2018-tól ismét változott Magyarország adóegyezmény-hálózata. Ahogyan azt a NAV honlapján is megjelent adózói tájékoztató tartalmazza, két új egyezmény lépett hatályba a 2017. év során és vált alkalmazhatóvá január 1-jétől.

A Magyarország és a Luxemburgi Nagyhercegség között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezményt a 2015. évi XCI. törvény hirdette ki. Ez az új egyezmény 2018. január 1-jétől váltotta fel a Luxemburggal kötött régi (1990. évi XCV. törvénnyel kihirdetett) egyezményünket. Az új egyezmény Magyarországon ugyan már 2015-ben kihirdetésre került, de Luxemburg késlekedett az új egyezmény jóváhagyásával, törvényi megerősítésével, emiatt az csak 2018-tól alkalmazható.

Az új egyezmény figyelembe véve az elmúlt évtizedek gazdasági és politikai változásait, számos ponton átalakítja a magyar-luxemburgi adókapcsolatokat, illetve átveszi a legújabb nemzetközi normákat, közelíti az egyezmény szövegét az OECD Modellegyezmény sztenderdjeihez. Figyelemmel arra, hogy Luxemburg fontos pénzügyi központ, az egyezmény tartalmaz speciális szabályokat pénzügyi konstrukciókra, illetve garanciális szabályokat épít be az adóelkerülés megakadályozása céljából.

A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezmény szintén 2018-tól alkalmazható. Ománnal eddig nem állt szerződéses kapcsolatban Magyarország az adóügyek terén, ezzel az egyezménnyel tehát számszerűleg is bővült Magyarország egyezményhálózata. Az egyezményt a 2016. évi CLXXVII. törvény hirdette ki, mint látjuk, itt is időigényes volt az új egyezmény hatályba lépéséhez szükséges partnerállambeli jóváhagyás.

Az egyezmény az OECD Modellegyezmény által ajánlott normák mellett tartalmaz olyan elemeket is, amelyek az ENSZ Modellegyezményt jellemzik (hiszen Omán nem tagja az OECD-nek), helyenként e két modell érdekes keverékét mutatva. Ilyen például a tőkejövedelmek forrásadóztatása az egyezményben, amely szerint a – nem magánszemély által kapott – osztalék és kamat tekintetében nem lehet a forrás országnál adóztatni, a jogdíjjövedelem esetében viszont igen. A forrásadók kiemeltebb szerepe, illetve a természeti erőforrások kitermelésére vonatkozó szabályok megjelenése jellemzi az egyezményt, továbbá megfogalmazásra került egy generálklauzula is az adóelkerülés megakadályozása céljából.

Egy további adóegyezmény is módosult az elmúlt időszakban, méghozzá a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezmény, amelyhez kapcsolódóan a 2017. évi CXII. törvény módosító Jegyzéket hirdetett ki. A Jegyzékben foglaltak alapján módosul a magyar-észt adóegyezmény jogdíjra vonatkozó 12. cikke. A jogdíj fogalma az egyezményben szűkül, és az kizárólag a haszonhúzó illetősége szerinti államban adóztatható, a korábbi forrásadóztatás tehát megszűnik. A változás érdekes módon visszamenőlegesen alkalmazható, az ugyanis a 2017 őszén elfogadott jogszabály alapján már 2016. január 1-től alkalmazható.

 * * *

Amennyiben szeretnéd tudni, hogy milyen további változások várhatóak Magyarország adóegyezmény-hálózatában, milyen egyezmények kerülnek megkötésre, módosításra és várhatóan milyen tartalommal, illetve hogyan fognak változni az egyezmények az OECD Modellegyezményének legújabb módosítása, valamint a BEPS program során megalkotott Multilaterális Egyezmény miatt, akkor jelentkezz most még kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. március 23-án megrendezésre kerülő Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények változásai, egységesítési törekvések a Multilaterális Adóegyezmény tükrében című  konferenciánkra!