A korábbi cikkemben felvázolt Reklámadó törvény (Ratv.) 2015. július 5-től hatályos rendelkezései közül különös tekintettel az adóelőleg bevallás okoz sok gazdálkodó szervezetnél bizonytalanságot.

Kell-e adóelőleg bevallási és befizetési kötelezettséget teljesíteni azon reklámközzétevő adóalanyoknak, akik eddig az 500 millió forint (0 %-os) adóalap miatt sem bevallás benyújtására, sem pedig évközi adóelőleg fizetésére nem voltak kötelezettek, de a változás után az adóalapjuk eléri és meghaladja a 100 millió forintos (0 %-os) értékhatárt?

Ha szükséges, akkor miért és mikor, ha mégsem, akkor milyen okból? Cikksorozatom második részében erre a kérdésre keresem a választ.

Előző cikkemben már ismertetésre került, hogy a reklám-közzétevő adózókra vonatkozó változás többek között érinti a reklámadó mértékét, miszerint megszűnik a magas, progresszív adótábla szerint számítandó adó, helyette egykulcsossá (5,3 %) vált, lecsökken a 0 %-os adóalap értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra. Nem történt változás azonban az Ratv. ún. Eljárási rendelkezések fejezetében, ahol az adóbevallásról és előlegfizetésről rendelkezik a törvény.

A reklám-közzétevő adózókat az Ratv. 7. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései értelmében az adóév során adóelőleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.

A reklámközzétevő adózók számára a reklámadó éves elszámolású adó, az adót adóévente kell megállapítani, bevallani, megfizetni. Az év közben befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet pedig az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell bevallani és befizetni, vagy a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni [Ratv. 7. § (7) bekezdése].

A közzétevő reklámadó alanyát – akinek az adóévben van reklámadó fizetési kötelezettsége – adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés megállapítási, bevallási, és fizetési kötelezettség terheli, az adófizetésre nem kötelezett adóalany – akinek az adóévben nincs reklámadó fizetési kötelezettsége – azonban adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett [Ratv. 7. § (6) bekezdés], azaz nem kell nulla adattartalmú bevallást sem benyújtania.

A reklám-közzétevő adóalanyok adóelőleg bevallásának a határideje – fő szabály szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napja, a 2015-ös adóévre vonatkozóan ez általános esetben 2015. május 31-e volt.

Más szabály vonatkozik az adóköteles tevékenységet 2015. évben jogelőd nélkül kezdő adóalanyokra, és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adóalanyokra. Esetükben a tevékenység megkezdését követő 15. nap az adóelőleg bevallásának a határideje.

Azoknak a folyamatosan működő reklám közzétevőknek, akik a 2014. adóévről elszámoló bevallást kellett benyújtaniuk 2015. május 31-ig, a 2015. adóévre vonatkozó adóelőleg-bevallási kötelezettségüknek a 1494 jelű nyomtatványon tettek eleget a 2014. adóévre vonatkozó reklámadó elszámolás teljesítésével egyidejűleg. Azon adózóknak, akiknek nem kellett 2015. május 31-ig reklámadó bevallást benyújtaniuk, nem tudtak – nem kellett – a 2015. évre adóelőleg fizetési kötelezettséget sem bevallani.

Az Ratv. 7. § (4) és (5) bekezdése szerint az adóelőleget az adóévi várható adó összegére ki kell egészíteni, mégpedig az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.

Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be a bevallást, és ezzel egyidejűleg eleget tesz a fizetési kötelezettségnek is.

Mint az a fentiekből kiderül, a 2015. július 5-től hatályos Ratv. változás a nem eltérő üzleti éves adózók 1494-es bevallásában már bevallott adóelőlegek összegét nem érinti, és nem jelentkezik pótlólagos adóelőleg-bevallási kötelezettség sem azon adózók esetében, akiket egyébként bevallási kötelezettség sem terhelt, mert a módosítást megelőzően hatályos rendelkezésekre figyelemmel nem terhelte őket sem adó, sem pedig adóelőleg-fizetési kötelezettség, így bevallási kötelezettség sem.

A Ratv. változás következtében az új adómértékek és sávok miatt adóelőleg-feltöltési kötelezettség azonban már keletkezhet azon adózók tekintetében, akik adóalapja meghaladja a 100 millió forint 0 %-os értékhatárt.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

PÉLDA 1

Adott egy gazdálkodó szervezet, melynek a 2014. évi éves reklámadó alapja – reklám közzétételből származó bevétele 95.000 ezer forint, saját tevékenysége körében végzett reklám közzététel költsége 25.000 ezer forint – 120.000 ezer forint.

