A civil szervezetek életében az egyik legjelentősebb “atipikus” foglalkoztatási forma az önkéntesek foglalkoztatása. Ellenben nem is olyan egyszerű önkénteseket foglalkoztatni, ahogy az első ránézésre tűnik…

Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény, továbbiakban: Köt.) alapján foglalkoztatottak tartoznak ide. Az önkéntesek a munkát szigorúan ellenszolgáltatás nélkül végzik, maga a törvény határozza meg azokat a területeket, és azon szervezetek körét, akik fogadó szervezetként regisztrálhatnak.

A lehetséges fogadó szervezetek körét a Köt. törvény sorolja fel. A teljesség igénye nélkül esetünkben a legfontosabbak:

• Magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
• Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében.

Aki fogadó szervezetté kíván válni, annak ezen szándékát be kell jelenteni a családpolitikáért felelős miniszternek, a Köt. törvény mellékletét képező adatlap segítségével, melyhez csatolni kell  a hatályos létesítő okirat másolatát, a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását, 30 napnál nem régebbi szervezet adatait tartalmazó kivonatot, és a jogszerű működés igazolását. Erről a Minisztérium határozatot hoz, és egyidejűleg felveszi a szervezetet a fogadó szervezetek listájára, melyet folyamatosan frissítenek, és az bárki számára elérhető!

A fogadó szervezet köteles biztosítani:

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
• a szükséges pihenőidőt,
• az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást,
• a szükséges ismeretek megszerzését,
• tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, valamint a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

Önkéntes az lehet, aki a 10. életévét betöltötte, azzal, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy azonban csak a törvényben meghatározott korlátozásokkal végezhet önkéntes munkát, így csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. Kiskorú személy esetén annak törvényes képviselője engedélye szükséges, akárcsak egy munkaviszony létesítésekor!

Az önkéntes jogviszony az önkéntes szerződés keretében jön létre, mely fő szabály szerint létrejöhet szóban és írásban, ám vannak esetek, amikor a törvény kötelezően az írásos formát rendeli alkalmazni. Ilyen például határozatlan időre szóló szerződés esetén, vagy ha legalább 10 napra kötik, engedélyköteles építési munka keretében foglalkoztatják, külföldön foglalkoztatják, az önkéntes harmadik országból érkező személy, az önkéntes kérésére.

Mindezek ellenére javaslom minden esetben az írásbeli önkéntes szerződés megkötését, hiszen mindkét felet védi egyrészről, másrészről egy hatósági ellenőrzés esetén egyértelműen bizonyítható a jogviszony mibenléte, így elkerülhető más – esetleg munkaviszony – jogviszonyok vélelmezése, illetve az megdönthetővé válik. Civil szférában a rendezett munkaügyi kapcsolatok kérdéskörének – például egyes támogatások esetén – rendkívül fontos szerepe van!

Az önkéntesekről köteles a fogadó szervezet nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás tartalmazza:

• Az önkéntes azonosító adatait
• Lakóhelyét
• Külföldi esetén az állampolgárságát
• Korlátozottan cselekvőképesség illetve kiskorú esetén a törvényes képviselő adatait
• A tevékenység tartalmát
• A tevékenység ellátásának helyét
• A tevékenységre fordítandó időt, és pihenőidőt
• Megkezdésének időpontját
• Határozott idő esetén a megszűnés időpontját
• Az önkéntesnek nyújtott juttatásokat

A jogszabály rögzíti azt is, hogy milyen juttatások adhatók az önkéntesnek:

• Munka- és védőruha
• Utazás, szállás, étkezés, kiküldetési rendelvénnyel
• Védőoltás, szűrővizsgálat
• Iskolarendszeren kívüli képzés
• Önkéntes tulajdonában álló, feladatellátáshoz szükséges állat ellátási költsége
• Önkéntes külföldön tartózkodása esetére napidíj
• Jutalom feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének 20%-át.

Csak az így foglalkoztatott önkéntes kerülhet bele a közhasznúsági melléklet létszámába. Típushiba, hogy önkéntes létszám kerül feltüntetésre a civil szervezet beszámolójában, annak ellenére, hogy a minisztériumi regisztrációt a szervezet nem végezte el! Azon szervezeteknél, ahol a minisztériumi regisztráció még várat magára, nem lehet közérdekű önkéntesről beszélni, így a közhasznúsági mellékeltben ezen a jogcímen nem lehet adatot feltüntetni! Ez azért különösen fontos, mert a kis szervezetek esetében – amennyiben közhasznú jogállást szeretne kérni – az egyik mutatószám a két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes foglalkoztatásával teljesíthető!

Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításához a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad részét kell figyelembe venni!

Az óradíj meghatározása tehát:

2019-re 149 000 Ft / hó alapulvételével: 931,25 Ft/óra

Könyvelési bizonylat: időszakonként kimutatás alapján

Könyvelése: T 55 K 96

Az elszámolását, könyvelését a törvény kötelezően nem rendeli el, mégis azt gondolom, hogy aki Köt. törvény alapján foglalkoztatott létszámot szerepeltet a közhasznúsági mellékletében, az ne hanyagolja a könyvekben való megjelenítést sem!

Vannak olyan esetek is, amikor pedig kifejezetten jól jöhet, ha elszámolásra kerülnek ezek a tételek, ilyenek például a – teljesség igénye nélkül – egy pályázat, ahol az elszámolás lehetőségét a pályázat megengedi, és éltünk vele (ebben az esetben véleményem szerint a számviteli elszámolástól nem lehet eltekinteni, hiszen akkor fog a könyvelési nyilvántartás egyezni, a pályázati elszámolással, ha ez is lekönyvelésre kerül)!  Egyre több támogatási konstrukció elismeri, és engedi elszámolni az önkéntes tevékenység ellenértékét, sőt több esetben a támogatási önerő jelentős része lefedhető vele!

Meglátásom szerint a civil szervezetek életében – legyenek bármilyen aprók is – jelentős bázist jelentenek a közérdekű önkéntesek. Nagyon sok kis civil szervezet esetében eddig is rengeteg önkéntes “dolgozott” a jó cél megvalósítása érdekében, viszont egyre fontosabb lesz, hogy ezen önkéntesek közérdekű önkéntesekké váljanak, a fentiekben már érintettem egy két fontos momentumot e tekintetben.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt szervezésében az alábbi konferenciákon találkozhatsz velem személyesen:

2019.03.25. Civil szervezetek mindennapjai, avagy működésről hatékonyan
2019.04.24. Civil szervezetek adózása, számvitele, zárása