Hogyan tudja a munkaáltató a munkavállaló nyári pihenését, üdülését támogatni, és ehhez milyen adókötelezettség párosulhat? Többféle munkáltatói juttatás is hozzájárulhat a munkavállalók és családtagjaik nyári pihenéséhez. Az azonban nem mindegy, hogy az egyes juttatások milyen adókötelezettséget eredményeznek. A cikk ezeket a lehetőségeket veszi sorra.

Munkáltató saját üdülőjében biztosított üdülés

Munkavállalók számára biztosított üdülési szolgáltatás

A munkavállalók üdültetését a munkáltatók a saját üdülőjükben is megoldhatják. A „céges üdülőkben” jellemzően a munkáltatók kedvező áron biztosítanak üdülési lehetőséget a munkavállalók és családtagjaik, számára. Gyakori az is, hogy a munkáltató a saját üdülőben a szállás mellett az étkezést is biztosítja.

Az üdülési szolgáltatás szokásos piaci ára

A munkáltatók tulajdonában álló üdülők többnyire a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. A Korm. rendelet 9. §-ában foglaltak szerint a rendelet szerinti szolgáltatás díját a szolgáltató nyereség- és vagyonszerzést kizáró módon, illetőleg mértékben köteles megállapítani, Magyarország törvényes fizetőeszközében.

A munkáltatók által a kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított ár, szokásos piaci árnak tekinthető az Szja tv. 3. § 9. pontja értelmében, ennek figyelembevételével a juttatásban részesülő magánszemélynek abban az esetben keletkezik jövedelme, ha a munkáltató az előzőek szerint megállapított szokásos piaci ár alatt vagy térítésmentesen biztosítja számára az üdülési szolgáltatást. 

A jövedelem meghatározása

Az Szja törvény 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerint nem pénzben megszerzett bevétel többek között a szolgáltatás (az itt részletezett esetben a kedvezményes üdülés) személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Ebben az esetben jövedelem a szokásos piaci ár és a munkavállaló által fizetett díj különbözete.

A térítési díj és a szokásos piaci ár közötti különbözet tehát a juttatás, amely adókötelezettségének meghatározása során a felek közötti jogviszonyt és a juttatás körülményeit kell megvizsgálni. Az Szja tv. 2. § (6) bekezdésében foglaltak alapján  „….A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni….”

Az üdülési szolgáltatás adókötelezettsége

Az Szja tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, erre figyelemmel, ha a munkavállaló az üdülési szolgáltatásra tekintettel jövedelmet szerez (ha az üdülésért fizetett díj a szokásos piaci árat nem éri el) az a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként válik adókötelessé. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből az Szja tv. 25-27. § rendelkezései szerint kell meghatározni. A juttatás munkabérként válik adókötelessé, ezért adóelőleg megállapítására és levonására a juttatás jellegére tekintettel a munkáltató köteles. Figyelemmel a juttatás szolgáltatás jellegére, az üdülési szolgáltatásból az adóelőleget a munkabérből kell levonni.

A családtagok részére biztosított üdülés

Az üdülésben résztvevő, a szolgáltatást szintén igénybe vevő családtagok, közeli hozzátartozók is a munkavállaló munkáltatónál fennálló munkaviszonyára tekintettel jutnak bevételhez.

Volt munkavállalók számára biztosított üdülési szolgáltatás

A nyugdíjba vonult munkavállaló számára biztosított, jellemzően kedvező díjszabású üdülés esetében a jövedelmet hasonlóan kell meghatározni, mint a munkavállaló esetében, azonban ebben az esetben már nem beszélhetünk a felek között fennálló munkaviszonyról, ezért az ő és családtagjai esetében a juttatás egyéb jövedelemnek minősül. 

Az egyéb jövedelmet ebben az esetben, nem pénzben szerzi meg a magánszemély, erre az adókötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni, mivel a nem pénzben megszerzett jövedelem esetében a munkáltatónak, kifizetőnek nincs lehetősége az adóelőleg levonására. A volt a munkavállaló már nem kap munkabért, amiből az üdülési szolgáltatással összefüggésben felmerülő adóelőleget a volt munkáltató le tudná vonni. 

Ilyen esetben a volt munkáltató az adóköteles bevételről igazolást állít ki, amelyen feltünteti a jövedelmet, a megállapított adóelőleg és a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető jövedelemről és az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. A magánszemélynek az igazoláson meghatározott adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A magánszemélynek az adóelőleget nem kell megfizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. [Szja tv. 47. § (7) és (9) bekezdése]

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.)  1. § (1) bekezdése alapján az egyéb jövedelmet 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli. A Szocho tv. 3. § (3) bekezdése szerint amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető. A rendelkezés alapján az üdülési szolgáltatás után a szochó megfizetésére a szolgáltatást biztosító volt munkáltató köteles.

A munkáltató által bérelt szálláshelyen kedvezményes áron biztosított pihenés

Gyakori, hogy a munkáltató nem rendelkezi saját üdülővel, ezért üdülőt, szálláshelyet bérel, hogy a munkáltatóinak üdülési szolgáltatást biztosíthasson. Egyes munkáltatók apartmant bérelnek pl. májustól októberig, amelyet pl hetes/kéthetes időszakokra a munkavállalók és családtagjaik rendelkezésére bocsátanak. 

Az adókötelezettség megállapítása során itt is lényeges körülmény, hogy a munkáltató az általa fizetett bérleti díjhoz képest alacsonyabb áron, vagy akár ingyenesen biztosít szállást a munkavállalók részére.

Amennyiben a munkáltató azon az áron biztosítja az apartmant, amennyit ő is fizetett érte, akkor az Szja törvény 7. § (1) bekezdés w) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét. A rendelkezésre figyelemmel az ilyen módon biztosított juttatás után adókötelezettség nem keletkezik. 

