A munkaviszony megszűnésének módjai – 1. rész

A szabályos felmondás ismérvei...

Bármilyen módon szűnik meg egy munkaviszony, az mindkét fél számára fájdalmas lehet. Munkavállalóként a biztonságérzet megingása nem csak lelkileg, de anyagilag is megterhelő. Munkáltatóként, ha elveszítünk egy jó munkaerőt, pótlása időt, energiát felemésztő folyamat, és a cég működésében is zavart kelthet. A munkaviszony megszüntetését a törvény igyekszik maximálisan körültekintően, és mindenre kiterjedően szabályozni, azonban a munkajog érvényesülésének a valódi joggyakorlásban igen speciális helyzetei állhatnak elő. Ebben a cikkben az általános rendelkezéseken túl szeretnék a hétköznapi szituációkban felmerülő kérdésekre is választ adni.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) rendelkezik a munkaviszony megszüntetésének módjairól, melyek a közös megegyezés, felmondás, és azonnali hatályú felmondás. Mindegyik forma kizárólag írásba foglalva érvényes, ennek hiányában a megszüntetés jogellenes.

Nézzük a legegyszerűbb és egyben legnépszerűbb megszüntetési formát, a közös megegyezést!

Ezzel kapcsolatban egy legfőbb szabály van, hogy megállapodásukban a felek egybehangzó akaratának világosan ki kell tűnnie. A munkaviszony megszüntetéséről szóló bármely kérdésben megegyezhetnek, az Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik sem felmondási időről, sem végkielégítésről. Történhet azonnali hatállyal, vagy egy jövőbeli időpontban. Ilyen formában megszüntethető a határozott vagy a határozatlan idejű munkaviszony, akkor is, ha a munkavállaló egyébként felmondási tilalom alatt áll (Gyed, Gyes, keresőképtelenség, stb. ideje alatt). Fontos tudni azonban, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a munkáltató a közös megegyezést azért kezdeményezte, hogy a felmondási tilalmat megkerülje, a bíróság a munkaviszony megszüntetését hatálytalanítja, és a munkaviszonyt helyreállítja, aminek esetenként elég nagy anyagi vonzata lehet. Érvénytelen lehet a közös megegyezés akkor is, ha a munkáltató a megállapodás aláírására nem hagy gondolkodási időt a munkavállaló részére, megtéveszti őt, nem engedi telefonálni, jogi felvilágosítástól elzárkózik, esetleg megakadályozza helyszínről való távozását, kényszerítő magatartást tanúsít. Ezek már természetesen végletek, de a Kúria határozatait olvasva sajnos megtörténhetnek.

Felmondással és azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondás egy olyan egyoldalú nyilatkozat, melyet az egyik fél a másiknak címez, és utóbbi beleegyezése nélkül is megszünteti a munkaviszonyt. Például a munkavállaló hiába tagadja meg a munkáltatói felmondást, ha azt az arra jogosult személy (munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az ő jóváhagyásával) átadja, vagy bizonyítottan megkísérli átadni; a közlés akkor is hatályos. Postai kézbesítés esetén sikertelen kézbesítési kísérlet, illetve az értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon a hivatalos iratot kézbesítettnek kell tekinteni. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak a felmondás jogának a munkaviszony kezdetétől számított 1 évre történő kizárásáról, azonban az azonnali hatályú felmondás joga nem zárható ki.

A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát indoklás nélkül felmondhatja, kivéve, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás az ok (Mt. 40.§). Határozott idejű munkaviszonyának megszüntetését viszont köteles indokolni, ami csak az lehet, ami számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy irányába aránytalan sérelemmel járna. Ez esetben a munkavállaló kártérítés címen követelheti a hátralévő idejére eső bérét. Felmondási idő mindkét esetben 30 nap – a felek maximum 6 hónapban is megállapodhatnak-, és a munkavállaló által meghatározott időpontban kezdődik, de legkorábban a felmondást követő nappal. Ha nem jelöl meg dátumot, akkor a felmondást követő nap a kezdete, határozott idejű munkaviszonynál legkésőbb annak lejárta az utolsó nap. Munkavállalói felmondás esetén az Mt. nem rendelkezik végkielégítésről, sem munkavégzés alóli felmentési időről.

Azonnali hatályú felmondást mindkét fél köteles világosan indokolni. Indok kizárólag az lehet, hogy a másik fél munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Kivételt képez ez alól a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése, ez mindkét fél részéről indoklás nélkül megtörténhet. Munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén indokok lehetnek, ha a munkáltató:

  • egyáltalán nem, vagy kevesebb munkabért fizet, mint ami a munkaszerződésben szerepel,
  • huzamosabb ideig nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének,
  • nem biztosítja az egészséges, biztonságos munkakörülményeket, ezáltal a munkavállaló testi épségét veszélyezteti.

Amennyiben a munkavállaló minimum 3 éve az adott munkáltatónál foglalkoztatott, a munkáltató a munkaviszonyban eltöltött idő arányában, az Mt. 77.§ szerint végkielégítést fizetni köteles, továbbá annyi időre járó távolléti díjat, amennyi a munkáltató felmondása esetén a munkavégzés felmentés tartamára járna. Érvénytelen azonban az azonnali hatályú felmondás, ha a munkavállaló nem indokolta azt.

Munkáltatói azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés, indoklásánál fontos, hogy valóságos oka legyen, és egyértelműen kitűnjön a tényállás. Peres eljárásban az indokok nem bővíthetőek, és csak olyanok lehetnek, ami a munkavállaló meglévő munkakörében következtek be. Ilyenek lehetnek:

  • munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, (pl.: versenytárs segítése, munkáltató üzleti titkainak mások tudomására hozatala)
  • pénz-, vagyonkezelési szabályok megsértése, bűncselekmény elkövetése, (pl.: eladó az üzlet bevételét saját céljaira használja fel)
  • ha a munkavállaló igazolatlanul nem jelenik meg az előírt helyen és időben munkavégzésre, (érdemes belefoglalni a munkaszerződésbe, belső szabályzatba, hogy hány nap igazolatlan távollét von maga után azonnali hatályú felmondást) munkatársait bántalmazza, utasítást jogszerűtlenül megtagadja,
  • továbbá ha a munkavállaló szándékos bűncselekmény miatt előzetes letartóztatásba kerül, hiszen szándékosan idézi elő, hogy munkavégzési kötelezettségének nem tud eleget tenni.

A munkáltatói felmondás indoklása csak akkor jogszerű, ha megfelel a törvényben előírt követelményeknek, mint világos, valóságos és okszerű. De mit jelent ez pontosan? Cikksorozatunk következő részében folytatjuk…

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!