A vállalkozók sokszor nincsenek tisztában a számla és a számviteli bizonylat fogalmával. Mikor melyiket kell és lehet kiállítani, vagy egyáltalán mikor van választási lehetősége az adóalanynak?

A számviteli bizonylat vonatkozó jogszabályi definíciója

Ha a tágabb kategóriát nézzük, akkor az a számviteli bizonylat, amelynek forgalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) fogalmazza meg:

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

Számlaadási kötelezettség

Mielőtt sokan elkezdenének örülni annak, hogy mostantól nem kell számlát kiállítani, mivel maga a számla is egy számviteli bizonylat, sajnos rossz hírem van.

Az Áfa törvény X. fejezete tartalmazza a számlázásra vonatkozó előírásokat, így többek között a számlakibocsátási kötelezettséget és a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülést is.

Mind a számlára, mind a számviteli bizonylatra vonatkozik alaki és formai követelmény. Míg a számlára az Áfa törvény írja elő, addig a számviteli bizonylatra az Sztv. tartalmazza ezen előírásokat.

Az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya értelmében az áfaalany köteles számlát kibocsátani a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője számára. Nem szabad elfelejtenini, hogy ez a kötelezettség a teljesítéshez és nem az ellenérték megfizetéséhez kapcsolódik. Sok esetben találkoztam már olyan számlázással, hogy egy-egy termékről csak akkor állított ki számlát az áfa alany és csak olyan mértékben, ahogy azt a részére megfizették. Osztható termékeknél még nem is olyan feltűnő, de mondjuk egy gép esetében elég furcsa, hogy részletekben kap számlát a termékbeszerző. Természetesen itt nem egy lízing ügyletről tettem említést.

Vannak esetek, amikor az ügylet belföldön kívüli teljesítési helyének ellenére az Áfa tv. számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Meddig kell a számlát kibocsátani?

Főszabály szerint az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítéséig, de legkésőbb az attól számított ésszerű időn belül.

Mit jelent az ésszerű időn belül? Talán mostanra már mindenki számára kitisztult ez a fogalom, de nem árt újra és újra átismételni, pontosítani.

A fontos különbség még a számla és a számviteli bizonylat között, hogy amíg a számla bekerült az online számlarendszerbe, hiszen mára már minden számláról adatot szolgáltatunk a NAV rendszerébe, addig a számviteli bizonylatra még nem vonatkozik ez az adatszolgáltatási kötelezettség.

***

5percAdó konferenciaajánló:

A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. október 9-ei, Számla vagy számviteli bizonylat. Mikor melyik? >> című konferenciáján Antalfi Csilla részletesen ismerteti a számlára és a számviteli bizonylatra vonatkozó előírásokat, az alkalmazhatóság eseteit, valamint az alaki és formai követelményeket.