A 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv áll. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról T/6351. számú törvényjavaslat (továbbiakban:…
A júliusi napsütés – avagy a szocho csökkentés
T/6441 számú törvényjavaslat
Az országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló T/6441 számú törvényjavaslatot. Ennek értelmében 2019. július 1-jétől módosul a szociális hozzájárulási adót szabályozó 2018. évi LII. tv. (továbbiakban: Szocho tv). A változás oka, hogy a kormányzat még olcsóbbá kívánja tenni a munkaerő foglalkoztatását, vagyis mérsékelni kívánják a foglalkoztatók adóterheit. Ennek következtében 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken.
Ez a módosítás érinti a személyi jövedelemadó1995. évi CXVII. törvényt (továbbiakban: Szja tv.) is, hiszen az szja és a szocho több ponton összekapcsolódik. Nézzük meg melyek ezek a kapcsolódási pontok!
Először is a munkabér (jutalom, prémium, mozgóbér, túlóra, pótlék stb.), valamint a megbízási díjakat, terhelő szociális hozzájárulási adó alapja fő szabály szerint azonos a személyi jövedelemadó alapjával. Persze a kivétel erősíti a szabályt, mert
- a szakszervezeti, érdekképviseleti tagdíj, továbbá bizonyos feltételek fennállása estén a kamarai tagdíj összege az szja alapját csökkenti, de a szocho alapját nem,
- a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott nyugdíjasok munkajövedelme (munkabér, tőlóra stb.) után pedig továbbra sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Az Szja tv. tartalmaz olyan összevonásra kerülő jövedelmeket, amelyek megszerzése esetében a szociális hozzájárulási adót a jövedelmet megszerzőnek kell megfizetnie. A szociális hozzájárulási adó 2019. évi évközi 17,5 százalékra történő csökkentésével összefüggésben szükséges volt az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok módosítása. A jelenlegi 19,5 százalék szocho alapját és természetesen az szja alapját is az adóalany által megszerzett jövedelem 84 százalékában kell megállapítani. A második félév első napjától a 17,5 százalék alapját, valamint a személyi jövedelemadó alapját az adóalany jövedelmének 85 százalékában kell majd megállapítani. Több ilyen jövedelem is megjelenik:
- a magánszemély kifizető hiányában szerez szocho-val terhelt bevételt (pl. önkéntes pénztártól, esetleg külföldről),
- a magánszemély gazdasági tevékenységet folytat (kivétel az ingatlan bérbeadás, ingatlan értékesítés). Ilyen lehet pl. az ingóság gazdaságit tevékenység keretében történő értékesítése.
2019.01.01-2019.06.30. |
2019.07.01.-től |
|
Magánszemély bevétele | 1 200 000 | 1 200 000 |
Elszámolt költség | 200 000 | 200 000 |
Jövedelem | 1 000 000 | 1 000 000 |
Szja és szocho alapja | 840 000 | 850 000 |
Személyi jövedelemadó | 126 000 | 127 500 |
Szociális hozzájárulási adó | 163 800 | 148 750 |
Összes adó | 289 800 | 276 250 |
Erre a változásra az évközben történő kifizetések kapcsán is ügyelni kell. Az évközbeni változás miatt különös jelentősége lesz annak az szja szabálynak, hogy a különféle bevételek mikor, melyik napon tekintendők megszerzettnek, ugyanis azon a napon érvényes szabályokat kell alkalmazni.
A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók terhei is csökkennek, bár a szocho megállapításának szabályai nem változtak. Nekik továbbra is figyelniük kell a szocho-alap megállapítására, amely vagy a tényleges jövedelmükkel, vagy a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százalékával azonos.
Két százalékkal olcsóbb lesz az osztalék, bár a szocho fizetési szabályok nem változtak. A minimálbér 24 szeresét elérő szja alap esetén a jövőben sem kell szocho-t fizetni.
A következő jövedelemcsoportba az Szja tv. 70-72. §-ai alá sorolt jövedelmek tartoznak. A béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezmény.
A béren kívüli juttatások közé tartozik
- a Szép-kártya alszámlákra utalt összeg. Most jobban járt az a munkáltató, aki még nem, vagy csak részben utalta át a munkavállalóknak szánt összeget. Figyelni kell arra, hogy aki a munkabérrel együtt utalja az arányos részt az a június havi munkabér után még 19,5 százalék szocho-t fizet, de a Szép-kártya miatt már csak 17,5 százalék szocho terheli.
- a szakszervezet általi üdültetés a következő jogcím és
- a szövetkezeti alapból a havi minimálbér 50 százalékáig nyújtott juttatás a harmadik béren kívüli juttatás. Utóbbi két jogcímnél a Szép-kártyához hasonlóan kell gondolkodni.
Az egyes meghatározott juttatások közé több jogcím is tartozik. Továbbra is egyes juttatások piaci értékének 1,18-szorosa lesz az szja és a szocho alapja, de a szocho már 2 százalékkal kevesebb. A kamatkedvezménynél ugyanez a számítás.
Egy munkáltatói cafeteria juttatás tartalmazhat adómentes és adóköteles juttatási elemeket is. A júliusi változások a cafeteria juttatásokat annak függvényében érintik, hogy a munkáltató bruttó vagy nettó alapú cafeteria keretet állapított-e meg. Megjegyezném, hogy az államháztartás szervezeteinél nincs ilyen szabadság. A költségvetési törvény egyértelműen úgy szabályoz, hogy a cafeteria juttatást közterhestől kell érteni. Nos abban az esetben, ha nettó cafeteria keret került megállapításra, akkor a szocho csökkenés a munkáltatónak kedvez. Amennyiben bruttó cafeteria keretet állapítottak meg, amely a közterheket is tartalmazza, akkor a változás a munkavállalóknak kedvez. Az a munkavállaló, amelyik még nem kapta meg a szocho-val terhelt juttatást, kicsivel több összeget használhat fel, mint az év első felében használhatott volna.
A szocho-val terhelt munkáltatói juttatások megnövelik a kisvállalati adóalanyok személyi jellegű kifizetések adóalapját is. A kiva kiváltja a szocho-t, de a kisvállalati adó mértéke 2019. július 1-jétől még nem kerül csökkentésre. A kisvállalati adó mértéke 2020. január 1-jétől mérséklődik 1 százalékkal.
Végül érdemes megemlíteni a főfoglalkozású kisadózó vállalkozókat is. Az ő ellátási alapjuk a szocho csökkenés következtében emelkedni fog, mert az egyéni járulékoknak megfelelő adórész – egyszerű matematikai összefüggés következtében – növekszik. Annak a kisadózó vállalkozónak, akik miatt havonta 50 000 Ft tételes adó kerül megfizetésre az ellátási alapja a jelenlegi 94 400 forintról 98 100 forintra emelkedik. Ha a kisadózó vállalkozó a magasabb – 75 000 Ft/hó – összegű adófizetési kötelezettséget választotta, akkor az ellátási alapja a jelenlegi 158 400 forintról 164 000 forintra emelkedik.
* * *
Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz Sándorné Új Évával a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás