Még mindig nem kezelik a civil szervezetek kellő súllyal a külföldről érkező támogatásokat, amelyet külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017.évi LXXVI. tv. szabályoz. Fontos róla beszélni, hiszen adott esetben ez egy kisebb szervezetet is érinthet.

Ki minősül külföldről támogatott szervezetnek?

A törvény értelmében az az egyesület és alapítvány, aki a törvényben meghatározott szabályrendszerű támogatásban részesül.

Nem terjed ki a törvény hatálya az alábbi szervezetekre:

• olyan egyesületre és alapítványra, mely nem minősül civil szervezetnek,
• sportegyesületre (fontos, hogy a 2004 évi I. törvény hatálya alá tartozzon, és ez az alapító okiratában is megjelenjen),
• vallási tevékenységet végző szervezetre,
• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványra.

Az érintett támogatások köre

Támogatás bármely jogcímen, tehát jogcímtől függetlenül, közvetlenül vagy közvetve külföldről származik, legyen a formája pénzbeli, vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét. Ez az összeg a Pmt-ben jelenleg 3.600.000 Ft, tehát ennek kétszerese, a 7.200.000 forint a figyelendő érték!

Ami ebben a nehézséget jelenti, hogy sokszor a közvetve érkező támogatásokról nincs információnk, sokszor még a szervezetek maguk sincsenek tudatában a pénz konkrét forrásának. Ezért hangsúlyoztam eddig is – de mostantól kiemelt szerepet kap – hogy a támogatási szerződéseket, azok minden mellékletével együtt már a civil szervezet önmaga, és később a könyveléssel foglalkozó szakember is átolvassa, és az abban foglaltak szerint minősítse. A másik nehézség az egyéb vagyoni jellegű juttatás szófordulatban van, hiszen erről sincsen a könyvelésnek sokszor információja, és ebben az esetben is igaz, hogy a civil szervezet sem tudja, nem is érzi fontosságát a forrás lekövetésének. Hiszen elképzelhető, hogy a bálás ruha közvetve külföldről érkezett az általam könyvelt nagycsaládos egyesülethez.  Sajnos a tapasztalatom az, hogy ezek az egyéb vagyoni jellegű juttatások sokszor a könyvekbe bele sem kerülnek.

Annak ellenére, hogy a fenti bekezdésben említésre kerül a könyvelő személye, felhívom a szervezetek figyelmét, hogy a regisztrációs kötelem egyértelműen a szervezet kötelme. Magát a regisztrációt, és az éves ismételt közzétételeket nem a könyvelőnek, hanem a szervezetnek kell elvégeznie, ráadásul a könyvelőhöz az iratanyag általában „fáziskéséssel” jut el, főleg a kisebb szervezetek esetén!

Könnyebbség viszont, hogy nem tartozik bele ebbe a támogatás halmazba az EU-n keresztül érkező támogatás, ha azt külön jogszabály alapján EU forrásból költségvetési szerven keresztül kapja a civil szervezet. Az ún. szponzorációs szerződések – amikor az egyesület ellenszolgáltatást nyújt a kapott összegért – sem számítandók bele ebbe a keretbe, lévén ez nem klasszikus támogatás  – véleményem szerint.

A további nehézség a történetben az, hogy a törvény 2.§ (1) bekezdése alapján a szervezetnek folyamatosan monitoroznia kell az érkező támogatásokat, és ha a 7.200.000 forintot eléri a mérték év elejétől göngyölítve, akkor a határérték átlépését követő 15 napon belül be kell ezt a tényt jelentenie az illetékes törvényszéknél. (Ennek benyújtása „Egyéb kérelemként” történik jelenleg a PK-32-es nyomtatványon.)

A fenti nyomtatványhoz célszerű csatolni a törvény 1 sz. mellékletében részletezett adattartalmú bejelentést, annak elkészítése után. Ezt a minősítést a törvény nyári hatálybalépésével egyidejűleg már minden civil szervezetnek el kellett végeznie (legelőször 2017-ben) illetve, azóta is folyamatosan monitoroznia szükséges a külföldről érkező támogatásokat.

Amennyiben a beadvány elkészült a civil szervezet felkerül a külföldről támogatott civil szervezetek listájára, és mindaddig itt marad, amíg ez a minősítése fennáll, melyet évente újra el kell végezni a beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

A fenti adattartalommal a külföldről támogatott civil szervezetnek a beszámolóvak egyidejűleg, de külön beadványként ismét adatot kell szolgáltatnia a teljes éves összegről. Azon civil szervezetek, akik a korábbi évek valamelyikében váltak a listán szereplővé, két évig nem kerülhetnek le onnan. Ez idő alatt folyamatosan, évről évre az éves összes külföldről érkező támogatásról a beszámoló letétbe helyezésével egyidejűleg adatot kell szolgáltatnia.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében az alábbi konferenciákon találkozhatsz Suller Krisztával személyesen és teheted fel civil témában felmerülő kérdéseidet:

• 2019. október 1. Civil szervezetek a jogszabályok tengerén – avagy a hatékony működés kulcskérdései
• 2019. november 4. Civil szervezetek a számok tengerén – avagy számvitel és adózás civil módra