Működésben az új jövedéki szabályozás

Lassan, de biztosan hatályba lépett az új Jöt.

Nem volt egyszerű, de végül sikerült! 2017. július 1-jével megkezdte működését az új jövedéki szabályozás.

Lassan, de biztosan hatályba lépett az új Jöt.

Az Országgyűlés 2016. június 7-én elfogadta az új jövedéki szabályozást (2016. évi LXVIII. törvény), melynek hatályba lépése több alkalommal is csúszott. Önmagában az, hogy sorozatosan új időpont került meghatározásra, éppen azt támasztja alá, hogy olyan átfogó változások történtek, amelyek bevezetése nem megy egyszerűen sem a hatóság, sem a gazdálkodók oldaláról.

Az új szabályozás elsődleges és legfontosabb céljai az egyszerűsítés, az egységesítés, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt, és ennek érdekében az új szabályozás meghatározó tartalmi és szerkezeti változtatásokat tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy az új szabályozás és annak hatálybalépése között több mint egy év telt el, úgy gondolhatnánk, hogy elégséges idő volt az új szabályokra való felkészülésre, ez azonban közel sem biztos. A törvény megalkotását követően, annak részletszabályaira is tekintettel, még a hatályba lépés előtt is történtek változtatások, így folyamatosan nyomon kellett, és kell követni azokat a fórumokat, ahol tájékoztatást lehet kapni az éppen aktuális szabályokról.

Szinte nem telik el nap, hogy a NAV honlapja ne tartalmazna a jövedéki területet érintő tájékoztatást, gyakran változtatást. A hatályba lépés óta eltelt időszak természetesen rövid még ahhoz, hogy jelentős tapasztalatokról lehetne beszámolni, de ebben az esetben is igaz, hogy a puding próbája az evés.

Nem minden lett egyszerűbb

Az új Jöt. egyik legnagyobb vívmányának tekinthető a teljes ügyintézés elektronikussá tétele. Látszólag ez valóban az ügyintézés egyszerűsítése felé hat, azonban nem minden esetben.

Az új szabályozás szerint a jogsértőnek vélt határozatok ellen is elektronikusan kell a fellebbezést előterjeszteni. A probléma ezzel az, hogy a jogorvoslati kérelmek alapvetően eltérnek a többi kérelemtípustól, mint amilyen például az engedélykérelem, vagy akár egy adatszolgáltatási kötelezettség. Egyedi esetekben merül csak fel, jogorvoslati kérelmet nem csatol be a gazdálkodó nap, mint nap. Az is természetes, hogy a fellebbezéshez külső szakember segítségét, ügyvédi közreműködést igényel a gazdálkodó, ami tovább bonyolítja az ilyen kérelem elektronikus előterjesztését.

Amennyiben a jogorvoslati eljárásban eljárni szándékozó meghatalmazott ügyvéd elő kívánja terjeszteni a jogorvoslati kérelmét, akkor azt a hatályos szabályok szerint csak elektronikus tudja megtenni. Erre egy minimális adattartalommal rendelkező elektronikus nyomtatvány kitöltésére van szükség, amelyet azonban az eljáró képviselő csak akkor tud benyújtani, ha előtte egy önálló eljárásban a képviseleti jogát igazolva EGYKE-regisztrációt folytat le.

Álláspontom szerint ebben az esetben az egyszerűsítésnek nyoma sincs, és csak hab a tortán, hogy a beérkezett iratokat a hatóság hagyományos úton terjeszti fel a fellebbviteli hatósághoz, aki szintén nem elektronikusan fogja közölni döntését. Ha valóban az egyszerűsítés az eljárás során a cél, akkor a jogorvoslatnál szükséges lenne a képviselő számára alternatívaként meghagyni a hagyományos utat.

Schrödinger e-liquidje – nem egyértelmű, melyik szabály érvényesül

Ugyan rövid idő telt még el a hatálybelépés óta, de már most érdekes kérdést vett fel a viszonylag újnak mondható elektromos cigaretta töltőfolyadéka (e-liquid) új jövedéki termékként kezelése. Az anomáliát az generálja, hogy ez a termék 2017. január 1-jét megelőzően nem volt jövedéki termék, a Jöt. módosítás miatt került be a körbe.

Nincs azonban megfelelő átmeneti rendelkezés arra nézve, hogy ezekből a termékekből a változás pillanatában készleten lévő termékeket hogyan kellene kezelni.

A hatóság álláspontja szerint ezek a termékek birtokolhatóak, de forgalmazásukra csak jövedéki engedély birtokában van lehetőség. A változás pillanatában jelentős mennyiségű termék lehetett készleten, és a gazdálkodónak el kellett döntenie, hogy vállalja-e a jövőben a termék forgalmazásával együtt járó jövedéki kötelezettségeket. Amennyiben nem, akkor nincs arra rendelkezés, hogy mi legyen a termékekkel, ha pedig igen, akkor egyidejűleg lesznek jelen a készletben olyan termékek, amelyek eltérő jövedéki kötelezettségeket vonnak maguk után.

Arra a töltőfolyadékra, amely a jövedéki termékké történő minősítés előtt keletkezett, vagy akkor szerezte be a gazdálkodó, nem lehet értelmezni a Jöt. által használt fogalmakat, mint például az „adózott termék”, ugyanis soha nem kellett érte adót fizetni, vagy a „jövedéki szabadforgalomba helyezés”, mivel ilyen eljáráson sem esett át a termék soha.

Egy új szabályozással rendelkező területen – mint jelen esetben a jövedéki terület – az új rendelkezések gyakorlati alkalmazása természetszerűen vett fel kérdéseket. A gazdálkodóknak szükséges tisztában lenni az új jogszabály bevezetésével kapcsolatos napi aktualitásokkal, és gyakorlati kérdésekre adott válaszokkal, annak érdekében, hogy felkészülten és magabiztosan várják az ellenőrzéseket.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az új jövedéki szabályozás átfogó változásai, valamint a hatályba lépés óta felmerült gyakorlati tapasztalatok, akkor jelentkezz augusztus 19-ig kedvezményesen Az új Jöt. a gyakorlatban címmel 2017. október 19-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!