2021. január 1-jétől változott a mezőgazdasági őstermelők háttérszabályozása. Eltérő követelmények vannak az őstermelővé válással kapcsolatban. Megszűnt a közös őstermelői igazolvány. Kérdés kiből mi lett? Ment vagy maradt az őstermelői körben.

Mindemellett módosultak a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és a TB járulék fizetésének őstermelőkre vonatkozó szabályai is.

A személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) fogalmazása nem könnyíti meg az adózási kérdések megfejtését. Több kérdés is felmerül az Szja szabályainak alkalmazása során. Mi a bevétel? Mennyi a bevételi arány? Mi az adómentes? Mikor kell jövedelmet megállapítani és mikor nem? Mikor figyeljük a bevételt? Mikor figyeljük a jövedelmet (bevétel költségekkel csökkentett részét), mikor számoljunk adóalapot? Mikor adózik az éves minimálbér fele fölötti bevétel és mikor az egész? Mit kell bevallani és mit nem?

Önmagában érdekes, hogy mennyi az éves minimálbér, annak a fele, az ötszöröse, a tízszerese.

Arról már ne is szóljunk, hogy nevesítésre kerül az átalányadózás, más esetben csak őstermelést említ a törvény. Lehet találgatni, hogy mit rejtenek a mondatok. A méhészeti termékek előállításával kapcsolatos szabályokról már ne is szóljunk. Megszűnt a kistermelő fogalma. Változott az adókedvezmény megállapítása is. Nem egyszerű tehát a helyzet.

Mindezt tetézi az 50 millió forintig adómentesen adható bevételek köre. Vajon a mezőgazdasági termelésre vonatkozó egyéb háttértörvények segítik vagy gátolják az adómentesen kifizethető juttatásokat? További töprengésre ad okot, hogy hogyan alakul a veszteségelhatárolás. Van-e foglalkoztatási kedvezmény? Mi a helyzet a mezőgazdasági idénymunkásokkal?

* * *

A cikkben felvetett kérdéseknek a megválaszolásához próbálunk segítséget nyújtani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021. március 31-én megrendezésre kerülő konferenciánkon. Tarts velünk, jelentkezz még kedvezményesen >> A mezőgazdasági őstermelés adózási kérdéseinek újra szabályozása – 2021