Egyéni vállalkozás folytatásának lehetőségei a számviteli törvény alanyaként – Munkácsi Márta

Jogtörténeti háttér

Már a 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evec tv.) tartalmazta azt a lehetőséget, hogy 2010. január 1-től az egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthasson, gyakorlatilag cégként működhessen, élve a cégek nyilvánosságára vonatkozó szabályozás előnyeivel. 

Egyéni cég (ec.) alapítása kezdetben lehetséges volt korlátolt és korlátlan felelősségvállalással is, de a korlátolt felelősségben rejlő problémát felismerve a 2011. évi CXCVII. törvény (Mód tv.) ezt a lehetőséget 2012. január 1-vel megszüntette, így a korlátolt felelősség eléréséhez csak az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé való átalakulásán át vezetett egy – meglehetősen nehézkes – út.

A jogalkotó 2019 július 10-i hatályba lépéssel szabályozta újra a kérdést. Azóta azok az egyéni vállalkozók, akik korlátolt felelősségű társasági formában kívánják tovább folytatni tevékenységüket – kihagyva az egyéni céggé alakulás lépését – egyszemélyes kft.-vé is alakulhatnak. Így jelenleg mindkét vállalkozási forma rendelkezésre áll, szabadon választható.

Az egyéni cég legfontosabb jellemzői

Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cég nem felel az egyéni vállalkozó kötelezettségeiért, illetve nem illetik meg annak jogosultságai sem (az egyéni cég jogerős bejegyzésével automatikusan törlik a nyilvántartásból az egyéni vállalkozást).

Az egyéni cég, akárcsak az egyéni vállalkozó, korlátlanul felel mögöttesen a magánvagyonával a vállalkozás kötelezettségeiért. 

Egyéni cég jegyzett tőkéjének nincsen kötelezően meghatározott minimum értéke, de az alapító okiratban meghatározott teljes összeget be kell fizetni a cégbejegyzés előtt. Ha a jegyzett tőke meghaladja a 200.000 Ft értéket, akkor a vagyoni hozzájárulás pénzbeli hozzájárulással és nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, ezen értékhatár alatt azonban csak pénzbeli hozzájárulás lehetséges.

Alapítása olyan egyéni vállalkozó számára ajánlott, aki cégtulajdonosként szeretne gazdasági tevékenységet folytatni, de a kft. alapításához szükséges minimális, három millió Ft-os alaptőkével nem rendelkezik. 

Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság sajátosságai

Az egyéni vállalkozói jogviszony megszüntetése mellett speciális jogutódlást biztosít az egyéni vállalkozó számára, alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt. Nincs azonban akadálya annak, hogy a későbbiekben a társaságnak több tagja is legyen.

A korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. A vagyoni helytállás biztosítása érdekében a kft. bejegyzését követő öt évig az egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, és nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt sem.

Az áttérés számviteli szabályai

Bármelyik céges működési formát is választja az egyéni vállalkozó, a továbbiakban a Számviteli törvény hatálya alá kerül, így át kell térnie a kettős könyvvitelre. Viszont attól függően, hogy egyéni cég alapításáról beszélünk, vagy egyszemélyes kft.-t hoz létre az egyéni vállalkozó, a korábbiakban részletezett jogi különbségek miatt a számviteli eljárás is más.

Egyéni cég alapítása esetén nem értelmezhető a nyitómérleg, ebben az esetben a Számviteli törvény társaság alapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni: rögzíteni kell az alapító okirat szerinti jegyzett tőkét, amely pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, és amelyet az alapításkor rendelkezésre is kell bocsátani. 

Az Evectv. nem ad lehetőséget a jegyzett tőkétől való eltérésre, nem teszi lehetővé tőketartalék kimutatását. Ebből az következik, hogy a bevitt pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás megjelenik jegyzett tőkeként, amely megegyezik az egyéni vállalkozás Szja tv. 49/A. §-ának megszűnésre vonatkozó szabályai szerint felvett leltár értékével. 

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé átalakulásakor az egyéni vállalkozónak leltárt kell készítenie, amelyben az eszközöket piaci értéken kell értékelni. A Számviteli törvény 2/A §-a alapján összeállított nyitómérlegében az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni.

Az ily módon meghatározott saját tőke megbontására az Evec tv. nem tartalmaz külön előírásokat. Ebből következően, az egyéni vállalkozó által alapított kft. nyitómérlegében a saját tőke tételében jegyzett tőke, illetve tőketartalék szerepelhet (eredménytartalék nem).

Speciális helyzetek, szabályok

Az egyéni vállalkozóként való működés során számtalan olyan kérdés felmerülhet, amely befolyásolhatja a megszűnő egyéni vállalkozó adó- és illetékfizetési kötelezettségeit. Az Itv. tárgyi hatálya (2. §) alá tartozó eszközök átadása illetékkötelezettséget vonhat maga után, különös tekintettel arra, hogy ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, amikor nem átalakulásról, hanem új cég alapításáról van szó. 

Az Itv. 17. §-a azonban tartalmaz kedvezményt arra az esetre, ha a vállalkozói vagyon tulajdonjogát a magánszemély ajándékozás útján szerzi meg.

Kérdésként merül fel az is, hogy az egyéni vállalkozó által átadott eszközök után felmerül-e áfafizetési kötelezettség? Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés d) pontja alapján nem áll be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás, azaz az ügylet áfakörön kívüli, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége egyéni cég alapítására tekintettel szűnik meg, mivel áfa szempontból ez jogutódlással történő megszűnésnek minősül.

A korábban érvényesített kedvezmények – fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény – tekintetében nem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást, vagyis nincs visszafizetési kötelezettség [Szja tv. 49/A. § (2)-(5a) bekezdés].

***

5percAdó konferenciaajánló

E rövid szakmai cikk keretei között csak a legfontosabb kérdések megemlítésére volt lehetőség, a témában elmélyülni kívánók számára a PENTA UNIÓ Zrt. 2024. 03. 21-i Egyéni vállalkozók bevallása, egyéni cég >> című konferenciája részletesebb tájékoztatást nyújt.
Az előadók ismertetik az egyéni vállalkozásokhoz kötődő bevallási kötelezettségeket, az igénybe vehető kedvezményeket, illetve az egyéni céggé, vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás szabályait és szükséges eseteit is.