Abban az esetben viszont, ha a munkáltató az általa fizetett bérleti díjnál alacsonyabb áron vagy térítésmentesen biztosítja a magánszemély munkavállaló számára a juttatást, akkor a munkáltató által fizetett bérleti díj  és a munkavállaló által fizetett díj közötti különbözet lesz a munkavállaló  jövedelme, amely a felek közötti jogviszonyra tekintettel – munkavállaló, munkáltató viszonyában munkaviszonyból származó jövedelemként – válik adókötelessé. 

Munkavállaló gyermekeinek táboroztatása

A nyári szünet időszakában nagy segítséget jelent a szülőknek, ha a munkáltató a gyermekeiknek nyári tábort szervez – akár napközis, akár „ottalvós” formában. Ezek díja általában jóval kedvezőbb, mint egy piaci alapon szervezett tábor ára.

Ebben az esetben is az a fő kérdés, hogy a munkavállaló megfizeti-e a munkáltatónak a tábor önköltségi árát. Ha igen, akkor ebben az esetben is alkalmazható az Szja törvény 7. § (1) bekezdés w) pontjában foglalt rendelkezés, amely alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét.

Ha a munkavállaló gyermeke a táborban úgy vesz részt, hogy a szülő a munkáltatónak az önköltségi árnál alacsonyabb díjat fizet, akkor az önköltségi ár és a megfizetett díj közötti különbözet (ingyenes részvétel esetén az önköltségi ár) a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként válik adókötelessé.

Széchenyi Pihenő Kártya juttatások

Ha a munkáltató nem rendelkezik saját üdülővel, és nem is bérel üdülőt, vagy egyéb szálláshelyet, amelyet a munkavállalók rendelkezésére bocsát, akkor minden szempontból a legegyszerűbb módja a munkavállaló pihenését a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) juttatással támogatni. 

A SZÉP Kártya felhasználási lehetőségei

A SZÉP Kártyára utalt támogatás felhasználható a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában nevesített célokra:

• szálláshely-szolgáltatásra,
• melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
• a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra. 

A SZÉP-kártyára vonatkozó részletes szabályokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV.20) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet)

A SZÉP Kártyák felhasználásának módja rendkívül sokféle, az eredetileg kialakított három alszámlán meghatározott szolgáltatáskör rendkívül színes. A SZÉP Kártyát több tízezer szolgáltató fogadja el, szállásadóktól a kalandparkokig. Nincs kötöttség arra nézve, hogy a munkavállaló SZÉP Kártyával az ország mely szegletében fizeti ki a szállását, melyik étteremben a család ebédjét.

A SZÉP Kártya szabályainak változása

A Korm. rendelet módosításával 2023. január 9-i hatállyal megszűnt a SZÉP Kártya alszámlákra (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) történő felosztása, de nem változott azoknak szolgáltatásoknak a köre, amelyekre a SZÉP Kártyán jóváírt összeg felhasználható. 

A SZÉP Kártya adózása

A munkavállalónak az adóévben a SZÉP Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt támogatás béren kívüli juttatásnak minősül.

A béren kívüli juttatásokból származó jövedelem meghatározása során a juttatás értékére is figyelemmel kell lenni. A béren kívüli juttatás főszabály szerint nem haladhatja meg az Szja tv. 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem. A béren kívüli juttatások biztosítása során minden esetben figyelemmel kell lenni az adott juttatáshoz kapcsolódó egyedi értékhatárra. 

Az éves rekreációs keretösszeg

A szálláshely-szolgáltatásra, étkezési szolgáltatásra, a rekreációra Szja tv. 71. § (1) bekezdésben nevesített juttatásokkal összefüggésben az éves rekreációs keretösszeg

• évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
• a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
• évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül, az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része, azaz főszabály szerint a munkáltató(k) juttatásainak az adóévben adott 450 ezer forintos keretösszegű értékhatárt meghaladó része.

Hogyan segítheti még a munkáltató a munkavállaló pihenését?

Aktív magyarok alszámlára való juttatás

Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a SZÉP Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájához kapcsolódó Aktív Magyarok alszámlára utalt, a Korm. rendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható támogatás.

Az Aktív Magyarok alszámlán elérhető összeg felhasználható a teljesség igénye nélkül szabadidős, sporteszköz kölcsönzésére, testedzési szolgáltatásra, sport és szabadidős képzésre, uszodabelépőre. 

Az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forintot utalhat a munkáltató a munkavállalója részére. A második félévi juttatás feltétele a munkavállaló nyilatkozata a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben utalt pénzösszeg nyolcvan százalékát már elköltötte (Korm. rendelet. 3. § (2a) bekezdés). 

Az Aktív Magyarok alszámla keretösszege – több juttatótól együttvéve is –

• évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
• a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
• évi 120 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az Aktív Magyarok alszámlára a munkáltató(k) által az adóévben a 120 ezer forintos keretösszegű értékhatárt meghaladóan átutalt része.

Kulturális szolgáltatásra szóló belépőjegy, bérlet

Az Szja törvény 1. számú melléklete 8.28. pontjának b) alpontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. Az adómentes juttatás egy adóévre vonatkozó felső határa 322.800 forint.

A muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása, a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás és a közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás egyaránt kulturális szolgáltatásnak tekinthető.

A juttatás ezek alapján lehet fesztiváljegy vagy bérlet, illetve koncertjegy vagy szabadtéri előadásra szóló színházjegy is. 

Szintén adómentes juttatás az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet. A belépőjegyek, bérletek esetében juttató a kifizető, ezért nem kell vizsgálni a juttatásban részesülő és a kifizető között fennálló jogviszonyt.

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.