A kiküldetések feltételei

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az ennek végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletesen tartalmazza a kiküldetések feltételeinek vizsgálatát.

Így a munkavállalóként tevékenységet végző személy fogalmánál szükséges, hogy a kiküldött személy legalább a kiküldetés napjától a küldő állam szociális biztonsági rendszeréhez tartozzon. Azt, hogy ki tekinthető egy tagállam szociális biztonsági rendszerének részesének, az adott tagállam határozza meg. Magyarországon a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak egyaránt a társadalombiztosítási rendszerbe tartoznak.

Továbbá feltétel a küldő munkáltató vonatkozásában, hogy az szokásosan a küldő tagállamban lévő munkáltató legyen, azaz a tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban fejtse ki. Ennek értékelésére a Végrehajtási rendelet, valamint az ún. A2 Határozat tartalmaz ismérveket (pl.: nem postaláda cég, munkavállalók száma, a cég forgalma).

Szintén vizsgálandó a munkavállaló és a munkáltató között fennálló közvetlen kapcsolat, amelyhez segítségül szolgálnak olyan paraméterek, mint például, hogy a munkaviszony megszűntetésének jogát ki gyakorolhatja, a kiküldetés teljes időtartama alatt fennáll-e a munkaviszony stb.

A kiküldetés esetében a 24 hónapos időtartam döntő jelentőségű, és ezzel összefüggésben is felmerülhetnek kérdések, mint például a kiküldetés rövid megszakításának értékelése a kiküldött munkavállaló megbetegedése, vagy képzése miatt. Továbbá olyan eseteket is érdemes megvizsgálni, mint az egymást közvetlenül követő kiküldetések. Végezetül e témakörben kifejtést igényel a felváltó kiküldetés tilalmára vonatkozó rendelkezés, és annak a Gyakorlati Útmutatóban példával történő illusztrációja, amely egy kitágított értelmezést követ, és e szerint szükséges eljárnia a tagállamoknak.

A kiküldetések feltételei a magyar szabályozásban

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 3. sz. melléklete tartalmazza az alkalmazandó jog meghatározásához szükséges adatszolgáltatás és nyilatkozattétel szabályait. E szabályok összhangban vannak az előzőekben említett uniós követelményekkel, azokat tartalmazzák a jogalkalmazók számára könnyebben kezelhető módon. E szerint a munkáltatónak adatszolgáltatási kötelezettsége van – többek között – a gazdasági tevékenységének statisztikai besorolásáról, a kiküldetés tervezett időtartamáról, valamint – szintén az uniós előírásokkal összhangban – nyilatkoznia kell számos információról (pl.: kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval) annak érdekében, hogy a kiküldetés időtartamára a magyar jog kerülhessen megállapításra.

A magyar társadalombiztosítási szabályok

A Tbj. rendelkezéseit abban az esetben szükséges alkalmazni, ha a Koordinációs rendeletek alapján magyar joghatóság áll fenn. A szabályok alkalmazása során a munkavállaló állampolgársága nem releváns, a munkavégzés helye és a munkáltató székhelye bír jelentőséggel. A Tbj. rendelkezik a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréről, amelybe a munkaviszony is bele tartozik. Az a magyarországi munkavállaló, akit ideiglenes jelleggel kiküldenek az Európai Unió valamely tagállamába, és e kiküldetés megfelel a Koordinációs rendelet feltételeinek, kiküldött személyként a küldő állam társadalombiztosítási jogszabályaink hatálya alatt marad, tehát az utána felmerülő társadalombiztosítási kötelezettségeket a magyar szabályok szerint szükséges teljesíteni.

A járulékalapot képező jövedelem meghatározása

A Tbj. rendelkezéseit kell tehát alkalmazni a járulékfizetésre és a járulékalap meghatározására is. Ezek között találunk olyan speciális rendelkezéseket, amelyek kifejezetten a középtávú kiküldetések esetére tartalmaznak eltérő előírásokat. A rendelkezések értelmében – főszabály szerint – járulékalapot képező jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem minősül. Azonban a középtávú kiküldetések (pl.: 10 hónapos kiküldetés) esetében jellemzően nem Magyarországon keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, így a járulékalap meghatározására vonatkozó főszabályt nem lehet alkalmazni. Erre az esetre a Tbj. a következő lépcsőzetes szabályrendszert tartalmazza:

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, a járulékalap

• az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
• a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege), vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset meghatározása

Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Tbj. 2024-től rendelkezést tartalmaz a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset meghatározására is: nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek minősül a Tbj. értelmében „a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset” [Tbj. 4. § 22. pont].

Harmadik országbeli állampolgárok

Fontos kitérni arra a szintén 2024-től hatályos változásra, amely szerint a harmadik országbeli állampolgárok esetén új járulékalap meghatározási szabály lépett hatályba, amely az előzőektől eltérő szabályt tartalmaz kiküldetésük esetére [Tbj. 21. § (1) bekezdés b) pont bc) alpont]. A szabályozás szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, a járulékalap a tevékenység ellenértékeként a harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem. Azaz ebben az esetben a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetre vonatkozó szabály nem irányadó, és ez magasabb járulékalapot képező jövedelem megállapításához vezethet.

Adókötelezettség megállapítása

Végezetül szükséges megemlíteni, hogy a foglalkoztató által a munkavállaló részére kifizetett jövedelem után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezései szerint kell megállapítani az adókötelezettséget, amely az előzőekkel összhangban lévő szabályokat tartalmaz.

A kiküldött személye

A kiküldetés alatt általában a munkavállaló kiküldetését értjük, azonban az önálló vállalkozó („önfoglalkoztató”) személy is kiküldheti saját magát egy másik tagállamba munkavégzés céljából. Az uniós szabályok alapján, ha a tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba utazik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot. Vagyis az önfoglalkoztatói kör esetében is megvalósulhat kiküldetés, és a társadalombiztosítási joghatóság ekkor is a küldő államban fog fennállni. Az önálló vállalkozó kiküldetése esetén is vizsgálni kell azonban a rendeletben foglalt feltételek teljesülését, így például szükséges, hogy az önálló vállalkozó személy gazdasági tevékenységének meghatározó részét a kiküldetés helye szerinti tagállamban fejtse ki.

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

• Tantermi továbbképzések >>
• ÉLŐ ONLINE közvetítések >>
• E-LEARNING videók >>

***

Ajánljuk figyelmedbe a cikksorozat I. részét is, melynek témája a társadalombiztosítási joghatóság megállapítása: A kiküldetések társadalombiztosítási szempontú vizsgálata – I. rész