá hozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a kereskedelmi kapcsolatokat rendező Megállapodást.

A változások leginkább az angol kereskedelmi partnerekkel, üzleti kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásokat érintik. Mik is a Brexit főbb hatásai magyar szempontból? Mire kell mindenképp figyelni? Az alábbiakban röviden összefoglaljuk.

1. Változások az Általános forgalmi adóban

A karácsonyi Megállapodás nem tér ki az általános forgalmi adóra, ez pedig azt jelenti, hogy 2021. január 1-től az Egyesült Királyságra ugyanazok az áfa szabályok vonatkoznak, mint más európai unión kívüli, ún. harmadik országra.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

• Az Egyesült Királyságba irányuló termékértékesítésekre a termékexport, míg az onnan történő termékbeszerzésekre a termékimport szabályait kell alkalmazni áfa szempontból. Az előbbi alapesetben az áfa területi hatályán kívüli ügylet, míg az utóbbi import áfa fizetési kötelezettséget eredményez az Egyesült Királyságból történő termékbeszerzések esetében.
• A termékértékesítések kapcsán további változás, hogy már sem a háromszögügylet-egyszerűsítés, sem pedig a vevői készlet egyszerűsítés nem alkalmazható. Mindkét esetben alapfeltétel, hogy az ügylet tagjai közösségi adóalanyok legyenek, így az Egyesült Királyság kilépése nehézséget okozhat mind a termékértékesítési, mind a termékbeszerzési láncolatokban.
• Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból nem befolyásolja a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét, így annak megszokott áfa megítélését sem. Ha az adott szolgáltatás az Egyesült Királyságban minősül teljesítettnek, úgy az a magyar áfa hatályán kívüli ügylet, tehát számlázni is ennek megfelelően, áfa nélkül kell.
• Változás van azonban az igazolás módjában, hogy kinek a részére történik a szolgáltatásnyújtás. A harmadik országban lévő adóalannyal – vagyis brit partnerekkel – létesített kereskedelmi kapcsolat esetében olyan illetőségigazolásra lesz szükség a vevőtől, amelyet annak hatósága állít ki (mivel az ún. VIES rendszer nem alkalmazható harmadik országos adószámok ellenőrzésére).
• Az Egyesült Királyság a kilépést követően teljesített ügyletek tekintetében nem köteles biztosítani az ún. különleges áfa visszatérítés lehetőségét az Európai Unió tagállamaiba tartozó adóalanyok számára. Bár a harmadik országban letelepedett adóalanyok, valamint a belföldi adóalanyok Egyesült Királyságban felszámított áfája esetén is adható visszatérítés, ezt a tagállamok viszonossági megállapodástól tehetik függővé. Ilyen megállapodás jelenleg Magyarország és öt másik állam, a Liechtensteini Hercegség, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság, a Szerb Köztársaság és a Török Köztársaság között van érvényben. Az Egyesült Királysággal kötendő hasonló megállapodásról nincs információ.

2. Vámkötelezettségek a megállapodás fényében

Az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől vám szempontból is harmadik országnak minősül, így a személyek és az áruforgalom ellenőrzése történik az újonnan kialakult határon. Az EU vámterületére az Egyesült Királyságból behozott vagy az EU vámterületéről az Egyesült Királyságba kiszállítandó áruk vámfelügyelet alá tartoznak, és az Uniós Vámkódexnek megfelelően vámellenőrzés alá vonhatók.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti Megállapodás ugyanakkor megteremtette a szabadkereskedelmi alapokat. Lényege, hogy a felek kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt biztosítják egymásnak a kereskedelmi forgalomban.

