A parlament honlapján olvasható a T/16208 törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat), amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (továbbiakban: Szja tv.) több ponton kívánja módosítani. Az egyik domináns változás az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti. A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. A főbb változások:

• az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre,
• egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és
• mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.

Az átalányadózásra jogosító bevételi korlát

2021. január 1-jétől az őstermelők adózását érintették a kedvező változások. Az átalányadózásra jogosító bevételi határt az éves minimálbér tízszeresében, családi gazdálkodók esetében az éves minimálbér negyvenszeresben maximálta a törvény.

Az őstermelő mellett az egyéni vállalkozó is élhet az átalányadózás lehetőségével abban az esetben, ha az átalányadózás első évét megelőző évben és az átalányadózás éveiben nem haladja meg a 15 millió forintot. A törvényjavaslat értelmében ez az összeg az éves minimálbér tízszeresére változik.

Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a bevételi korlát továbbra is 100 millió forint. A törvényjavaslat értelmében ez az összeg az éves minimálbér ötvenszeresére változik.

Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az elismert költség

Az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát két tényező határozza meg:

1. a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása.
2. kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet folytat-e az egyéni vállalkozó.

A törvényjavaslat módosítja a törvény által elismert, az Szja tv. 53. §-ában található költséghányadokat. Az elismert költségek mértéke tevékenység függvényében változó, azonban a törvényjavaslat már nem tesz különbséget aszerint, hogy a tevékenységet végző egyéni vállalkozó kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet végzőnek (nyugdíjas) minősül vagy sem.

A fő szabályként elismert költséghányad továbbra is 40 százalék marad, azonban bizonyos (TEÁR és TESZOR kóddal felsorolt) tevékenységek esetén ettől magasabb. Ez a 40 százalékos mérték kiegészítő és nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra egyaránt vonatkozik. Jelenleg a kiegészítő tevékenységet folytatók esetében az Szja tv. 53. § (2) a) bekezdése 25 százalékos költséghányadot tartalmaz.

Az Szja tv. 53. §-ának (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet végzőkre jelenleg 80 százalék, kiegészítő tevékenységet végzők esetében 75 százalék az elismert költség. A törvényjavaslat az Szja tv. 53. § (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek esetében egységesen 80 százalék elismert költséghányadot tartalmaz. A tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

A jelenleg hatályos szabályok alapján az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 87 százalék, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 83 százalék költséget számolhat el. A törvényjavaslat értelmében ez egységesen 90 százalékra módosul.

Az Szja tv. 53. § (4) bekezdése alapján a kiskereskedelmi tevékenységen belül megkülönböztetésre kerültek:

a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);

d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);

e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);

g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);

i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);

j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

A jelenleg hatályos szabályok alapján ezen tevékenységekre jelenleg 93 százalék, kiegészítő tevékenységet folytatók esetében pedig 91 százalék elismert költséghányad vonatkozik. A törvényjavaslat értelmében 90 százalék átalányköltség lesz figyelembe vehető.

A mezőgazdasági őstermelők esetében marad a jelenlegi 90 százalék elismert költség, függetlenül attól, hogy állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkoznak.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Az adóelőleg

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja (nem a bevétele) az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni.”

Az adómentesség

A törvényjavaslat alapján adómentes lesz az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az átalányadó alapja befolyásolja egyes kedvezmények igénybevételének lehetőségét, továbbá a fizetendő szociális hozzájárulási adó és Tb járulék összegét is.

* * *

A tervezett változásokat is magába foglaló továbbképzést szervez a PENTA UNIÓ Zrt.

Értesülj első kézből a 2021. évi jogszabályváltozásokból, és a benyújtott adócsomagról. Tedd fel kérdéseid a Penta előadóinak! Biztosítsd be helyed még ma!

A soron következő kreditpontos továbbképzés helyszínei és időpontjai:

• 2021.06.9-10. Botka Erika, Sándorné Új Éva – ÉLŐ ONLINE Közvetítés
• 2021.06.24-25. Botka Erika, Sándorné Új Éva – Tantermi képzés (Budapest)