Nem dolgozom, jogosult vagyok egészségügyi ellátásra?

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az a Magyarországon élő, belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben a cikkben részletesen bemutatom az említett fogalmakon túl a kötelezettek körét, az adóhatóság felé történő bejelentkezés módját és a járulékfizetéssel igénybe vehető ellátások körét.

Belföldi személy:

  • a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • és a hontalan.

A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, az egészségügyi ellátások igénybevételén túl a pénzbeli ellátásokra is (például táppénz, csed, gyed). Az alább felsorolt jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig biztosítottnak minősülnek. (A felsorolás nem taxatív, bővebben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény tartalmazza (Tbj.))

Biztosítottak köre:

  • az alkalmazottként dolgozók (pl. munkaviszonyban (kivéve saját jogú nyugdíjas), közalkalmazotti, közszolgálati, közfoglalkoztatási, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók, a rendvédelmi szervek, a NAV hivatásos állományú, és a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák és a honvédelmi alkalmazottak.)
    Biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik, vagy hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, munkaviszonyban minden esetben biztosított lesz. (Kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás – mezőgazdasági-, turisztikai idénymunka, alkalmi munka – keretein belül foglalkoztatott személyek);
  • a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag (kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő-, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja);
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló (25. évének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is);
  • az álláskeresési támogatásban részesülők;
  • az egyéni és társas vállalkozók (nem kiegészítő tevékenységet folytatók);
  • az egyházi személyek;
  • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év;
  • egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek. Például megbízási szerződés alapján munkát végző személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át (2019-ben 44.700 Ft) illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személyekre és a választott tisztségviselőkre ugyanez a számítási mód vonatkozik, utóbbi esetben tiszteletdíjuk tekintetében;
  • főállású kisadózók.

Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult (nem biztosított) az a belföldi személy például, aki:

  • Magyarország területén lakóhellyel rendelkező kiskorú;
  • nappali tagozatos tanuló/hallgató, a jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is);
  • a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át (2019-ben havi 44.700,- Ft-ot);
  • fogvatartott;
  • szociálisan rászorult;
  • az egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult rá;
  • egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
  • hajléktalan;
  • a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll (kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát);
  • csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, baleseti táppénzben vagy járadékban,
  • saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs ellátásban,
  • mezőgazdasági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban,
  • az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a bejelentkezést megelőzően, legalább 1 év megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel (hontalan esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít legfeljebb 90 nap abból az időszakból, amíg belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

A járulékfizetéssel igénybe vehető ellátások

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségügyi szolgáltatások teljes körére (például szűrővizsgálatok,  a háziorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, háziorvos és védőnő által biztosított iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátások, járóbeteg-szakellátás, fogorvosi és fekvőbeteg-szakellátás).

Lényeges tudni, hogy az orvos a vizsgálatot megelőzően ellenőrzi, hogy a személy szerepel-e az ellátásra jogosultakról vezetett NEAK nyilvántartásban. Amennyiben az ellenőrzés eredménye piros lámpát mutat, azért az orvos az ellátást nem utasíthatja vissza, csupán jelzi azt az ellátást igénylőnek. A jogviszony tisztázása érdekében első lépésként a munkáltatónál célszerű érdeklődni, hátha csupán adminisztrációs hiba történt. Munkáltató hiányában a megyeszékhelyen működő járási hivatalt, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalát ajánlott felkeresni.

Mikortól és mennyit kell fizetni?

Egészségügyi szolgáltatási járulékot a biztosítási jogviszony/egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő 46. naptól szükséges fizetni, ha a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt; kevesebb jogosultsági idő esetén, annak megfelelő számú nap eltelte után. (Például, ha 21 napig volt biztosítási jogviszonya a személynek, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 22. naptól áll fenn).

Örök kérdés azon érettségizett gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultsága, aki nem folytatja nappali tagozaton tanulmányait. Jogosultsága a diákigazolvány lejárta (október 31.) utáni 45. nappal szűnik meg, tehát azt követő 46. naptól, december 16-tól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha nem dolgozik, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra.

Fontos, hogy biztosítási jogviszony szünetelése esetén a járulékfizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll, tehát ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra (nem gyermekgondozás miatt) megy a személy, akkor a biztosítás szünetelésének időtartamára be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alá, és azokra a napokra meg kell fizetnie azt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019. január 1-jétől 7.500,- Ft (250,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni csekken, vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlájára (számlaszám: 10032000-06056229).

Egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot állapíthat meg a járási hivatal annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2019-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedül élő esetén a 150 %-át (2019-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

Bejelentkezés a kötelezettség alá

Az adóhatóság felé járulékfizetés alá a 19T1011-es adatlap kitöltésével kell bejelentkezni, mely a NAV ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról letölthető. Az adatlap kitöltést követően benyújtható az ügyfélszolgálaton személyesen, postai úton vagy ügyfélkapun keresztül.

Kijelentkezés a kötelezettség alól: 

  • Biztosítási jogviszony létesítése esetén (például munkaviszony) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, a munkáltató bejelentését követően erről a NAV hivatalból gondoskodik.
  • Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a 19T1011-es nyomtatványon be kell jelenteni a jogviszony létrejöttét, az igazolás/határozat csatolásával, a változást követő 15 napon belül. Ilyen esetek lehetnek például:
    • saját jogú nyugdíjra, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság,
    • magánszemély külföldre (EGT tagállamokba, Svájcba, Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államok egyikébe) távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot.

A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is vállalhatja (például jövedelemmel nem rendelkező személy családtagja), melyet a NAV felé 15 napon belül be kell jelenteni, szintén a 19T1011-es nyomtatványon. Fontos megjegyezni, hogy ha a járulékfizetést átvállaló mégsem fizeti be a járulékot, a kötelezettnek kell kiegyenlítenie azt, függetlenül attól, hogy más vállalta a fizetési kötelezettség teljesítését.

* * *

Konferencianaptár 2019 – Nehogy lemaradj! Írd be a PENTA UNIÓ Zrt. soron következő és folyamatosan bővülő konferenciái dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!