Így számlázz helyesen 2017-ben!

Az 5 legfontosabb változás

Milyen nehézségekkel nézünk szembe 2017-ben? Az új év kezdetén mindig van miről beszélni a számlázás tekintetében, és most értsük ez alatt a pénztárgépes értékesítést is. Itt rögtön felmerül a kérdés: hogyan járjunk el helyesen akkor, ha a pénztárgép nem tud számlát nyomtatni, így minden értékesítésről elkészül a nyugta és az automatikusan továbbításra kerül a NAV szerverére. E mellett számlák tömegéről kell 2017 júliusától tételesen adatot szolgáltatnunk az áfa bevallásban. Nem lesz itt duplikáció?

A számlákkal, nyugtákkal szemben 2017-ben több komoly elvárás is változik:

1) A számla kötelező adattartalma:

2017. január 1-jétől minden számlára rá kell írni a vevő adószámát (a korábbiakhoz képest) azon esetekben is amikor az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot! A 27 százalékos, általános áfa kulcs esetén ezt nettó 370.370 Ft, illetve bruttó 470.370 forint értékű számla már eléri. Fontos kiemelni, hogy amennyiben az előírt esetben a számlán nem szerepel a vevő adószáma, akkor a számla befogadója nem jogosult az áfa levonására!

2) Az összesítő jelentés az áfa bevallásban:

2017. július 1-jétől az áfa bevallás 1765M lapjain tételes adatszolgáltatást kell tenni a 2017.06.30 napját követő teljesítésű, legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó számlák legfontosabb adatairól. (Erről korábbi cikkemben részletesen írtam: Könyvelők figyelem! Frissítsétek a könyvelő programot!) A kimenő számlák esetén egyedileg, számlánként kell vizsgálni a 100 eFt-os áfa értékhatárt, beleértve a számla korrekciót is. A bejövő számlák tekintetében az egyedileg 100eFt-ot elérő áfa tartalom mellett az áfa bevallási időszakban partnerenként több számlából is összejöhet a 100 eFt áfa tartalom. A 2017.01.01 és 2017.06.30 közötti időszakra elkészített áfa bevallásokban csak az 1 millió forintot elérő áfa tartalmú számlákról kell nyilatkozni!

3) A számlázó programok fejlesztése:

2017. július 1-jétől a jogszabályok jelen szövege szerint a számlázó programok továbbítani fogják a NAV szerverére a minimálisan 100 eFt-ot elérő áfa tartalmú számlák adatait. Erről majd várható egy részletesebb, kidolgozott eljárás, de ez a mai napon még nem ismert.

4) Az áfa kulcs csökkentés 2017.01.01-től:

Minden áfa kulcs változás együtt jár az online pénztárgépek szerviz által történő átállításával –amennyiben ez releváns. Ezt később kifejtem egy példán keresztül.

5) A pénztárgép és számla egyidejű alkalmazása:

Az online pénztárgép több mint 2 éve kötelező. A korábbi években is felmerült, hogy mi a helyes könyvelés akkor, ha a pénztárgépes nyugta mellett még készpénzes számla is készül az értékesítésről? A gyakorlat azt mutatja, hogy több helyes megoldás is elfogadható. Van, aki lekönyveli a pénztárgép napi záró szalag alapján az árbevételt, áfát, valamint a készpénzes számlákat, majd az árbevételről (és áfáról) visszakönyveli azon számlákat, amelyről nyugta és számla is készült. Van, aki már a számlákkal csökkentett összeget könyveli csak az árbevételre (és áfára) a pénztárgép zárás alapján, majd emellett lekönyveli a készpénzes árbevételt a számlákról. És előfordul az is, hogy egy technikai számla közbeiktatásával oldja meg a könyvelő a dupla árbevétel elkerülését. A könyvelés technikáját a könyvelő programban legegyszerűbben megvalósítható megoldások teszik egyedivé. A lényeg: a vállalkozónak egyértelművé kell tennie, hogy mely készpénzes számlákhoz készült pénztárgépes nyugta is. E nélkül a könyvelő nem tudja elkerülni a többlet árbevétel kimutatását, valamint a dupla áfa fizetést (ez viszont komoly aggályokat vetne fel)

Azonban azt tudni kell, hogy mind az online pénztárgép adatszolgáltatása, mind az áfa bevallásban tett összesítő jelentés „csak” adatszolgáltatásnak, nyilatkozatnak minősül, és önmagukban nem ezek képezik az adó alapját. Az adó alapját és az adót az áfa bevallásban kell megadni (annak fő lapjain és nem az M lapokon), ahol levezetjük az elszámolandó adót. Az „1765M” lapokon szolgáltatott számlák tájékoztató adatoknak minősülnek. Az adóhatóság egy ellenőrzés keretében felhasználhatja ezek eredményét.

