A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéshez, korszerűsítéshez, illetve hiteltörlesztéshez kapcsolódó, különböző kedvező adókötelezettség alá tartozó munkáltatói juttatások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A munkáltató többféle módon tudja segíteni munkavállalói lakáshoz jutását, illetve a lakásszerzéssel kapcsolatos költségeinek enyhítését:

• az egyik lehetőség az elemi kár, katasztrófa bekövetkezése esetén történő munkáltatói segítségnyújtás,
• másfelől kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön nyújtása,
• harmadrészt vissza nem térítendő lakáscélú támogatás folyósítása útján.

Nem minden munkáltatónak áll módjában vissza nem térítendő támogatást adni munkavállalói részére, ebben az esetben a munkáltató kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön nyújtásával is segítheti munkavállalóját. Ez is nagy segítség lehet, hiszen akár piaci, akár állami kamattámogatott lakáskölcsönhöz jut a munkavállaló valamely hitelintézettől, vagy pénzügyi vállalkozástól, az mindenképpen drágább, mint a munkáltató által adott kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön.

A kölcsön tehát előnyös lehet a munkavállaló számára, azonban egyetlen jogszabály sincs, ami a kölcsön folyósítására kötelezné a munkáltatót. Ez tehát csak egy lehetőség és nem kötelezettség. A munkáltatói kölcsönök folyósítása kapcsán a Polgári Törvénykönyv LIII. fejezetének szabályai irányadók.

A munkáltatói kölcsön előnyei

A munkáltatói kölcsön egyik nagy előnye, hogy a munkavállalónak nem kell azt az idő- és költségigényes ügyfél és ügyletminősítési procedúrát végigjárni, mint egy hitelintézet felkeresése esetén. Másfelől a munkáltatói kölcsönök általában olcsóbbak, mint a hitelintézetek által folyósított kölcsön, ideértve a lakástakarék pénztári kölcsönöket is.

A költségkülönbség összegét a hitel összege, a futamidő és a Teljes Hiteldíj Mutató (THM), ezen belül pedig az éves névleges kamatláb befolyásolja.

Kalkuláljunk! A cikk írásának időpontjában a piaci kamatozású lakáscélú kölcsönök 2,6 százalék és 10,35 százalék közötti THM mellett vehetők fel a pénzügyi intézményektől, bár a vizsgált hitelintézeteknél az induló kamatláb is szóródást mutat. A THM-beli különbség a későbbi kamatláb és a kapcsolódó egyéb költségek miatt alakult ki. Ha 5 millió forint összegű kölcsön 1 évre jutó terheit nézzük, akkor a legkisebb THM mutató mellett, akkor is 130.000 forint, a legmagasabb THM esetében pedig 517.500 forint az egy éves költség. A munkáltató által ugyanilyen összegben nyújtott kamatmentes kölcsön esetében legalább 130.000–517.500 forintot lehet évente megtakarítani. Ha a munkáltató ugyanekkora összegű bért, jutalmat szeretne kifizetni munkavállalója részére, akkor ez az összeg a 33,5 százalékot kitevő szja és a járulékok levonása következtében 130.000/(1–0,335)=195.489 forint, illetve 517.500/(1–0,335)=778.195 forint bruttó juttatásnak felel meg.

A bruttó 195.489 forint, illetve az 778.195 forint után a munkáltató 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, összesen tehát 55.714 forint, illetve 221.786 forint közterhet fizet. A többletköltség tehát a legalacsonyabb THM esetén (130.000+55.714+65.489), vagyis 251.203 forint, a legmagasabb THM esetén pedig (517.500+221.786+260.695), vagyis 999.981 forint ahhoz képest, mintha a munkáltató kamatmentes és egyben adómentes lakáscélú kölcsönnel segíti munkavállalóját.

A munkáltatói kölcsön és a személyi jövedelemadó

Felmerül a kérdés, hogy a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtása hogyan érinti a munkavállaló, illetve a munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét. A lakáscélú kölcsön esetében nem kell figyelembe venni az Szja törvény 72. §-ának a kamatkedvezményből származó jövedelem adózási szabályát.

Ha a munkáltatói kölcsönre vonatkozó adómentesség feltételei nem állnak fenn, akkor az Szja tv. 72. § (1) bekezdése alapján számítandó kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak. Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A jegybanki alapkamat mértéke a cikkírás időpontjában 1,35 százalék.

A munkáltatói kölcsön feltétele

Az Szja törvény 72. § (4) f) pontja alapján lakáscélú kölcsön lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez (pl. komfortfokozat növelése, külső szigetelés, nyílászárók cseréje, stb.), vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtható. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítsa, továbbá a lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a korábban már megvalósult lakáscélt (megvásárolt lakást, felépített házat, stb.) a munkáltató visszamenőlegesen nem támogathatja. Kivételt képez az az eset, ha a munkáltató a még fennálló lakáscélú hitel törlesztését, végtörlesztését támogatja. Nem tekinthető megvalósult lakáscélnak a korábban vásárolt ingatlan bővítése, vagy korszerűsítése, ezért ez is támogatható.

Ha a lakás vásárlása korábbi években már megtörtént, akkor a munkáltató úgy tudja támogatni adómentesen a munkavállalóját, hogy kamatmentes lakáscélú kölcsönt nyújt a munkavállaló részére hitelintézeten keresztül, majd a lakáscélú munkáltatói kölcsönt elengedi.

A lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedése

Bármely munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes egészét elengedi. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes is lehet a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege. Ebben az esetben tehát vizsgálni kell, hogy fennállnak-e az adómentes munkáltatói támogatás feltételei.

Amennyiben a munkáltató az adómentes résztől nagyobb összegű tartozást enged el munkavállalója javára, akkor a Szja tv. 4. § (2) c) pontja értelmében a magánszemély nem pénzben szerzett bevételének minősül az elengedett tartozás összege. Az szja fizetési kötelezettségen felül járulékfizetés is terheli mind a juttatót, mind a magánszemélyt. Mindemellett az Illetéktörvény szabályait is szem előtt kell tartani.

A munkáltatói kölcsön elengedése az egyes nyereségadó törvény hatálya alá eső munkáltatók adóalapját eltérően érinti. A Tao tv. 8. § (1) dzs) és h) 1. pontja értelmében nem növeli az adózás előtti eredményt az a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, amely magánszemély javára történik. A Kiva tv. 20. § (5) b) pont értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a hitel vagy kölcsön nyújtása.

* * *

Ha részletesebben érdekel a lakáscélú munkáltatói támogatás szabályrendszere és buktatói, akkor vedd igénybe a mai nap folyamán speciális kedvezményünket Dr. Fekete Zoltán Titusz Lakáscélú munkáltatói támogatás címmel február 23-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen megvitathatjátok felmerülő kérdéseidet!