Munkánk során sok társaságnál tapasztaljuk, hogy az adózással, számvitellel foglalkozó munkatársak csak késve, vagy egyáltalán nem kapnak információt a marketing osztályoktól a soron következő, vagy esetleg a már folyamatban lévő marketing akciókról, promóciós kampányokról. Megfelelő adózási tervezéssel ugyanakkor nagyságrendekkel csökkenthető ezen kampányok adókötelezettsége, ami a társaság szintjén nagyfokú költségcsökkentést eredményezhet.

A promóciós kampányok, marketing akciók tervezése során elsősorban azt kell átgondolni, hogyan határolhatóak be az egyes promóciós kampány, illetve marketing akció kategóriák a különböző adótörvényekben. Az előkészületek során a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény, és egyes esetekben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell, hogy vegyük.

Első lépésként természetesen azt kell eldöntenünk, hogy a marketing kampányt magánszemély vásárlóink részére, vagy üzleti partnereink részére szeretnénk-e meghirdetni. Magánszemélyek esetén a személyi jövedelemadó rendszerében beszélhetünk többek között üzletpolitikai célú árengedményről, visszatérítésről, ajándékról, árumintáról, szóróajándékról, csekély értékű ajándékról, üzleti ajándékról, ajándéksorsolásról (sorsolásos játék). Szinte csak a marketing csapat képzeletére van bízva, hogy miként próbálja meg az adott cég ösztönözni az eladásokat, márkahűséget, mindazonáltal adózási szempontból elsősorban a fenti kategóriák valamelyikébe szükséges besorolni a kérdéses kampányt.

Mindezek mellett azonban mind a magánszemélyeknek történő kampányok során, mind pedig az üzleti partnereink (társaságok) részére meghirdetett marketing akciók során is szükséges megvizsgálnunk a társasági adó és az általános forgalmi adóban felsorolt kategóriákat is, hogy a promóció adózását megfelelően kezelhessük. Nem megfelelő kezelés esetén ugyanis, főleg az Áfa kezelés miatt, nagymértékű adókockázatot jelenthet egy-egy ilyen marketing kampány.

A társasági adó rendszerében alapvetően a következő kategóriákról beszélhetünk: üzletpolitikai (reklám célú) juttatás, áruminta, munkavállalóknak adott juttatás, sorsolásos játék, ajándéksorsolás, térítés nélküli eszközátadás, reprezentáció, üzleti ajándék. Emellett az általános forgalmi adó szempontjából a következő kategóriákat kell átgondolnunk: árengedmények (skontó; értékesített termék, szolgáltatás mennyiségéhez kapcsolódó árengedmény), üzletpolitikai célú árengedmény, pontakció, háromszereplős akciók, ingyenes ügyletek, egycélú, és többcélú utalványok. A legfontosabb kérdés természetesen, hogy az esetlegesen felmerülő, adóalap utólagos csökkentését megfelelően kezeljük-e, és megfelelő dokumentációval támasztjuk-e alá, hiszen itt a 27%-os adómérték miatt nagyot bukhat a kitalált konstrukció.

Végül pedig, szükséges figyelembe venni a tervezés során azt is, hogy egyes sorsolásos játékok, és ajándéksorsolások szervezése a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá eshet. Ugyanakkor kis odafigyeléssel, és a részvételi és játékszabályok megfelelő kialakításával elkerülhető a többletadminisztrációs és többletadóteher.

Látszik tehát, hogy a különböző adótörvényekben nagyon sokféle kategóriát találunk, hol átfedésekkel, hol különbségekkel a fogalmak között, ezeket azonban sok esetben egyszerre kell figyelembe vennünk a marketing akciók és promóciós kampányok során. Érdemes tehát egy-egy új kampány előtt adózás szempontjából is előre tervezni, és a marketing csapatnak közösen egyeztetni házon belül az adózásért, vagy számvitelért felelős munkatársakkal.

* * *

Amennyiben részletesebben is szeretnél hallani, vagy kérdéseket feltenni a témával kapcsolatban,  ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. március 26-án tartandó előadásunkat>> Promóciók és marketing akciók adózási kérdései, utalványok kezelésének változása