Példa az áfa kulcs változás nehézségeire a pénztárgépes értékesítés során:

Nézzük meg, mi változott egy vendéglátóipari egység tekintetében 2017. január 1-től? A legfontosabb változás, hogy az éttermi szolgáltatások több esetében – azonban nem teljes körűen – 18%-ra csökkent az áfa kulcsa. Egy étteremben, kávézóban, cukrászdában ketté kell választani az értékesítést: a helyben (akár önkiszolgáló rendszerben helyben) fogyasztott étel-ital szolgáltatásnyújtásnak, míg az elvitelre vagy házhozszállítással vásárolt áru termékértékesítésnek minősül.

A szolgáltatások közül 5% áfa kulccsal adózik az előadóművész személyes közreműködésével szervezett vendéglátás, rendezvény. Az alkalmi szabadtéri rendezvény belépője után 18% áfát kell fizetni, és az étkezőhelyi vendéglátásban szintén sok esetben 18% az áfa. Ez alapján – a teljesség igénye nélkül – általánosságban elmondható hogy egy étterem, kávézó, cukrászda esetében helyben fogyasztás esetén

  • az alkoholos italok 27% áfa kulcs alá tartoznak,
  • a helyben készített alkoholmentes italok 18% áfásak (pl. kávé, tea, cappuccino, kakaó, limonádé, stb.),
  • a nem helyben készített italok 27% áfásak (pl. dobozos/üveges üdítők), illetve
  • a helyben készített étel 18% áfás, míg
  • a máshol készül étel 27% áfa kulcsú marad.

Az elviteles, házhozszállítással egybekötött étel-ital termékértékesítésnek minősül és a kereskedelmi vámtarifa szerinti besorolása alapján kell megállapítani az áfa kulcsot. Az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) 3. és 3/A. számú mellékelte a VTSZ szám alapján sorolja be a termékeket az 5%, illetve a 18% áfa kulcs alá. Ehhez feltétlenül szükség van egy olyan mélységű áruismeretre, ami alapján a termékek besorolása megbízhatóan elvégezhető. Ha ezt a vállalkozás nem tudja elvégezni, akkor javasolt egy szakértő besorolását, vagy az adóhatóság állásfoglalását kérni. Véleményem szerint ez az alapja a helyes áfa kulcs megállapításának.

Szilveszterkor – éppen éjfélkor – kellett volna átállítani a pénztárgépeket az éttermi vendéglátási szolgáltatás körében az új 18% adókulcsokra. Mivel szilveszter éjszakáján nem sokan vállalkoztak ilyen feladatra, a NAV 2016.12.31-én kiadott tájékoztatója szerint „nem kifogásolható, ha a szilveszteri éttermi szolgáltatásról 2017. január 1-jén történő fizetés esetén is 27%-os adómértéket alkalmaz a szolgáltató.

További feladat, hogy a pénztárgépbe megképeztesse a vállalkozás legalább az általa alkalmazott, fenti bontás szerinti gyűjtést. Pénztárgépet érintő változást azonban csak a pénztárgép szerviz végezhet, ezért számolni kell azzal, hogy a szervizek telt házban üzemelnek az év elején. A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 42.§ szerint a forgalmazó (a bejelentéstől számított 8 napon belül) köteles cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére, ha ezt az üzemeltető kéri. A szerviz cserekészülék kapacitása viszont véges, ezért számolnunk kell arra, hogy cseregép igény esetén később tudják vállalni a pénztárgép átállítását.

A példából látható, hogy több vállalkozó könnyen eshet abba a nem várt helyzetbe, hogy egy adott időszakban (a pénztárgép javításának idejére) pénztárgépes nyugta helyett minden értékesítésről számlát állít ki. Ez növeli az adminisztrációt mind a vállalkozó, mint a könyvelő oldalán.

Mivel 2018-ban tovább csökken az éttermi szolgáltatás áfája 5%-ra, így a fent leírt folyamat egy év múlva várhatóan megismétlődik.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a számlázással kapcsolatos aktualitások, akkor jelentkezz még a mai napon kedvezményesen Számlázás könyvelői szemmel címmel 2017. március 6-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!