Meddig érdemes dolgozni? Mennyit számít néhány év halasztás a nyugdíj összegében? Mi a helyzet a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, és hogyan készülhetünk előrelátóan a nyugdíjba vonulásra?

A társadalombiztosítási nyugellátás rendszerében 2025-ben is fontos döntéseket kell mérlegelni. Cikkem közérthetően, gyakorlati példákkal válaszol a leggyakoribb kérdésekre, és segít eligazodni a szolgálati idő, az adategyeztetés és az optimális nyugdíjba vonulás kérdéseiben.

Leggyakoribb kérdések a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatban:

1. Hogyan lehet a társadalombiztosítási nyugdíjra készülni?
2. Milyen összegű lesz az „állami” nyugdíj, mikor érdemes nyugdíjba vonulni?
3. Aki jogosult, annak érdemes-e minél előbb a nők kedvezményes öregségi nyugdíjat igénybe venni?

Az első kérdésre két válasz is adható

Először is érdemes lehet az életpálya során kétszer, háromszor egyeztetni az adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. Vagyis időről időre tisztába tenni (lenni) a nyilvántartásokban szereplő jövedelmi és szolgálati idő adatokat (például a hibás adatok javítása, a hiányzó adatok beszerzése miatt). 

A nyugdíjváromány ugyanis jellemzően több évtizedet ölel fel. Éppen ezért még aki egy helyen dolgozik egész életében (egyre ritkább az ilyen személy), az ő esetükben is előfordulhat hibás vagy hiányzó adat (például valamilyen adatot nem megfelelően vagy egyáltalán nem közölt a munkáltató), akár az állami szférában is. 

Minél távolabb vagyunk még a nyugdíjtól annál könnyebb ennek tisztázása, kisebb az adatvesztés lehetősége. Fontos ezért, hogy ne közvetlenül a nyugdíj előtt derüljön ki, ha valami nincs rendben. Így kevésbé lesz körülményes várhatóan a nyugdíj ügyintézése is.

Mindenkinek javasolt tehát az adategyeztetés lefolytatása bizonyos időközönként. Az olyan személyeknek különösen, akik gyakran váltottak munkahelyet, esetleg hol bejelentették őket, hol nem. Ugyanis még ez utóbbi esetben sincs feltétlenül minden veszve. 

Az első kérdésre a másik válasz – lesz “állami” nyugdíj 

Számtalanszor hallható, hogy „Na, ez az a korosztály, akinek már tuti, hogy nem lesz nyugdíja.” De egyelőre még mindig létezik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer. 

És ilyenkor jöttek azok a tanácsok, hogy ne fizess az államnak, vagy minél kevesebbet fizess az államnak, úgyse kapsz semmit. Majd a szomorú meglepetés nyugdíjba vonuláskor, hogy olyan is lett az „állami” nyugdíj összege, azaz alacsony. Persze voltak kifogások, hogy még sem gondoltam volna, hogy eddig elélek, miért fizettem volna. 

Természetesen a jövőt előre nem lehet látni, tehát bármi történhet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel is, hasonlóan, ahogy a privát megtakarítások (részvény túlsúlyos megtakarítás, ingatlanok vásárlása, aranybefektetés, stb.) sem kockázat nélküliek.

Jelen tudásunk szerint várhatóan még elég hosszú ideig velünk lesz az „állami” nyugdíj, bármilyen károgó hangok is vannak. 

Milyen összegű lesz az „állami” nyugdíj, mikor érdemes nyugdíjba vonulni?

A cikk szűkös kereteit túlfeszítené, ha válaszolnánk arra, hogy milyen összegű lesz a nyugdíj.

De, hogy ne maradjon teljesen kapaszkodó nélkül az érdeklődő, ezért próbáljuk megválaszolni azt a kérdést, hogy valóban érdemes hamarabb vagy később nyugdíjba vonulni?

Aki késlelteti nyugdíjba vonulást, az a személy általában nem kalkulál a fel nem vett nyugdíj összegével:

Ha például valaki 2020-ban 400 ezer forint nyugdíj helyett 2023-ban kérte volna az ellátása megállapítását, az tény, hogy 400 ezer forint helyett például 600 ezer forint lenne a nyugdíja. (fiktív példa)

Azonban az eltelt három év alatt nem vett fel 14,4 millió forintot. Ebből pedig az következik, hogy a magasabb nyugdíj több mint 72 hónap, azaz 6 év alatt térül meg. Így a példa szerint nyugdíjazott személynek akkor lesz nyeresége a nyugdíjigény késleltetéséből, ha ennél tovább él.

És mivel nyugdíjemelésékkel és a tizenharmadik nyugdíjjal nem kalkuláltunk, ezért ez a megtérülési idő több mint 6 év is lehet (becsült adatok). Valamint, aki nyugdíjasként tovább dolgozik, annak a személynek már nem kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot sem, ez is „plusz nyereség”.

Aki jogosult, annak érdemes-e minél előbb a nők kedvezményes öregségi nyugdíjat igénybe venni?

Visszautalva azonban az előző kérdésre is, hogy mikor is érdemes nyugdíjba vonulni, azért mégse olyan egyszerű erre válaszolni. Itt akár fordított is lehet a válasz. 

A nők kedvezményes nyugdíjat a nyugdíjkorhatárnál (a 65 éves életkornál) jóval korábban (14 éves kortól folyamatos munkavégzés esetén – „extrém esetben” 54 éves életkortól) is meg lehet állapítani, ezért a kedvezményes nyugdíjazásig szerzett szolgálati idő is jóval kevesebb lehet, mint aki a nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy csak az azt megelőző egy-két évvel korábban vonul nyugdíjba. 

Ha a 40 év szolgálati és egyben jogosultsági idővel rendelkező személy a korai nyugdíjazás helyett még például további 3 évet dolgozik, akkor a nyugdíj mértékének kiszámításakor az átlagkereset 80 százaléka helyett annak 86 százalékában állapítanák meg a nyugdíját. Mivel a nyugdíjakat minden esetben a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogi szabályozás alapján kell számolni, ezért további különbséget eredményez az a tény is, hogy a nyugdíj megállapításakor az adott évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni.

Múltbeli tapasztalatok alapján – ami nem biztos, hogy a jövőben teljesen hasonlóan ismétlődik meg, de – 90 éves korra jobban elinflálódhat egy 54 éves korban megállapított nyugdíj, mint a 60 vagy 65 éves korban igénybe vett nyugdíj. 

De minden eset egyedi, nincs két egyforma életút. Sajnos ilyen időtávon már egyébként a jövendőmondás kategóriája tanácsot adni. Ennyire sajnos előre már valóban nem lehet tervezni a rendszerrel.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél válaszokat kapni a leggyakoribb kérdésekre, eligazodni a szolgálati idő, az adategyeztetés és az optimális nyugdíjba vonulás terén, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Társadalombiztosítási nyugellátás 2025 című online konferenciáján 2025. 07. 15-én, ahol Zelei Roland segítségével biztos alapokra helyezzük a nyugdíjtervezést – akár Önmagad, akár ügyfeleid részére.