A munkaviszony megszűnésének módjai – 2. rész

Munkáltatói felmondás indoklása

Ahogy azt már cikksorozatunk korábbi részében írtuk, bármilyen módon szűnik meg egy munkaviszony, az mindkét fél számára fájdalmas lehet. Mai írásunkban a felmondás indoklásával kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.

A munkáltatói felmondás indoklása csak akkor jogszerű, ha megfelel a törvényben előírt követelményeknek, mint világos, valóságos és okszerű. De mit jelent ez pontosan? Mivel célja, hogy mindkét fél az okokat ellenőrizhesse, esetleges munkaügyi jogvitára felkészülhessen, tartalmaznia kell azokat a konkrét tényeket, körülményeket, amin a felmondás alapul. A közhelyszerű megfogalmazásokat kerülni kell.

A munkáltatói felmondás indoka nincs olyan szigorúan szabályozva, mint az azonnali hatályú felmondás. A jogalkotók a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, és a munkáltató működésével összefüggő okokra korlátozzák azt.

Nem kell indokolnia a munkáltatónak a határozatlan idejű munkaviszony felmondását, amennyiben a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Viszont a védett kórú – öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 év- munkavállaló munkaviszonyát még lényeges kötelezettségszegés, vagy szándékos, súlyos gondatlanság esetén is csak felmondással szüntetheti meg, azonnali hatályú helyett. A munkáltató felmondhat még védett korú munkavállalónak alkalmatlansága, vagy munkáltató működéséből összefüggő okból. Ilyen, ha a munkaszerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatási ajánlatot elutasítja. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak azokra az anyákra, vagy egyedül álló apákra, akik dolgoznak, és a gyermekük még nem töltötte be a 3 évet. Felmondási idő ez esetben is 30 nap, ami a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek után időarányosan meghosszabbodik – az Mt. 69.§ (2) szerint-, de a felek legfeljebb 6 hónapban is megállapodhatnak. Kezdő napja legkorábban:

  • a betegség miatti keresőképtelenség lejártát, (legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év)
  • GYÁP miatti keresőképtelenség lejártát,
  • a hozzátartozó otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság időtartam lejártát,
  • ha egyik eset sem áll fenn, akkor a felmondást követő nap.

A felmondást ez idő alatt is közölheti a munkáltató, csak a felmondási idő kezdő napját szabályozza a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.).

Azt gondolom, sok bizonytalanságot oszlatok el azzal, ha tisztázom, hogy a felmondási idő alatt bekövetkezett keresőképtelenség, illetve az ez idő alatt kiadott szabadság időtartamával a felmondási idő nem hosszabbodik meg, a munkaviszony megszűnésének időpontját nem változtatják meg. Az Mt. 65. § (3) szerinti felmondási védelem alatt állók esetén – várandóság, szülési szabadság, stb.- a munkáltató a munkavállalót a felmondásról annak közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban köteles tájékoztatni. Tehát esetükben a felmondási idő a tájékoztatástól (védelmi idő lejárta) számított 30. nap után kezdődhet. Szabadság ideje alatt közölhető a felmondás, ezzel kapcsolatban nincs tiltó szabályozás.

Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót a felmondási idő felére, legfeljebb két részletben a munkavégzés alól fel kell menteni, amely időre távolléti díj jár részére, amennyiben arra az időre járna munkabér – ha nem keresőképtelen.

Végkielégítés minimum 3 év munkaviszony után az Mt. 77.§ szerint megilleti a munkavállalót. Munkáltató felmondás esetén az alább felsorolt esetekben nem jár végkielégítés:

  • ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül,
  • ha a munkáltató felmondásának indoka a munkavállaló képességeivel vagy munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze – ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló kéri a felmondási idő lerövidítését? A munkavállaló nem köteles beleegyezni, de megteheti. Ha nem egyezik bele, a munkavállaló köteles kitölteni a felmondási idejét. Amennyiben nem teszi meg, indokolatlanul nem jelenik meg munkavégzésre, munkaviszonyának megszüntetése jogellenesen történt. Ebben az esetben határozatlan idejű munkaviszonynál az irányadó felmondási időre járó, határozott idejű munkaviszonynál a határozott időből még hátralévő időre járó, de maximum 3 havi távolléti díjának összegét megfizetni köteles. Munkáltató követelheti továbbá ezen felül az őt ért kárának megfizetését is. Jogellenes megszüntetésnek számít munkavállaló részéről előbbi eseten túl, ha munkakörét nem az előírt rendben adja át, illetve ha – a már említett – azonnali hatályú felmondási jogát nem a törvény rendelkezései szerint gyakorolja. A munkáltató a jogellenes munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igényét 30 napon belül keresettel érvényesítheti a munkaügyi bíróságnál. Egyébként az Mt. szerint ez a megállapodások megtámadásának határideje is.

Munkáltatói felmondás jogellenes, ha:

  • felmondását nem foglalta írásba, vagy nem indokolta,
  • az indok valótlan vagy okszerűtlen,
  • felmondási tilalomba ütközik,
  • felmondás jogát nem az egyenlő bánásmód követelményei szerint gyakorolta,
  • felmondási védelem alatt állók, illetve csoportos létszámcsökkentés esetén az előzetes tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta.

Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállaló minden esetben végkielégítést igényelhet, emellett kártérítést vagy felmondási időre járó távolléti díjat vagy a munkaviszony helyreállítását. A kártérítési igény két részből állhat, úgy, mint elmaradt jövedelem (legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díja lehet) és egyéb kártérítés. Utóbbi mértékét nem korlátozza a törvény. Ilyen lehet a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan vagyonában beállt értékcsökkenés, továbbá az a költség, amely az őt ért sérelem megszüntetéséhez, de legalábbis csökkentéséhez szükséges.

Hosszan sorolhatnám még a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos, hétköznapjainkban előforduló eseteket, de az általánosságokat összeszedve, remélem sikerült felhívni a figyelmet a törvények betartásának fontosságára.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!