A 21. század második évtizede az adózásban, adóztatásban is a digitalizációról szól, ami egyre gyorsabb mértékben terjed, fejlődik. Általánosságban is felmerül a kérdés, hogy a digitális világ milyen hatással van az emberi kapcsolatokra, ez a probléma az adózás speciális területén sem hagyható figyelmen kívül.

Az adótanácsadók egyik fő tevékenysége az adóbevallások elkészítése, felülvizsgálata, esetlegesen azok ellenjegyzése. E tekintetben a digitalizáció már a 2000-es évek első felében elkezdődött, és 2007-től gyakorlatilag valamennyi gazdálkodó elektronikusan nyújtja be az adóbevallását, illetve a lehetőség a magánszemélyek számára is adott lett (nem kötelező jelleggel).

Így 2007-től egyre inkább hozzá kellett szokni, hogy az adóhatóság a bevallással kapcsolatos visszajelzéseit elektronikus úton küldi meg az ún. központi rendszeren (ügyfélkapun) keresztül. Ez először csak a bevallás befogadására/be nem fogadására vonatkozott, majd későbbiekben már a hibajavításra való felszólítás is ezen a csatornán keresztül bonyolódott. Meg kellett tanulni a hibakódokat, azok értelmezését, mely sok esetben (a nem túl magyaros informatikai szakkifejezések miatt) nehézségeket jelentett, főleg az idősebb, számítástechnikában kevésbé jártas generációnak.

Mivel a bevalláskitöltés egy ún. keretprogramon keresztül történt, illetve történik, ezért nagy figyelmet kell folyamatosan fordítani arra, hogy a legfrissebb verziójú program, illetve bevallások legyenek a számítógépen, mert ellenkező esetben hibákba futhatunk. Ez is új figyelmet igényel az adótanácsadó, adószakértő kollégáktól. Nem beszélve az ún. java komponenshez kapcsolódó problémákról, melyeket néha csak számítástechnikai affinitással rendelkező szakemberek tudtak csak megoldani.

A következő „lépcsőfok” a digitalizációban az ún. eSZJA bevallási rendszer bevezetése volt, mely már nem keretprogramon keresztül, hanem online módon egy elektronikus felületen történő bevallásküldést/jóváhagyást jelent.

Jóváhagyást, mivel a személyi jövedelemadó bevallást (illetve annak tervezetét) 2019-től már gyakorlatilag valamennyi magánszemélynek elkészíti az állami adó- és vámhatóság. Ezen okból a magánszemélyektől történő megkeresések száma és „minősége” is átalakult. Gyakorlati tapasztalat, hogy jelentősen visszaesett az szja bevallás elkészítésére vonatkozó megbízások száma, néhány esetben megmaradt a bevallás tervezet ellenőrzése, illetve (minimális számban) nem bíznak meg a NAV adataiban, és kérik a „klasszikus” 53-as szja bevallás kitöltését és beküldését.

A bevallás tervezetek ellenőrzése általában a bonyolultabb ügyekben maradt meg. Családi kedvezmény házastársak közötti megosztása, ingatlan értékesítésből, bérbeadásból származó jövedelem, tőkejövedelmek, külföldi jövedelmek esetén, mely tekintetben az időigény sokszorosa egy „átlagos” adózó bevallásának ellenőrzéséhez képest.

Előfordult, hogy egy bevallás tervezet ellenőrzésekor derült fény arra, hogy a magánszemély egyik kifizetője helytelen igazolást adott át, illetve helytelen adatokat szolgáltatott a NAV-nak, ezért a kifizetőnek (az adózó jelzése alapján) módosítania kellett az utolsó pillanatban (május 20-án) a dokumentumokat.

Látszik tehát az átalakulás a bevallás elkészítés tekintetében, és a NAV információi szerint az adóhatósági bevallástervezetek köre tovább bővül középtávon az ÁFA, jövedéki adó, illetve a havi adó- és járulék bevallásokkal. Ez az adótanácsadók tekintetében is alkalmazkodást követel, illetve piacszűkülést fog eredményezni, figyelemmel az eSZJA „sikerére”.

Az adótanácsadás másik területe az adóellenőrzések során történő képviselet. Az eljárás 2018. évi elektronizálása nagymértékben megváltoztatta a szakma „hozzáállását” az egyes eljárási cselekményekhez, és új megoldásokat kellett kidolgozni az adóhatóság új módszereire.

Mivel az ellenőrzéssel kapcsolatos valamennyi dokumentum elektronikus úton kerül megküldésre, a szkennelés kulcsfontosságúvá vált a papíralapú dokumentumok esetén. Új fogalmak születtek (pl. ávédéházni) és a régi „praktikákat” el kellett felejteni.

Itt még az út elején vagyunk, de látszik, hogy az ellenőrzés tekintetében (figyelemmel az adóhatóság változó hozzáállására – pl. támogató eljárás) is nagy változások lesznek a közeli és a távolabbi jövőben, mely a szakmánk jelentős átalakulását fogja eredményezni.

Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az árnyoldalakról sem, vagyis a gyors tempó miatti hibák kezelése, a rendszerek átláthatóságának kihívásai, illetve az üzembiztosság kérdésköre.

* * *

Ha kíváncsi vagy a részletekre is, esetleg lennének javaslataid, hasznosítható tapasztalataid, akkor most aktív résztvevője lehetsz a változásoknak, vagy ha csak elsőként szeretnél hozzájutni az információkhoz, akkor jelentkezz a 2019. június 13-14-én megrendezésre kerülő XIII. Nemzetközi Adókonferenciára, melynek központi témája az Digitalizáció és kommunikáció  az adózásban. Jelentkezz még ma!