Újragondolt szociális hozzájárulási adó szabályozás – 2. rész

Az adóalap megállapításának új szabályai a törvényjavaslat tükrében

szociális

Cikksorozatunk első részében a szociális hozzájárulási adóról szóló T/627 számú törvényjavaslatban szereplő adómérték változásokat, valamint a szociális hozzájárulási adó hatálya alá kerülő jövedelmek körét mutattuk be. Mai írásunkban az adóalap megállapításának speciális szabályait, az eljárási szabályokat, valamint az adó alóli mentesülés eseteit és az adókedvezmény körét vesszük sorra a törvényjavaslat tükrében.

A törvényjavaslat értelmében 2019. évtől az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, amelyről egy új, az ún. szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Szocho tv., Javaslat) rendelkezik majd. Az adó mértéke pedig egykulcsos lesz, továbbra is 19,5 százalékos lenne (a legfrissebb, hivatalos forrásból származó hírek szerint mégiscsak elképzelhető a 17,5 százalékos kulcs 2019-től, de a jelenleg a Parlament előtt lévő jogszabály tervezetébe a magasabb adókulcs került).

A Javaslat speciális adóalap megállapítási szabályokat tartalmaz az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és egyéb adófizetésre kötelezett személyek esetére, továbbá az adókedvezmények rendszere is átkerülne az új szabályozásba, azonban a kedvezmények köre jelentősen szűkülne 2019. január 1-jétől.

Speciális adóalap megállapítási szabályok

A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapját a hatályos szabályok szerint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 456. §-a tartalmazza.

Ennek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a Javaslat 6.§ (2) bekezdés szerint:

„a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;

  1. b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.”

A jelenlegei szabályozás az adólap megállapítására arányosítási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága év közben megszűnik, továbbá az egyéni vállalkozó adóalapját az eva adóalap 4 százalékában határozza meg, ha

  • az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
  • tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

Az adóalap megállapításának különös szabályai a hatályos Eat. 457. §-ában találhatók. Ez a jogszabályhely rendelkezik a minimium adóalapról, melynek értelmében – főszabályként – az egyházi jogi személy, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér, míg a társadalombiztosítási szempontból főfoglalkozásúnak minősülő társas vállalkozó és egyéni vállalkozó esetében a minimálbér 112,5 százaléka tekintendő a szociális hozzájárulási adó alapjának. Minimálbéren

  • a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét – 2018-ban
    138 000 forint – kell érteni, és
  • a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét – 2018-ban 180 500 forint –, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Gyakorlatilag a jelenlegi Eat. szabályozás változatlan tartalommal kerül át az új Szocho tv. tervezetébe a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapját, valamint az adóalap megállapításának különös szabályait illetően.

Eljárási szabályok

Általános szabályként kerül kimondásra, hogy az adófizetésre kötelezett a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni az adót. Egyéb esetekben a kifizető az adót a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be. A korábban az Eat. szerinti szociális hozzájárulási adó alá vont jövedelmek esetében a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az adót bevallani és megfizetni, a korábban egészségügyi hozzájárulással terhelt jövedelmek esetében pedig a juttatást követő hónap 12. napja az adókötelezettség teljesítésének határideje.

Az egyéni vállalkozónak az adó megfizetését, bevallását a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell teljesíteni. Ettől eltérően a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban vallja be és fizeti meg az adót a tárgyévet követő év január 12-éig. A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg és a negyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg.

A tervezet a külföldi kifizető adókötelezettségére vonatkozó szabályokat is tartalmazza. E szerint a külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget főszabály szerint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül teljesíti. A rendelkezés rögzíti azt is, hogy a külföldi kifizető az adókötelezettségeit közvetlenül csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adó- és vámhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Abban az esetben, ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és az adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a tőle jövedelmet szerző természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

Adó alóli mentesülés, adókedvezmények

A törvényjavaslat kimondja, hogy mely esetekben nem áll fenn adófizetési kötelezettség a vonatkozó tevékenység vagy tényállás alapján. Ez alapján tulajdonképpen a jelenlegi Eat. szabályozás szerinti szocho alóli mentesülés esetei – az adónak nem alanya; adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok; a kifizetőt terhelő adónak nem alapja – , valamint az egészségügyi hozzájárulás alól kivett jövedelmek kerülnek felsorolásra (mint például az ingatlan bérbeadás esete).

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmények köre azonban jelentősen szűkülne 2019. január 1-jétől a tervezet szerint. Ennek értelmében részben megszűnnének a jelenlegi Eat. szabályozásban megtalálható alábbi kedvezmények:

  • a 25 év alatti pályakezdők, valamint 25 illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni,
  • a Karrier Híd Programban résztvevők esetében járó,
  • a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető,
  • a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető,
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető,
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető,
  • a tartósan álláskeresők után igénybe vehető,
  • a csed, a gyed, a gyes vagy a gyet folyósítása miatt érvényesíthető kedvezmény. [Eat. 462/B. §, 462. §, 462/H. §; 462/F. §, 462/E. §, 462/C. §, 462/D. §]

A kedvezmények kivezetésével összefüggésben – szerencsére – átmeneti szabály mondja ki a tervezetben, hogy azon kedvezményekre, amelyek meghatározott időintervallumig vehetők igénybe és 2018. december 31-én érvényesített kedvezményekről van szó, úgy azok az érvényesítésükre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők.

Az új Szocho tv. tervezete szerint a jövőben igénybe vehető kedvezmények köre az alábbi:

  • szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény,
  • a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény.

A fenti kedvezmények közül újdonságot jelent a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény. Munkaerő-piacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.

A kedvezményt a kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolást a meghatározott feltételek fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.

Az új kedvezmény érvényesítési időszaka 3 év. A kedvezmény mértéke a (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér 19,5 százaléka a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében.

Bár a jelenlegi Eat. szerinti csed, a gyed, a gyes vagy a gyet folyósítása kapcsán érvényesíthető adókedvezmény kivezetésre kerülne az adórendszerből, de helyette az új szabályozás a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt vezetné be, amely némi eltérést mutat az előbb részletezett munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezménytől, ugyanis a kedvezmény érvényesítési időszakát ez esetben a tervezet 5 évben határozza meg. A kedvezmény mértéke a (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér 19,5 százaléka a foglalkoztatás első három évében, és legfeljebb a minimálbér után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

A többi kedvezmény az eddigi változatlan kedvezmény-mértékkel kerülne át az új szabályozásba.

Mint korábban is említettük, mindenképpen üdvözlendő, hogy a korábbi „salátatörvénybe” ágyazott, szociális hozzájárulási adóra vonatkozó előírások önálló jogszabályként jelennek meg a jövőben. A kedvezményrendszer érdemi átalakítása azonban sok társaság számára jelentősebb tehernövekedéssel járhat amennyiben azt a Parlament változtatás nélkül elfogadja, gondolunk itt különösen az 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény megszűnésére.

* * *

Kérdésed van az adóváltozásokkal kapcsolatban? Akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. szeptember 25-én tartandó Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adóalap kedvezmények vagy az adófelajánlás intézménye, akkor jelentkezz konferenciámra augusztus 25-ig kedvezményesen!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM