A 2018. évi törvénymódosítások a rövidtávú lakáskiadással – köznapi nyelvén „Airbnb-zéssel” – kapcsolatban is hoztak pozitív változtatásokat, amiket szeretnék ebben a cikkben röviden összefoglalni.

A legnagyobb és egyben legkedvezőbb változás azok számára tapasztalható, akiknek lehetősége van a tételes átalányadózás alkalmazására.

Ezen adózási módot 2017. év végéig az a magánszemély választhatta, aki:

• egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytat,
• ezt nem egyéni vállalkozóként teszi,
• ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladóan nyújt szálláshelyet,
• az ingatlan minősítése lakás, vagy üdülő,
• az ingatlannak nem szálláshely-szolgáltatás a rendeltetése,
• az ingatlan az adott személy tulajdonában/haszonélvezetében van (azaz nem lehet bérelt ingatlan), illetve
• az adott személy csupán egyetlen ilyen ingatlanban folytat egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet.

2018. január 1-től csupán az utolsó feltétel változott, de ez jelentős előnyhöz juttatja azokat, akik jogosultak a tételes átalányadózást választani. Ugyanis immáron három lakásban folytatható úgy e tevékenység, hogy a tételes átalányadózás választásának lehetőségével élhessen a magánszemély. A többi feltétel változatlan maradt.

A „három lakás” kifejezéssel kapcsolatban néhány fontos dolgot szeretnék megjegyezni:

• a három lakás maximum három, ami azt jelenti, hogy egy vagy két lakásban is lehet végezni a tevékenységet tételes átalányadózás alkalmazásával, illetve
• amennyiben háromnál több lakásban végezzük ezt a tevékenységet, akkor egyik lakásra vonatkozóan sem választhatjuk a tételes átalányadózást. Ez azt jelenti, hogy négy lakás kiadása esetén nem dönthetünk úgy, hogy három lakásnál a tételes átalányadózást választjuk, a negyediknél pedig az önálló tevékenység végzésére vonatkozó adózási módot. Négy vagy annál több lakás kiadása esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az általános forgalmi adóról se feledkezzünk meg, ugyanis bár az idén már három lakásban lehet tételes átalányadózást választani, az áfa alanyi mentes értékhatár továbbra is 8 millió forint maradt, így kettő vagy akár három lakás kiadásával már sokkal könnyebben átléphetjük az áfa alanyi mentesség határát, a korábbi egy lakás helyett. (Évközbeni tevékenység kezdéskor ez az adómentes határ arányosan csökkentendő). Átlépéskor a tételes átalányadózás lehetősége nem veszik el, hiszen ennek – a tévhittel ellentétben – nincs felső határa, ám a bevételek vonatkozásában általános forgalmi adót kell fizetni.

Nézzük most azokat, akik nem jogosultak tételes átalányadózás választására! Számukra kedvezőbb változás, hogy a bevételek és költségek különbözeteként kiszámolt és adóköteles jövedelem után fizetendő adók mértéke csökkent. Az önálló tevékenységből származó, tényleges jövedelemre (tehát nem a bevételre, hanem a bevételek költségekkel csökkentett részére) vonatkozóan a személyi jövedelemadó továbbra is 15%, ám az egészségügyi hozzájárulás a korábbi 22%-ról 19,5%-ra csökkent. Ne feledjük, hogy ez a közteher 2016. évben még 27% volt, tehát 2 év alatt 7,5%-kal lett kevesebb, ám még mindig jelentős adóterhet jelent ez az adózási mód, hiszen a nyereség 41,5%-át elviszi. Meg kell még említeni az idegenforgalmi adót is, amely településenként változik.

A fenti szabályok bonyolultsága miatt érdemes megfelelő felkészültségű szakemberrel egyeztetve optimalizálni az adó és járulékkötelezettségeit mindazoknak, akik nem tudnak a tételes átalányadózás lehetőségével élni, hiszen előfordulhat, hogy az önálló tevékenység jövedelmére vonatkozó adózáson kívül más adózási mód sokkal kedvezőbb a számukra.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a rövid- és hosszútávú lakáskiadás kérdései, akkor jelentkezz január 22-ig kedvezményesen a Rövid- és hosszútávú lakáskiadás adminisztrációja, könyvelése, adózása címmel február 22-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!