A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) minden évben módosul. Ezek a változások sokszor érintik az szja bevallást is. Új sorok, oszlopok kerülnek bele, vagy esetleg régiek szűnnek meg. Előfordulhat azonban olyan módosítás is, ami a bevallás felépítését nem érinti, azonban a változás hatására a bevallást másképpen kell, vagy lehet kitölteni. A következőkben az Szja törvény egyes módosításai és az szja bevallás hatásukra bekövetkezett változásai kerülnek ismertetésre.

30 év alatti anyák kedvezménye

2023. január 1-től egy új adóalap kedvezmény került bevezetésre, amelynek a szabályait az Szja törvény 29/G. §-a tartalmazza.

A jogosultak köre

A kedvezményre az az anya jogosult, akinek családi kedvezményre való jogosultsága

• vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre, vagy
• magzatra

2022. december 31-e után, de a 30. születésnapját megelőzően nyílt meg.

A 2023-at érintő átmeneti szabály értelmében jogosult a kedvezményre az az anya is, aki magzatra tekintettel 2022-ben lett családi kedvezményre jogosult és a gyermek 2023-ban született, de csak akkor, ha 2022-ben még nem töltötte be a 30. életévét.

Amennyiben az anya 2023-ban jogosult lett a kedvezményre és ezt követően, év közben betölti a 30. életévét, akkor év végéig tekinthető jogosultnak, amennyiben a családi kedvezményre is év végéig jogosult.

A kedvezmény szerepeltetése a bevallásban

A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele miatt a bevallás kibővült. Az adóalapot csökkentő 30 év alatti anyák kedvezménye összegét a 27. sorban, az összevont adóalap 30 év alatti anyák kedvezményével csökkentett összegét pedig a 28. sorban kell feltüntetni. A két új sor miatt az 51. sorig bezárólag a bevallás következő sorai az előző évhez képest kettővel magasabb sorszámot kaptak.

Abban az esetben, ha a 30 év alatti anya jogosultsága nem a teljes adóévben állt fenn – mert az év közben keletkezett, vagy megszűnt –, akkor ennek dátumát a 115. sorban kell feltüntetni.

A kedvezményre jogosító magzatról, gyermekről a 107-109. sorokban kell nyilatkozni. A kedvezmény érvényesítéséhez elég egy gyermekről vagy magzatról nyilatkozni.

A kedvezmény típusa mezőbe a következő kódok közül kell választani. Ha az anya:

• csak a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesíti, akkor „4”-et,
• a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét együtt kívánja érvényesíteni, akkor „5”-öt,
• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 30 év alatti anyák kedvezményét együtt kívánja érvényesíteni, akkor „6”-ot,
• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét együtt kívánja érvényesíteni, akkor „7”-et

kell a kedvezmény típusa kódkockában szerepeltetni.

A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcímeként a következő kódot kell beírni:

• „1”-et, ha a kedvezményre jogosító gyermek 2022. december 31. után született,
• „2”-őt, ha az anya a kedvezményre magzat után jogosult,
• „3”-at, ha az anya a kedvezményre jogosító gyermeket 2022. december 31-e után fogadta örökbe.

Amennyiben 2023-ban az anya magzatra és a megszületett gyermekre tekintettel is jogosult a kedvezményre, akkor „1”-et kell jogosultság jogcímeként szerepeltetni.

Az 1. és 3. kód jelölésekor meg kell adni a gyermek nevét és adóazonosító jelét is.

Családi kedvezmény

A családi kedvezménnyel kapcsolatban két változást kell megemlíteni.

Emelt összegű családi kedvezmény

A 2023. január 1-től bevezetett emelt összegű családi kedvezményre vonatkozó szabályt az Szja törvény 29/A. § (2a) bekezdése tartalmazza.

A módosítás értelmében 66 670 forinttal magasabb összegű családi kedvezmény érvényesíthető a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos magánszemélyek után.

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos magánszemélynek a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontja szerinti személy tekinthető, azaz

• aki tizennyolc évesnél fiatalabb, és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet számú mellékletében meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• aki tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Az Szja törvény alapján megfelel a feltételeknek az a kedvezményezett eltartott is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, de helyette a – magasabb összegű – fogyatékossági támogatást kapja.

De csak az a magánszemély tekinthető kedvezményezett eltartottnak, akiknek a betegsége, fogyatékossága a 18. életévük előtt már fennállt és ezért családi kedvezményre saját jogon lenne jogosult, ha nem a fogyatékossági támogatást igényelte volna.

Az emelt összegű családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a bevallás 107-109. soraiban az eltartotti minősítésként „4” (beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy), vagy „5” (felváltva gondozott beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy) kód szerepeljen.

Ebben az esetben a program (az eSzja felület és az ÁNYK-ban kitölthető 23SZJA) automatikusan az emelt összegű családi kedvezménykeretet határozza meg.

A jogosult személyének megváltoztatása

A családi kedvezmény érvényesítésekor a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) és a rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetén a jogosult a kedvezményezett eltartott, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) lehet, de a döntésük szerint csak az egyikük. A jogosult személye nem változhat az év során, de a 2023-as bevallástól kezdődőden a bevallás benyújtásakor igen (Szja törvény 29/B. § (1c) bekezdés).

