Meddig tudok önellenőrizni? – avagy ne féljünk, ha telefonál a revizor

Az önellenőrzési korlátok gyakorlati kérdései

Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha már telefonált a revizor, hogy ellenőrzés indul, de – az iratok áttekintését követően – egyértelművé válik, hogy önellenőrzésre lenne szükség. Szabad-e még beadni önrevíziót? Vagy az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben fogunk legközelebb találkozni a tévedésünkkel, némi bírsággal és pótlékkal kiegészítve?

Az önellenőrzésre való jogosultság az önadózásból következik. Ha ugyanis az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, akkor nem zárható el attól a lehetőségtől, hogy tévedését utóbb módosítsa, vagy mulasztását pótolja. Ugyanakkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) néhány esetben korlátok közé szorítja az önellenőrzést, az egyik ilyen eset az adóhatósági ellenőrzés.

Az Art. 49. § (2) bekezdése alapján az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

E mondatból két következtetést lehet levonni. Egyrészt az önellenőrzési korlát a bevallások utólagos ellenőrzésénél áll fenn, vagyis ha az adóhatóság még („csak”) egyes adókötelezettségek ellenőrzését folytatja le az adózóval szemben, nem tudunk önellenőrzési tilalomról beszélni, mivel ez utóbbi ellenőrzési fajta esetén nem bevallást és időszakot vizsgál az adóhatóság, hanem az egyes adókötelezettségek teljesítését. A másik következtetés, hogy amennyiben bevallások utólagos vizsgálatára irányul az ellenőrzés, akkor csak az ellenőrzéssel érintett adónem és időszak tiltott az önrevízió vonatkozásában.

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől tehát a vizsgált időszakra és adónemre vonatkozóan önellenőrzés nem végezhető. Az Art. 93. § (1) bekezdés első mondata alapján az önellenőrzési tilalom szempontjából az ellenőrzés – általánosságban – az erről szóló megbízólevél (postai vagy elektronikus) kézbesítésétől, vagy egy példányának átadásától kezdődik, ez utóbbi esetben függetlenül attól, hogy az adóhatóság hivatali helyiségében, vagy a helyszínen fog megtörténni a vizsgálat.

Itt térnék vissza a bevezetőben feltett kérdésre, ugyanis az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefonos, illetve egyéb más – előzőekben nem részletezett – értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat tekintve, hogy nem valósul meg az ellenőrzésről szóló megbízólevél kézbesítése, átadása. Tehát ha a revizor telefonál, hogy indul egy ellenőrzés és kéri az iratok összekészítését, stb., ez a tény önmagában nem alapozza meg az önrevízió tilalmát. Természetesen, ha időközben az ügyfélkapus tárhelyre megérkezett a megbízólevél és azt megnyitották, az ellenőrzés – e tekintetben – megindult, nem lehet a továbbiakban önellenőrizni.

Kiemelendő továbbá egy új 2016. évi szabály [Art. 124. § (2)-(3) bekezdés]. E szerint a postai kézbesítés helyett az adóhatósági iratot (így a megbízólevelet is) saját (NAV dolgozó) kézbesítővel is kézbesítheti az adóhatóság. Az iratot (pl. megbízólevél) ugyanazon személyek vehetik át, akik a postai kézbesítés esetén átvételre jogosultak. Kézbesítettnek kell tekinteni az iratot abban az esetben, ha az irat átvételére jogosult személy (pl. adózó) az átvételt megtagadta. Vagyis amennyiben az adóhatóság saját kézbesítővel küldi meg a megbízólevelet, de az adózó az átvételt megtagadja, további (postai vagy elektronikus) megküldésre nincs szükség, az iratot úgy kell tekinteni, mintha átvették volna.

Fontos még annak eldöntése, hogy mi minősül az önellenőrzés megkezdésének. A hatályos szabályok szerint az önellenőrzés (megkezdésének és lefolytatásának) időpontja az erről szóló bevallás benyújtásának napja, függetlenül a hiba nyilvántartásba vételének időpontjától.

További szabály, hogy az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az az adóellenőrzés megkezdését megelőző napon az adóhatósághoz benyújtásra került, postai úton történő benyújtás esetén pedig abban az esetben, ha az adózó az önellenőrzési lapot az ellenőrzés megkezdését megelőző napon postára adta.

A fentiek alapján tehát az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig benyújtott (postára adott) önellenőrzés tekinthető olyannak, mely nem ütközik a fent említett korlátba. Vagyis hiába nyújt be az adózó (képviselője) elektronikus úton önellenőrzést a hajnali órákban, ha délelőtt a postás ugyanazon adónem és időszakra vonatkozó megbízólevelet kézbesít (vagy az ügyfélkapus tárhelyen megnyitják az „Adóhatósági irat” tárgyban érkezett megbízólevelet), az önellenőrzést nem veszi figyelembe az adóhatóság.

Ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy a fenti korlát kizárólag az Art. 87. § (1) bekezdése szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseknél áll fenn, amennyiben az önellenőrzés arra az adónemre és időszakra vonatkozik, amellyel kapcsolatban az adóhatósági ellenőrzés megindult. A vizsgálat alá nem vont adó és költségvetési támogatás – amennyiben nem áll fenn az Art. 49. § (1) bekezdésénél hivatkozott más kizáró ok – önellenőrzését a vizsgálat alá nem vont időszak vonatkozásában az adóhatósági ellenőrzés nem befolyásolja.

* * *

Ha részletesebben érdekel az adóeljárás újra kodifikációja, a tervezett változások, akkor vedd igénybe április 26-ig koránkelő kedvezményünket Dr. Fekete Zoltán Titusz Az új Adózás rendjéről szóló törvény címmel május 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen is megvitathatjátok felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!