2017. március 28-án benyújtották a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] módosításáról szóló T/14684. számú törvényjavaslatot az Országgyűléshez. A törvényjavaslat – annak elfogadása esetén – markáns változásokat iktat be a Ratv. rendelkezéseibe, a módosítások értelmében egyrészt a reklám-közzétevők visszaigényelhetik a Ratv. alapján teljesített eddigi befizetéseiket, másrészt pedig 2017. június 1-jétől bevezetésre kerülhet a reklámadó megújult rendszere. (Megj.: A tegnapi napon a Parlament levette eheti napirendjéről a törvénymódosítás vitáját. – a Szerk.) Az alábbiakban a T/14684. számú törvényjavaslatban foglalt várható változásokat mutatjuk be röviden.

1)         A már teljesített befizetések visszaigénylése

A már beszedett reklámadó visszatérítésére vonatkozó szabályok beiktatásának hátterében – ahogy arra a Ratv-ba újonnan bekerülő alcím, illetve az indokolás is utal –, az Európai Bizottság 2016. november 4-én meghozott, C (2016) 6929 final számú határozata áll, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

A törvényjavaslatban foglaltak értelmében a reklám-közzétevők által a 2017. május 31-ig lezárult adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [Art.] szerinti túlfizetésnek minősül, amelynek visszatérítésére az Art. szabályai irányadók. Az előzőek alapján valamennyi, a reklám-közzétevők által teljesített reklámadó befizetés túlfizetésnek minősül, ez általánosságban a 2014-es, a 2015-ös, illetve a 2016-os adóévekre bevallott és megfizetett adót jelenti, amelynek visszaigénylése, illetve más adónemre történő átvezetése a 1717 jelű nyomtatványon kérhető az illetékes megyei adó- és vámigazgatóságtól.

A reklám-közzétevőknek figyelemmel kell lenniük – többek között – az Art. 151. § (2)-(6) bekezdéseire is, amelyek rögzítik, hogy az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. A visszatartásról az adózót az állami adó- és vámhatóság végzéssel értesíti. A visszatérítés további feltétele, hogy az adózó a kérelem benyújtásáig esedékes bevallás benyújtási kötelezettségeit teljesítse [Art. 43. § (6) bekezdés].  A törvényjavaslat értelmében az adóhatóság tájékoztatja a visszatérítés lehetőségéről és feltételeiről az érintett adóalanyokat.

Amennyiben a reklám-közzétevő az új szabályok hatálybalépéséig – azaz 2017. május 25-éig – még nem fizette meg a 2017. május 31-éig lezárult adóévekre bevallott adóját, úgy azt nem is kell teljesíteni. Ha például a 2016-os adóév vonatkozásában a naptári éves adózóként működő közzétevőnek a már teljesített adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés mellett 2017. május 31-éig további kötelezettsége merülne fel, úgy azt már meg sem kell fizetni. Az említett előírás azonban nem mentesíti a közzétevőket a bevallás benyújtására irányuló kötelezettségük alól.

Érdemes megemlíteni, hogy a Ratv. szerinti megrendelők által teljesített reklámadó befizetések nem igényelhetők vissza, erre nem biztosít lehetőséget a törvényjavaslat. A szabályrendszer ezen eleme nem is képezte az Európai Bizottság vizsgálódásának tárgyát.

2)         A reklámadó 2017. június 1-jén hatályba lépő új rendszere

A törvényjavaslat további rendelkezései jelentősen átalakítják a reklámadó eddig ismert rendszerét. Az új szabályok szerint a saját célú reklámok közzététele nem teremt reklámadó-kötelezettséget. Kizárólag akkor jön létre az adóköteles tényállás, ha a meghatározott csatornákon való reklám-közzététel ellenszolgáltatás fejében történik. E változással összhangban a fogalmi rendelkezések közül hatályon kívül helyezik a saját célú reklám definícióját, továbbá a saját célú reklám közzététele esetén az adóalap megállapítására vonatkozó szabályt a Ratv. 4. § (1) bekezdéséből. A módosítás eredményeképpen a kizárólag a reklám-közzétételből származó nettó árbevétel képez adóalapot a közzétevőknél.

