Cikksorozatunk első részében bemutattuk a munkavállalók külföldi kiküldetésére vonatkozó legfontosabb munkajogi szabályokat és előírásokat. Ahogy ígértük, jelen cikkünkben górcső alá vesszük a külföldi kiküldetéseket érintő legfontosabb társadalombiztosítási és adójogi, valamint bejelentési és engedélyezési szabályokat.

Adóügyi illetőség és az adókötelezettség

Annak érdekében, hogy meghatározzuk egy nemzetközi elemeket is tartalmazó kiküldetés elszámolásának helyét és módját, elsőként a kiküldött magánszemély adóügyi illetőségét kell meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy nem elég csak az illetőségre vonatkozó hazai szabályokat figyelembe venni. Vizsgálatunknak ki kell terjednie a kiküldetéssel érintett másik (fogadó) állam belső jogszabályaira is, valamint a két ország között kötött, kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményre a jövedelem- és a vagyonadók területén (a továbbiakban „Egyezmény”).

A hazai adójogszabályok megkülönböztetnek belföldi és külföldi adóügyi illetőségű személyeket. Belföldi adóügyi illetőségű személyeket teljes körű, azaz összes jövedelemre kiterjedő adókötelezettség terheli Magyarországon. Ezzel ellentétben a külföldi adóügyi illetőségű személyeket korlátozott adókötelezettség terheli, kizárólag a magyar forrásból származó jövedelmük után.

Miután meghatároztuk a magánszemély adóügyi illetőségét, a következő lépés a jövedelem típusának meghatározása és az Egyezmény ennek megfelelő cikkének vizsgálata. Az Egyezmény adott jövedelemkategóriára vonatkozó cikke az adóztatás jogát a szerződő államok valamelyikéhez rendeli. Ezt követően a jövedelem adóztatására jogot formáló állam belső jogszabályi előírásai szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget, de nem szabad elfeledkeznünk az esetleges pótlólagos adókötelezettségekről sem, amelyek a másik államban merülhetnek fel.

A munkáltató egyoldalú utasítása alapján történő kiküldetés juttatásai és adókötelezettségek

Előző cikkünkben szó esett a kiküldetések elrendelésének különféle típusairól. Az egyik lehetőség a munkáltató egyoldalú utasítása alapján elrendelt kiküldetés. Ilyen esetekben a kiküldetésben lévő munkavállaló általában napidíjat kap, valamint egyéb költségek is felmerülhetnek, amelyek helyes elszámolásával jó, ha tisztában vagyunk. Tekintettel arra, hogy a napidíjak témaköre igen összetett, így jelen cikk keretében annak részletes ismertetésére nincs mód. (Előadásomban azonban részletesen kitérek a belföldi és külföldi napidíjak szabályaira, elszámolására, bizonylatolására.)

Háromoldalú megállapodás alapján történő kiküldetés juttatásai és adókötelezettségek

A megállapodás alapján történő kiküldetés során a munkavállaló egy több elemet is tartalmazó juttatási csomagot kap. A csomag legfontosabb eleme a munkabér (beleértve a bónusz kifizetéseket is), amelynek adózását az Egyezmények általában a 15. cikk alatt szabályozzák. Főszabály szerint a munkaviszonyból származó jövedelmek a munkavégzés államában adóztatandóak. Természetesen ez alól is vannak kivételek – különösen a rövidtávú kiküldetések esetében -, így nem árt, ha nyilvántartjuk, hogy munkavállalónk mennyi időt töltött a munkavégzés államában, valamint jól átgondoljuk, hogy a jogi értelemben vett munkáltató megfelel–e a gazdasági értelemben vett munkáltatónak, ugyanis Magyarország minden Egyezmény vonatkozásában követi a gazdasági munkáltató koncepcióját.

De mi történik akkor, ha a munkavégzés egy olyan államban történik, amellyel Magyarország nem kötött Egyezményt? Ilyenkor könnyen kettős adóztatás merülhet fel. Szerencsére ennek enyhítésére a magyar előírások rendelkeznek a beszámítás módjáról.

Ugyancsak felmerülhet a kérdés, hogy lehet–e adókedvezményt érvényesíteni, és ha igen, milyen módon. Természetesen lehet. Ismertetni is fogom majd, hogy ennek mik a feltételei.

Társadalombiztosítási kérdések

Kiküldetés esetében nem szabad csak és kizárólag az adózásra gondolni. Számba kell venni a társadalombiztosítási kötelezettségeket is, hiszen egy adott jövedelmet nem csak adó, de járulékfizetési kötelezettség is terhel. Az viszont már nem minden esetben egyértelmű, hogy mely államban áll fent járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés során. Fontos kihangsúlyozni, hogy a nemzetközi elemeket tartalmazó munkaviszony során gyakran elválik egymástól az adófizetés és a társadalombiztosítás fizetésének helye.

A helyzet valamivel egyszerűbb abban az esetben, ha a kiküldetés az Európai Gazdasági Térség területén valósul meg, amelyet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendelet szabályoz. Viszont a kérdés már jóval bonyolultabb, ha harmadik ország érintett a kiküldetéssel, amelyekre vonatkozóan a szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmények tartalmaznak előírásokat. És még ennél is bonyolultabb a kérdés, ha olyan harmadik országról beszélünk, amellyel hazánk nem rendelkezik szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel.

Mindhárom esetben lehetőség van arra, hogy a kiküldetés során a munkavállaló a kiküldő államban tartsa fent biztosítási jogviszonyát. Ezt az Európai Gazdasági Térség területén két évig az A1 igazolás birtokában teheti meg. Szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező harmadik országok esetében az említett egyezmények adnak erre elehetőséget, általában öt éves időtartamban. Végül, de nem utolsó sorban, egyezménnyel nem rendelkező harmadik országból érkező kiküldöttek esetében a hazai szabályozás kétéves mentességet biztosít. Természetesen minden esetben megfelelő alátámasztó dokumentummal és igazolással kell rendelkeznünk.

Különféle engedélyek és bejelentési kötelezettségek

Kiküldetés során – legyen az külföldre vagy belföldre irányuló kiküldetés –, nem szabad megfeledkeznünk a különféle engedélyekről és bejelentési kötelezettségekről sem.

Mire is érdemes itt gondolni? Szükséges lehet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál regisztrációt kezdeményezni vagy összevont engedélyt igényelni. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is szükséges regisztrálni (adóazonosító jel igénylése, külföldi foglalkoztató bejelentése, stb.) vagy tájékoztatni a hatóságot ország elhagyási szándékunkról. Gondolnunk kell emellett a Budapest Főváros Kormányhivatalához történő bejelentésekre és igénylésekre is (TAJ szám, hordozható dokumentumok). Ahogy a cikksorozat első részében már szót ejtettünk róla, nem maradhat el a Posting Direktíva szerinti adatszolgáltatás sem.

A jelen cikkben említett adókötelezettségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó további szabályozásokat, a különféle bejelentési és engedélyezési kötelezettségeket részletesebben ismertetem majd előadásomban.

Cikksorozatunk soron következő részében röviden bemutatjuk a kiküldetésekhez kapcsolódó kifizetések számviteli elszámolásának legfontosabb tudnivalóit.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a a kiküldéssel kapcsolatos törvények, szerződéstípusok, engedélyek, bejelentési kötelezettségek, akkor jelentkezz 2018. március 1-jéig kedvezményesen a Külföldi kiküldöttek a gyakorlatban – munkajog, szja, tb, számvitel címmel 2018. március 29-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásunkra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!