Az a Magyarországon élő, belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben a cikkben részletesen bemutatom az említett fogalmakon túl a kötelezettek körét, az adóhatóság felé történő bejelentkezés módját és a járulékfizetéssel igénybe vehető ellátások körét.

Belföldi személy:

• a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• és a hontalan.

A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, az egészségügyi ellátások igénybevételén túl a pénzbeli ellátásokra is (például táppénz, csed, gyed). Az alább felsorolt jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig biztosítottnak minősülnek. (A felsorolás nem taxatív, bővebben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény tartalmazza (Tbj.))

Biztosítottak köre:

• az alkalmazottként dolgozók (pl. munkaviszonyban (kivéve saját jogú nyugdíjas), közalkalmazotti, közszolgálati, közfoglalkoztatási, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók, a rendvédelmi szervek, a NAV hivatásos állományú, és a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák és a honvédelmi alkalmazottak.)
  Biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik, vagy hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, munkaviszonyban minden esetben biztosított lesz. (Kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás – mezőgazdasági-, turisztikai idénymunka, alkalmi munka – keretein belül foglalkoztatott személyek);

• a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag (kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő-, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja);
• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló (25. évének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is);
• az álláskeresési támogatásban részesülők;
• az egyéni és társas vállalkozók (nem kiegészítő tevékenységet folytatók);
• az egyházi személyek;
• a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év;
• egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek. Például megbízási szerződés alapján munkát végző személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át (2019-ben 44.700 Ft) illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személyekre és a választott tisztségviselőkre ugyanez a számítási mód vonatkozik, utóbbi esetben tiszteletdíjuk tekintetében;
• főállású kisadózók.

Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult (nem biztosított) az a belföldi személy például, aki:

• Magyarország területén lakóhellyel rendelkező kiskorú;
• nappali tagozatos tanuló/hallgató, a jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is);
• a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át (2019-ben havi 44.700,- Ft-ot);
• fogvatartott;
• szociálisan rászorult;
• az egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult rá;
• egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
• hajléktalan;
• a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll (kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát);
• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, baleseti táppénzben vagy járadékban,
• saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs ellátásban,
• mezőgazdasági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban,
• az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:

• az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult;
• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó;
• a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás;
• tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a bejelentkezést megelőzően, legalább 1 év megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel (hontalan esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít legfeljebb 90 nap abból az időszakból, amíg belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

A járulékfizetéssel igénybe vehető ellátások

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségügyi szolgáltatások teljes körére (például szűrővizsgálatok,  a háziorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, háziorvos és védőnő által biztosított iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátások, járóbeteg-szakellátás, fogorvosi és fekvőbeteg-szakellátás).

Lényeges tudni, hogy az orvos a vizsgálatot megelőzően ellenőrzi, hogy a személy szerepel-e az ellátásra jogosultakról vezetett NEAK nyilvántartásban. Amennyiben az ellenőrzés eredménye piros lámpát mutat, azért az orvos az ellátást nem utasíthatja vissza, csupán jelzi azt az ellátást igénylőnek. A jogviszony tisztázása érdekében első lépésként a munkáltatónál célszerű érdeklődni, hátha csupán adminisztrációs hiba történt. Munkáltató hiányában a megyeszékhelyen működő járási hivatalt, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalát ajánlott felkeresni.

Mikortól és mennyit kell fizetni?

Egészségügyi szolgáltatási járulékot a biztosítási jogviszony/egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő 46. naptól szükséges fizetni, ha a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt; kevesebb jogosultsági idő esetén, annak megfelelő számú nap eltelte után. (Például, ha 21 napig volt biztosítási jogviszonya a személynek, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 22. naptól áll fenn).

Örök kérdés azon érettségizett gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultsága, aki nem folytatja nappali tagozaton tanulmányait. Jogosultsága a diákigazolvány lejárta (október 31.) utáni 45. nappal szűnik meg, tehát azt követő 46. naptól, december 16-tól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha nem dolgozik, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra.

Fontos, hogy biztosítási jogviszony szünetelése esetén a járulékfizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll, tehát ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra (nem gyermekgondozás miatt) megy a személy, akkor a biztosítás szünetelésének időtartamára be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alá, és azokra a napokra meg kell fizetnie azt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019. január 1-jétől 7.500,- Ft (250,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni csekken, vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlájára (számlaszám: 10032000-06056229).

Egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot állapíthat meg a járási hivatal annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2019-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedül élő esetén a 150 %-át (2019-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

Bejelentkezés a kötelezettség alá

Az adóhatóság felé járulékfizetés alá a 19T1011-es adatlap kitöltésével kell bejelentkezni, mely a NAV ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról letölthető. Az adatlap kitöltést követően benyújtható az ügyfélszolgálaton személyesen, postai úton vagy ügyfélkapun keresztül.

Kijelentkezés a kötelezettség alól: 

• Biztosítási jogviszony létesítése esetén (például munkaviszony) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, a munkáltató bejelentését követően erről a NAV hivatalból gondoskodik.
• Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a 19T1011-es nyomtatványon be kell jelenteni a jogviszony létrejöttét, az igazolás/határozat csatolásával, a változást követő 15 napon belül. Ilyen esetek lehetnek például:
  • saját jogú nyugdíjra, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság,
  • magánszemély külföldre (EGT tagállamokba, Svájcba, Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államok egyikébe) távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot.

A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is vállalhatja (például jövedelemmel nem rendelkező személy családtagja), melyet a NAV felé 15 napon belül be kell jelenteni, szintén a 19T1011-es nyomtatványon. Fontos megjegyezni, hogy ha a járulékfizetést átvállaló mégsem fizeti be a járulékot, a kötelezettnek kell kiegyenlítenie azt, függetlenül attól, hogy más vállalta a fizetési kötelezettség teljesítését.

* * *

Konferencianaptár 2019 – Nehogy lemaradj! Írd be a PENTA UNIÓ Zrt. soron következő és folyamatosan bővülő konferenciái dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!