További változás, hogy a reklámadó mértéke 2017. június 1-jétől 9% lesz azzal, hogy az adóalap „első” 100 millió forintja után nem kell megfizetni az adót. Azon reklám-közzétevőknek, amelyeknek az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétele, vagyis az adóalapja nem haladja meg a 100 millió forintot, adófizetési kötelezettségük továbbra sem keletkezik. A 100 millió forintot meghaladó adóalappal rendelkező reklám-közzétevők pedig a 100 millió forint feletti adóalap-rész után fizetik meg a reklámadót.

Fontos kiemelni, hogy az adómentes, legfeljebb 100 millió forintos értékhatár (amely után a reklám-közzétevőnek nem kell megfizetni a reklámadót) adótartalma csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe. A Ratv. alapján igénybe vett adórendszeren belüli de minimis támogatás (amely jelen esetében az adó egy részének „meg nem fizetésében” nyilvánul meg) összege tehát adóévenként legfeljebb 9 millió forint lehet. A mentességet igénybevevő reklám-közzétevőknek meg kell felelniük a de minimis rendeletben foglalt előírásoknak, így – többek között – annak, hogy a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak, illetve mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nem biztosítható ilyen támogatás. További fontos korlátot jelent, hogy a 3 egymást követő adóévben az adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli de minimis támogatások együttes összege – általános esetben – nem haladhatja meg a 200 ezer eurót, hozzávetőlegesen a 62 millió forintot. Ezt a 3 adóévre vonatkozó korlátot nem adózónként, hanem egy és ugyanazon vállalkozásonként kell számításba venni a rendelet értelmében. Az egy és ugyanazon vállalkozások fogalma tartalmilag hasonlít a KKV besorolással összefüggésben ismert kapcsolódó vállalkozások, illetve az adótörvényekből ismert kapcsolt vállalkozások fogalmához, ugyanakkor teljes mértékben egyik kategóriával sem egyezik. Amennyiben például az egyik médiatartalom-szolgáltató cég a másik médiatartalom-szolgáltató cég részesedésének többségével rendelkezik, úgy a két cég által a Ratv. alapján igénybe vett de minimis támogatást össze kell számítani a 200 ezer eurós korlát figyelembevételekor.

Azon reklám-közzétevők, amelyek valamilyen oknál fogva (például: de minimis keretösszeg túllépése miatt) nem jogosultak a támogatás igénybevételére, a teljes adóalapjuk után kötelesek megfizetni a reklámadót.

A törvényjavaslat további módosításai a 2017-es adóévet érintő speciális rendelkezéseket taglalják. A 2017-es adóév első 5 hónapja tekintetében a közzétevői oldalon nem kell reklámadót fizetni, a törvényjavaslat rögzíti ugyanis, hogy a reklámadó mértéke 2017. január 1-je és május 31-e között 0%. Emiatt a 2017. adóévi adó meghatározásához az adóalapot meg kell osztani, a reklám-közzétevő választása alapján időarányosan, vagy pedig a 2017. május 31. napjára készített közbenső mérleg adatait alapul véve. Az időarányos módszer választása esetén a közzétevő a 0%-os adómértéket az adóalap 151/365-öd részére alkalmazza, a fennmaradó 214/365-öd részre pedig a 9%-os adómérték irányadó.

Szintén speciális rendelkezések vonatkoznak a 2017-es adóév – általános esetben 2017. május 31-éig bevallandó – adóelőlegére; itt az adóköteles tevékenységből származó 2016-os nettó árbevétel 100 millió forintot meghaladó része képezi az adóelőleg alapját.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen találkozni, és érdekelnek az egyes adónemek választására vonatkozó feltételek, illetve az áttérés/visszatérés kapcsán alkalmazandó speciális rendelkezések, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen az Az adónemek közötti áttérések számviteli és adózási kérdései címmel 2017. május 4-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.