Vagyonkezelő alapítványok vagyonszerzésének illetékjogi megítélése

Az őszi adócsomag része

Az őszi adócsomag részeként, az elfogadott törvénymódosítások között szerepelt az Illetéktörvény kiegészítése is. A módosítás illeszkedik a jövedelemadók hasonló célú, a vagyonkezelő konstrukciókat érintő változásaihoz, hiszen az Illetéktörvény pontosítása is a magánalapítványok működéséhez kapcsolódik.

A törvénymódosítás kiegészíti az Illeték törvényt a vagyonkezelő alapítványok működésével összefüggő vagyonszerzések illetékjogi megítélésével. A jogszabály új, 17/D. bekezdése szerint nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonkezelő alapítványnak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés, továbbá a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott alapítói vagyonrendelés keretében történő vagyonszerzése. Az illetékmentesség eldöntéséhez tehát azt kell vizsgálnunk, hogy az alapítvány vagyonkezelőnek minősül-e, illetve meg kell határoznunk a vagyonjuttatás módját is.

Vagyonkezelő alapítvány

A vagyonkezelő alapítvány, mint vagyonkezelési forma egy egészen új lehetőség a befektetők számára, és az az igény hívta életre, hogy akár természetes személyek, akár jogi személyek olyan alapítványt hozhassanak létre, amely főtevékenységeként professzionális vagyonkezelést is végezhet. Alapításának és működésének szabályait a 2019. évi XIII. törvény szabályozza.

Az alapítványok fogalmát alapvetően a Ptk. határozza meg, és a jogszabály fogalomrendszere a vagyonkezelő alapítványok esetében is irányadó. Az ilyen típusú alapítványokat is az alapító okiratban meghatározott, tartós cél érdekében hozza létre az alapító, és esetükben is meg kell határozni az alapítvány szervezetét és a számára juttatandó vagyont is. Az alapítványok sok féle célt szolgálhatnak, és ahhoz, hogy az általános szervezetek közül kiemelhessük a vagyonkezelő alapítványokat, meg kellett határozni azt a tulajdonságukat, ami alapján elkülöníthetővé válnak. Sajátos módon ezen alapítványok esetében nem annyira az alapítási célok, mint inkább az alapítvány tevékenysége a meghatározó, és ez a megkülönböztetésre leginkább alkalmas elem.

Ez az elem pedig maga a vagyonkezelési tevékenység, melyet az alapítvány a rendelkezésére bocsátott vagyonnal folytat. Ez azt jelenti, hogy a kezelésbe adott vagyon is csak az alapítvány és annak alapító okiratában foglalt kedvezményezettjeit szolgálhatja. Tehát lényegében a vagyonnak maga az alapítvány a közvetlen kedvezményezettje, és a vagyon kedvezményezettjeként se tehet mást, minthogy azzal az alapítvány céljait valósítja meg, illetve az alapítvány alapító okiratában meghatározott kedvezményezettek igényeit elégíti ki.

Milyen alapon keletkeztet a vagyonjuttatás illetékkötelezettséget és miért volt szükséges a mentesség rögzítése a jogszabálymódosításban? Ennek megértéséhez ismerjük meg a vagyonjuttatás két formáját!

Bizalmi vagyonkezelési szerződés

A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az egyes nemzeti jogokban meghonosodott vagyonkezelési konstrukciók közös vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa. A magyar szabályozás az angol jogban ismert trust-ból indul ki. Mivel a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés hagyományok nélküli intézmény, így a Ptk. írásbeli alakot ír elő a szerződés érvényességéhez, melyben pontosan meg kell határozni a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyakat: dolgokat, jogokat, követeléseket. A vagyonrendelő szerződésben rögzített jognyilatkozata határozza meg a kezelt vagyonból történő juttatások formáit is. Mindeközben a vagyonkezelő tulajdonosává válik a kezelt vagyonnak: nemcsak birtokolja, hanem hasznosíthatja is azok elemeit, és rendelkezhet is velük.

Alapítói vagyonrendelés

A vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály bizonyos feltételekkel eltérést enged meg a Ptk. bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseitől. Ennek értelmében az alapító a bizalmi vagyonkezelésbe adásról nemcsak szerződésben, hanem magában az alapító okiratban is rendelkezhet egyoldalú jognyilatkozattal. Abban az esetben pedig, ha az alapító, mint vagyonrendelő az alapító okiratban bizalmi vagyonkezelésbe ad vagyont a létesítendő vagyonkezelő alapítványnak, meghatározott keretek között és feltételekkel arra is lehetősége van, hogy a kezelt vagyonnal kapcsolatosan olyan jogok gyakorlását is fenntartsa a maga számára, amelyet bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a Ptk. szabályai szerint nem tehetne meg. Így például: az ilyen jogviszonyban kezelt vagyoni kört érintően az alapító, mint vagyonrendelő a vagyonkezelő alapítvánnyal, mint bizalmi vagyonkezelővel és egyben kedvezményezettel szemben az alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételek mellett a bizalmi vagyonkezelés esetében egyébként tiltott utasítási jogot is kiköthet a maga számára. Azonban ennél a vagyonjuttatási formánál is igaz, hogy a vagyon felett tulajdonosként a vagyonkezelő alapítvány rendelkezik.

Illetékmentesség

Az Illeték törvény ajándékozási illetékkel terheli a vagyoni értékű jogok ingyenes alapítását, illetve az ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedését. A vagyonkezelő alapítvány fogalomrendszeréből és a vagyonjuttatások formájából következik, hogy az alapítványok a kezelt vagyont és az ehhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat ingyenesen kapják meg, azonban ténylegesen nem tulajdonosai a vagyonnak, hiszen csak kezelik azt. Az illetékkötelezettséget mégis ez az ingyenesség alapozná meg, azonban a jogalkotó a törvény mentesítő kiegészítésével feloldotta ezt az ellentmondást, lehetővé téve ezzel a vagyonkezelő alapítványok adómentes célszerinti működését.

A jogszabálymódosítás illeszkedik abba a szemléletbe, melyben a jogalkotó bizonyos vagyonkezelő konstrukciók adósemlegességét kívánja elérni azzal, hogy mind a kezelt vagyon, mind annak hozamai tekintetében adómentességet biztosít.

* * *

Végezd el  a PENTA ismert előadóival kötelező továbbképzésed e-learning formában és szerezd meg könyvelői, adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői kreditpontjaid >> Mérlegképes könyvelők elektronikus továbbképzése

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!