Természetesen ekkor annak a magánszemélynek, aki év közben jogszerűen igénybe vette a családi kedvezményt, visszafizetési kötelezettsége keletkezik. De mivel a kedvezményt év közben jogszerűen érvényesítette, ezért a visszafizetés után nem kell különbözeti-bírságot fizetni.

Amennyiben a visszafizetésre kötelezett magánszemély év közben családi járulékkedvezményt is igénybe vett, akkor azt is vissza kell fizetnie. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény összegét a bevallás „A jogosulatlanul igénybe vett, vagy egyéb okból visszafizetendő családi járulékkedvezmény miatt befizetendő összeg” elnevezésű 44. sorában kell feltüntetni.

Bizalmi vagyonkezelői és magánalapítványi ügyletet érintő változások

A bizalmi vagyonkezelőket és a magánalapítványokat érintően 2023-ban új adózási szempont került bevezetésre. A vagyonrendelő, valamint az alapító, csatlakozó magánszemély által átadott vagyontárgy esetén adókötelezettség merülhet fel, amelynek szabályai az adóév során kétszer változtak.

A 2023. szeptember 12-től hatályos első szabály értelmében a vagyonátadó magánszemélynek a tárgy átadásakor értékesítésből származó jövedelme keletkezik, ha a vagyontárgynak a számviteli nyilvántartásában szereplő összege meghaladja az elszámolható költségét. Ezt tekinthető bemeneti adózásnak.

Ezt a jövedelmet és az adóját a bevallás 301-310. sorok megfelelő soraiban, jogcímenként külön, külön kell bevallani.

Amennyiben a vagyonátadó

• a 310. sorban szereplő személyi jövedelemadót és
• a 313. sorban megállapított szociális hozzájárulási adót

részletekben kívánja megfizetni, akkor erre lehetősége van, ha a bevallása 311. sorában erről nyilatkozott egy „X”-szel. (Szja törvény 65/C. § (1) bekezdése)

2023. december 30-tól bevezetésre került az eszközérték-növekmény fogalma, ami a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek vagyonrendeléskor történő felértékelésének megállapítását és nyilvántartásba vételét jelenti.

Ha a vagyonrendelés és a kedvezményezettek részére az indulótőke terhére történő vagyonelem kiadás között

• legalább öt év eltelt, akkor a vagyonelem kiadásakor nem keletkezik adófizetési kötelezettség,
• még nem telt el öt év, akkor a vagyonelem kiadásakor, a vagyonrendeléskor megállapított eszközérték-növekmény osztalékként válik adókötelessé a kedvezményezettnél, amit a 167. sorban kell bevallani.

Ez tekinthető kimeneti adózásnak.

A két szabályra vonatkozóan az Szja törvény 107. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely értelmében a 2023. szeptember 12. és december 30. között történt vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választhat, hogy a szeptember 12-től, vagy a december 30-tól hatályos szabály alapján kíván eljárni.

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem tulajdonjogát a vagyonrendelő, illetve az alapító, csatlakozó magánszemély halálával szerzi meg.

Rendelkezés az adóról

A magánszemély az összevont adóalapját terhelő adója mértékéig az adóévben történt önkéntes pénztári befizetése 20%-ának megfelelő összegben rendelkezhet az adójáról. Függetlenül attól, hogy a magánszemély hány önkéntes kölcsönös pénztár tagja, mindig csak egy pénztár felé tehet nyilatkozatot a bevallásban.

Kedvező változás, hogy az adóbevallási tervezetben a NAV automatikusan a magánszemély tárgyévet megelőző évi személyi jövedelemadó bevallásának rendelkező nyilatkozatában szereplő pénztár adatait tünteti fel. De csak abban az esetben, ha az adóévben történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés.

2023. augusztus 1-től jogszabályi változás alapján a szabályozás nem zárja ki az önkéntes pénztári, a NYESZ-R, illetve a nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozat megtételét és annak adóhatóság általi teljesíthetőségét, ha a magánszemélynek az adóbevallása alapján ezer forint alatti adótartozása van.

Kifizetőtől átvállalt ekho

2023-tól véglegesen megszűnt a kifizetőt terhelő 13%-os ekho. Ennek eredményeképpen már nem értelmezhető „kifizetőtől átvállalt ekho”, mivel nincs mit átvállalni, így a bevallás erre vonatkozó oszlopai törlésre kerültek.

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

• Tantermi továbbképzések >>
• ÉLŐ ONLINE közvetítések >>
• E-LEARNING videók >>

Legyél naprakész a PENTA UNIÓ konferenciáinak segítségével!

• 2024. június 03. – USA egyezmény gyakorlati tapasztalatok – SZJA és TB>>
• 2024. június 17. – Értékpapírok számvitele és adózása (SZJA)>>
• 2024. június 19. – Közösségen belüli és export-import ügyletek – a nemzetközi áfa jelene és jövője>>