• A kedvezményes elbánás hatása legjobban a preferenciális származású árukra vonatkozó 0%-os vámtételben, valamint az importból származó árukra vonatkozó behozatali kvótától mentes vámkezelésben mutatkozik meg.
• A vámmentesség biztosítása azonban feltételekhez kötött: igazolni szükséges a preferenciális származást, valamint kérelmezni is kell a kedvezményes elbánást.
• A kedvező Megállapodás ellenére az áruforgalmat ellenőrizni fogják az új vámhatáron, így kérni kell az áruk vámkezelését is. Minden áruszállítmányt terhel az ún. vámalakiság elvégzésének kötelezettsége, azaz kötelező az árubejelentés import és export esetében egyaránt, valamint bizonyos esetekben vámjogi képviselő alkalmazása. Az Európai Unióból kivitelre kerülő árukról kiviteli árunyilatkozatot szükséges benyújtani és ezen felül a vámon az áruk kiléptetését is kérni kell.
• A fuvarparitások – vagyis a vevő és az eladó között alkalmazott költség- és kockázatmegosztás választott módjának – felülvizsgálata is ajánlatos, ugyanis bizonyos esetekben (például: DDP) az eladó kötelezett a vámeljárás lefolytatására, amely regisztrációs kötelezettséget keletkeztet az Egyesült Királyságban vagy esetlegesen Magyarországon.

3. Munkavégzés a brexit után

Az Egyesült Királyság kilépése nem csupán a kereskedelmet, de a magánszemélyek mozgását és foglalkoztatását is érinti. 2021. január 1-jétől az angol állampolgárokra már nem vonatkozik az EU-n belüli szabad mozgás joga, azonban ez fordítva is igaz: az uniós állampolgárok sem utazhatnak korlátozások nélkül az Egyesült Királyságba.

Csak néhány a számos változás közül: az Egyesült Királyságban pontozásos rendszerre épülő bevándorlási szabályozást vezettek be; az EU állampolgárai vízum nélkül kizárólag látogatási célból és 6 hónapig tartózkodhatnak az Egyesült Királyságban; nem érvényesek már az EU-s kisállat útlevelek sem. Fontos, hogy a „szerzett jogokat” az Egyesült Királyság elismeri: amennyiben a magánszemély 2020. december 31. előtt érkezett és huzamosabb ideje kint él, úgy 2021. június 30-ig letelepedettségi státuszt igényelhet.

Nézzük meg közelebbről most a külföldi kiküldetések esetét! Mire érdemes figyelni, ha az Egyesült Királyságba küldjük ki saját dolgozónkat vagy hozzánk érkezik angol munkavállaló? A vonatkozó szabályokat a Megállapodás jegyzőkönyve rögzíti.

• A korábbi, EU-s szabályozási elvekhez hasonlóan egyidejűleg csak egy államban állhat fenn a társadalombiztosítás. Kiküldött esetében ez természetesen a küldő állam, ha a külföldi munkavégzés nem haladja meg a 24 hónapot és nem egy másik kiküldöttet váltanak fel.
• Azonban nagyon fontos, hogy a kiküldöttekre vonatkozó szabályt egyelőre csak ideiglenesen, a 2021. januárban kezdődő kiküldetésekre kell alkalmazni. A továbbiakról minden egyes tagállam maga dönt, és erről 2021. február 1-jéig kellett nyilatkozni. Magyarország már jelezte, hogy alkalmazni fogja a kedvező szabályt.
• Részben megtörtént az ellátások koordinációja is, úgy, mint munkanélküliségi, betegség esetére járó vagy anyasági ellátások.
• Kedvező munkavállalási szabályok vonatkoznak többek között a rövid távú üzleti úton lévő munkavállalókra, azokra is, akik munkáltatójuk nevében teljesítenek szolgáltatást és a vállalaton belül áthelyezett dolgozókra is. Más esetekben a normál eljárást kell lefolytatni és a szükséges dokumentumokat is be kell szerezni a munkavégzéshez.

Azonban a részletszabályok és a gyakorlati alkalmazás még nem alakult ki, így mindenképp érdemes követni az eseményeket!

* * *

Konferencianaptár 2021 tavasz – Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj a speciális kedvezményekkel!