2014. évre nem nyújtott be 2015. május 31-ig 1494-es bevallást, mert 2014. évben 0 %-os adólap értékhatára 500 millió forint volt, ezért nem kellett a 2015. évre adóelőleg bevallási kötelezettséget sem teljesítene.

A 2015. július 5-től hatályos törvény szerint azonban 0 %-os adólap értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra csökkent. Ezért a példában szereplő gazdálkodó szervezet – ha a 2015. évre várható reklám közzétételből származó árbevétel adatai és a saját célú reklám közzététel közvetlen költsége alapján – a reklámadó alapja ismételten 120.000 ezer forint lesz, akkor 2015. december 20-án reklámadó előleg-kiegészítést kell tennie, a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről, az Ratv. 7. § (5) bekezdése alapján. Ezzel egy időben eleget kell tennie a fizetési kötelezettségének is.

Természetesen, ha ezen gazdálkodónak az adóalapja nem éri el az adóköteles értékhatárt, akkor az Ratv. 7. § (6) bekezdése szerint nem keletkezik előleg-kiegészítési, bevallási és fizetési kötelezettsége sem.

PÉLDA 2

Maradva a fenti példánál, nézzük meg, hogy ennek az adózónak hogyan kell kiszámítani a 2015. december 20-i reklámadó feltöltési kötelezettségét, mennyi lesz a 2015. évi várható reklámadója.

Tételezzük fel, hogy a 2015. évi várható reklámadó alapja 132.000 ezer forint lesz.

Főszabályként a közzétevő adóalanynak, időarányosan meg kell osztania a 2015-ös adóév adóalapját. A törvény alapján az „új adókulcsokat” az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt a módosítás hatálybalépése napjától (2015. július 5.) az adóév végéig tartó időszak naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel.

A számítás során elsődlegesen tehát meg kell határozni azt az adóalaprészt, amelyekre az „új adókulcsok” vonatkoznak (2. adóalaprész). A teljes 2015-ös adóalapnak a 2. adóalaprészt meghaladó része pedig értelemszerűen még a „régi adókulcsok” alá esik (1. adóalaprész).

2015. évi adóalapja 132.000 ezer Ft. A 2015. január 1-jétől 2015. július 4-ig tartó időszakra (185 nap) a „régi adókulcsokat” kell alkalmazni, míg a 2015. július 5-től 2015. december 31-éig tartó időszak (180 nap) vonatkozásában az „új adókulcsokat” kell alkalmazni.

1. részösszeg számítása:

A 132.000 ezer forint adóalap 180/365 hányadára, azaz 49,32 %-ára vonatkoznak az új adókulcsok, vagyis a 2. adóalaprész 132.000 ezer forint x 180/365 (0,4932) = 65.096 ezer forint lesz. A teljes adóalapnak az ezt meghaladó része pedig az 1. adóalaprész, melynek összege 132.000 ezer – 65.096 ezer = 66.904 ezer forint. Ezt az összeget évesíteni kell (66.904 ezer forint/185) x 365 = 132.000 ezer Ft, és miután ez az összeg nem éri el az 500 millió forintos 0 %-os értékhatárt, erre az időszakra 0 Ft a számított adó, ez az érték lesz a 2015. évre várhatóan fizetendő adó első eleme.

2. részösszeg számítása

A következő lépésben évesítjük a 2. adóalaprészt (65.096 ezer forint/180) x 365 = 132.000 ezer forint. Az új adókulcs 5,3 % alapján meghatározott összeg (132.000 ezer – 100.000 ezer) x 0,053 = 1.696 ezer forint. Ennek az időarányos része pedig (1.696 ezer/365) x 180 = 836 ezer forint, ez a 2015. évre várhatóan fizetendő adó második eleme.

A közzétevő adózó által 2015. évre várhatóan fizetendő reklámadó összege a két részösszeg összeszámításból adódik: 0 Ft + 836 ezer forint = 836 ezer forint lesz.

Tudj meg többet a reklámadó legújabb változásairól!

Gyere el a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Reklámadó „újratöltve” – avagy 2015. évi változások, nyertesek és vesztesek címmel 2015. szeptember 9-én megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid.