Beszámoló készítése – ez nem egy rutinfeladat! – Sallai Csilla

Az év végi számviteli feladatok során a rendszerszemlélet és az egyedi igények összhangját hogyan teremtsük meg?

Beszámoló készítése – ez nem egy rutinfeladat! - Sallai Csilla

Sajnos egyre jobban terjed – úgy a könyvelők, mint a vállalkozók körében – az a vélemény, hogy a beszámolónak nincs is nagy jelentősége, hiszen azt is már egy „gombnyomással elő lehet állítani”. Az tény, hogy szinte minden könyvelő programban van ún. „beszámoló összeállítása” funkció. Az így készített beszámoló azonban nem tartalmazza (nem tartalmazhatja) azokat a szubjektív megítéléseken, vezetői döntéseken alapuló tényezőket, amelyek a beszámolókészítésnek a lényegét adják.

A beszámoló tartalmi és formai követelményei

A nemzetközi tendenciák és az EU számviteli irányelve is arra épül, hogy a beszámolási kötelezettség tartalmi és formai előírásai legyenek összhangban az adott gazdálkodó nagyságával, az adatai iránti igény jellegével. Ennek megfelelően hazánkban is többféle beszámolási mélység van, amelyek alkalmazását a számvitelről szóló 2000. évi törvény, illetve felhatalmazásán alapuló egyéb jogszabályok írnak elő.

A 2024 évre vonatkozó beszámoló választásnál már lehet alkalmazni az decemberben elfogadott értékhatár emelések könnyítő előnyeit is. 

A beszámoló összeállításánál figyelemmel kell lenni arra a munkamegosztásra, amely a számviteli rendszerben elvárt.

  • A számvitelhez kapcsolódó (mint egyébként minden az adott cég működésére vonatkozó) döntéseket a vezetésnek kell meghozni – még akkor is, ha ez számára idegen terület vagy nincs meg hozzá a megfelelő ismerete. 
  • A könyvelő a döntéseket előkészíti, tájékoztatja a vezetést a lehetséges hatásokról, következményekről, illetve a döntéseknek megfelelően jár el a szakmai folyamatokban, feladatokban. (A döntés átvállalásnak joga és lehetősége a későbbiekben számos problémát vethet fel.)

Zárlatok és üzleti év végén készítendő beszámoló

A könyvelésben nagy szerepe van a zárlatoknak – bármilyen időszakra is vonatkoznak azok (napi, heti, dekád, havi, negyedéves, éves). Formáját tekintve az így keletkező könyvelési outputok lehetnek csupán riportok, jelentések, közbenső mérlegek vagy az üzleti év végén készítendő beszámoló. Ezek a keletkező dokumentumok mérföldkövek, amely alapján a vezető operatív vagy éppen stratégiai döntéseket tud hozni. Ezért fontos, milyen információigényt fogalmaznak meg egy adott zárlathoz kapcsolódó dokumentummal szemben. Könyvelési nyelven: mely zárlati feladatokat kell az évközi zárlatoknál is már figyelembe venni, s melyeket „csak” az üzleti év végén. 

Az üzleti év végén készítendő beszámolóhoz kapcsolódóan a Számviteli törvény részletesen megfogalmazza az elvárásokat, alkalmazási kötelmeket vagy éppen lehetőségeket. A Szt.-ben nagy jelentősége van a „kell” és a „lehet” fogalmaknak. (Ezért is töltött el szomorúsággal, amikor könyvelő szájából hallottam, hogy ő „még soha nem olvasta a számviteli törvényt, elég számára az a tudás, amit az előadásokon meghallgat”. Ilyen hozzáállással komoly károkat tud a könyvelő a vállalkozásnak okozni.)

A számviteli törvényt rendszer szinten kell megérteni ahhoz, hogy tudatosan tudjuk alkalmazni azokat a számviteli eszközöket, melyek a beszámolóval szemben támasztott követelmények teljesüléséhez vezetnek. S mik ezek az elvárások:

  • 4.§ (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni.
  • (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A számviteli eszközök

  • a polgári jog teljesítményszemléletén alapulóan a beszámolási időszakhoz kapcsolódó bevételi és költségelszámolás rendszere – figyelembe véve az aktiválási kötelmeket és lehetőségeket, illetve az időbeli elhatárolás elvének betartását;
  • a valós használatot tükröző értékcsökkenési leírások rendszere;
  • értékfogalmak helyes kezelése – bekerülési érték, könyv szerinti érték, piaci érték;
  • az eszközök könyv szerinti értékének a piaci értékhez való viszonyítása, ennek alapján – szükség szerinti mértékben – terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztések elszámolása;
  • kötelező jellegű és/vagy lehetőségként felmerülő céltartalékolás;
  • devizás tételek átértékelési kötelezettsége;
  • beszámolási időszakhoz kapcsolódó káresemények, kamatok, járulékok, engedmények elszámolása;
  • adózási lehetőségek és kötelezettségek megfontolt alkalmazása (pl. fejlesztési tartalék képzése);
  • beszámolóba való helyes besorolás – kiemelten fontos, hiszen az egyes eszközcsoportok és a fedezetükként megjelenő források aránya, struktúrája sokat elárul egy adott cégről.
  • azok a szöveges magyarázatok, amelyek kötelezően vagy a gazdálkodó érdekeit szem előtt tartva informálják a beszámolót olvasót.

S nem feledkezhetünk meg e folyamatok mögötti dokumentáció fontosságáról sem.

A beszámoló összeállítása szép feladat. A számviteli rendszer strukturált felépítésén és hatékony működtetésén, a könyvelő részéről a vezetés folyamatos támogatásán, illetve az ezek alapján kellő körültekintéssel meghozott vezetői döntéseken alapul.

***

5percAdó ajánló:

Hűsölj otthon vagy a medence partján, közben pedig szerezz kreditpontokat kényelmesen, bárhonnan. E-LEARNING kreditpontos továbbképzéseink egész nyáron veled tartanak!  >>Jelentkezem

Munkát keresel vagy váltanál? Nézd meg >>Karrier oldalunkat!

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése