A kiküldetések társadalombiztosítási szempontú vizsgálata – II. rész – dr. Gergely Katalin

A kiküldetés feltételei, a kiküldetésre vonatkozó hazai szabályozás tb-aspektusai

A kiküldetések társadalombiztosítási szempontú vizsgálata – II. rész – dr. Gergely Katalin

A kiküldetések feltételei

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az ennek végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletesen tartalmazza a kiküldetések feltételeinek vizsgálatát.

Így a munkavállalóként tevékenységet végző személy fogalmánál szükséges, hogy a kiküldött személy legalább a kiküldetés napjától a küldő állam szociális biztonsági rendszeréhez tartozzon. Azt, hogy ki tekinthető egy tagállam szociális biztonsági rendszerének részesének, az adott tagállam határozza meg. Magyarországon a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak egyaránt a társadalombiztosítási rendszerbe tartoznak.

Továbbá feltétel a küldő munkáltató vonatkozásában, hogy az szokásosan a küldő tagállamban lévő munkáltató legyen, azaz a tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban fejtse ki. Ennek értékelésére a Végrehajtási rendelet, valamint az ún. A2 Határozat tartalmaz ismérveket (pl.: nem postaláda cég, munkavállalók száma, a cég forgalma).

Szintén vizsgálandó a munkavállaló és a munkáltató között fennálló közvetlen kapcsolat, amelyhez segítségül szolgálnak olyan paraméterek, mint például, hogy a munkaviszony megszűntetésének jogát ki gyakorolhatja, a kiküldetés teljes időtartama alatt fennáll-e a munkaviszony stb.

A kiküldetés esetében a 24 hónapos időtartam döntő jelentőségű, és ezzel összefüggésben is felmerülhetnek kérdések, mint például a kiküldetés rövid megszakításának értékelése a kiküldött munkavállaló megbetegedése, vagy képzése miatt. Továbbá olyan eseteket is érdemes megvizsgálni, mint az egymást közvetlenül követő kiküldetések. Végezetül e témakörben kifejtést igényel a felváltó kiküldetés tilalmára vonatkozó rendelkezés, és annak a Gyakorlati Útmutatóban példával történő illusztrációja, amely egy kitágított értelmezést követ, és e szerint szükséges eljárnia a tagállamoknak.

A kiküldetések feltételei a magyar szabályozásban

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 3. sz. melléklete tartalmazza az alkalmazandó jog meghatározásához szükséges adatszolgáltatás és nyilatkozattétel szabályait. E szabályok összhangban vannak az előzőekben említett uniós követelményekkel, azokat tartalmazzák a jogalkalmazók számára könnyebben kezelhető módon. E szerint a munkáltatónak adatszolgáltatási kötelezettsége van – többek között – a gazdasági tevékenységének statisztikai besorolásáról, a kiküldetés tervezett időtartamáról, valamint – szintén az uniós előírásokkal összhangban – nyilatkoznia kell számos információról (pl.: kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval) annak érdekében, hogy a kiküldetés időtartamára a magyar jog kerülhessen megállapításra.

A magyar társadalombiztosítási szabályok

A Tbj. rendelkezéseit abban az esetben szükséges alkalmazni, ha a Koordinációs rendeletek alapján magyar joghatóság áll fenn. A szabályok alkalmazása során a munkavállaló állampolgársága nem releváns, a munkavégzés helye és a munkáltató székhelye bír jelentőséggel. A Tbj. rendelkezik a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréről, amelybe a munkaviszony is bele tartozik. Az a magyarországi munkavállaló, akit ideiglenes jelleggel kiküldenek az Európai Unió valamely tagállamába, és e kiküldetés megfelel a Koordinációs rendelet feltételeinek, kiküldött személyként a küldő állam társadalombiztosítási jogszabályaink hatálya alatt marad, tehát az utána felmerülő társadalombiztosítási kötelezettségeket a magyar szabályok szerint szükséges teljesíteni.

A járulékalapot képező jövedelem meghatározása

A Tbj. rendelkezéseit kell tehát alkalmazni a járulékfizetésre és a járulékalap meghatározására is. Ezek között találunk olyan speciális rendelkezéseket, amelyek kifejezetten a középtávú kiküldetések esetére tartalmaznak eltérő előírásokat. A rendelkezések értelmében – főszabály szerint – járulékalapot képező jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem minősül. Azonban a középtávú kiküldetések (pl.: 10 hónapos kiküldetés) esetében jellemzően nem Magyarországon keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, így a járulékalap meghatározására vonatkozó főszabályt nem lehet alkalmazni. Erre az esetre a Tbj. a következő lépcsőzetes szabályrendszert tartalmazza:

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, a járulékalap

  • az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege), vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset meghatározása

Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Tbj. 2024-től rendelkezést tartalmaz a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset meghatározására is: nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek minősül a Tbj. értelmében „a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset” [Tbj. 4. § 22. pont].

Harmadik országbeli állampolgárok

Fontos kitérni arra a szintén 2024-től hatályos változásra, amely szerint a harmadik országbeli állampolgárok esetén új járulékalap meghatározási szabály lépett hatályba, amely az előzőektől eltérő szabályt tartalmaz kiküldetésük esetére [Tbj. 21. § (1) bekezdés b) pont bc) alpont]. A szabályozás szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, a járulékalap a tevékenység ellenértékeként a harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem. Azaz ebben az esetben a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetre vonatkozó szabály nem irányadó, és ez magasabb járulékalapot képező jövedelem megállapításához vezethet.

Adókötelezettség megállapítása

Végezetül szükséges megemlíteni, hogy a foglalkoztató által a munkavállaló részére kifizetett jövedelem után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezései szerint kell megállapítani az adókötelezettséget, amely az előzőekkel összhangban lévő szabályokat tartalmaz.

A kiküldött személye

A kiküldetés alatt általában a munkavállaló kiküldetését értjük, azonban az önálló vállalkozó („önfoglalkoztató”) személy is kiküldheti saját magát egy másik tagállamba munkavégzés céljából. Az uniós szabályok alapján, ha a tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba utazik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot. Vagyis az önfoglalkoztatói kör esetében is megvalósulhat kiküldetés, és a társadalombiztosítási joghatóság ekkor is a küldő államban fog fennállni. Az önálló vállalkozó kiküldetése esetén is vizsgálni kell azonban a rendeletben foglalt feltételek teljesülését, így például szükséges, hogy az önálló vállalkozó személy gazdasági tevékenységének meghatározó részét a kiküldetés helye szerinti tagállamban fejtse ki.

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

***

Ajánljuk figyelmedbe a cikksorozat I. részét is, melynek témája a társadalombiztosítási joghatóság megállapítása: A kiküldetések társadalombiztosítási szempontú vizsgálata – I. rész

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése