Vannak olyan fizetési kötelezettségek, melyek a gazdálkodók széles rétegét érintik iparágtól függetlenül. Az egyik ilyen a termékdíj, a maga kettősségével. Amennyiben azt vizsgáljuk ugyanis, hogy kinek van termékdíj fizetési kötelezettsége, akkor megállapíthatjuk, hogy kevés olyan gazdálkodó van, aki nem érintett, mégis a gazdálkodók jelenleg nem fordítanak erre a kötelezettségre elég figyelmet.

Megítélésem szerint a termékdíj a jövő adója, és mint ilyen lassan kivívja magának a figyelmet, többek között azért, mert egyfelől folyamatosan növekszik az adó mértéke, másrészt az adóztatható termékkör is szélesedik.

Pontos statisztikai adattal nem rendelkezünk, de álláspontom szerint az érintett gazdálkodók 80-90 százaléka nincs tisztában azzal, hogy tevékenysége során termékdíj fizetésére kötelezett.

Jobb a helyzet azoknál a gazdálkodóknál, akik termékdíj-köteles terméket gyártanak vagy forgalomba hoznak, ugyanakkor a termékek csomagolásával kapcsolatos termékdíj-kötelezettség szinte ismeretlen.

A külföldről behozott áru, vagy csomagolása is lehet termékdíj-köteles

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy őket az általuk külföldről behozott árun lévő bármely csomagolóanyag után, vagy akár a behozott áru után a környezetvédelmi termékdíj fizetéséről szóló törvényben meghatározott kötelezettségek (nyilvántartás vezetése, termékdíj fizetése) terhelik.

Egyszerűsítve a képleten minden gazdálkodó, aki tevékenysége során olyan terméket hoz be külföldről, amely be van csomagolva – tartalmaz bármilyen csomagolást – már relatív kis mennyiség után is termékdíj fizetésére köteles. Csomagolóanyag tulajdonképpen bármiből készülhet, ezért nem csak a klasszikus anyagokra kell gondolni, mint a fa, papír, fém vagy a műanyag. A lebontott csomagolás, a későbbi felhasználásától függetlenül termékdíj-köteles, és a fizetési kötelezettség mellett regisztrációs és nyilvántartási kötelezettséggel is párosul.

Néhányan abban a téves feltevésben vannak, hogy a lebontott csomagolás megy a „kukába” ebből adódóan nyoma sem marad annak, hogy a lebontott csomagolás után termékdíjfizetési kötelezettségünk keletkezett. A gyakorlati tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjét támasztják alá.

A NAV adatgyűjtésből és a vámtarifaszám alapján azonosítja a KVTD kötelezettséget 

A termékdíj-kötelezettség alapja az adóval terhelt termékek vámtarifális besorolása. A NAV olyan adatbázissal és elemző rendszerekkel rendelkezik, amelyből könnyedén megállapítja, hogy az egyes gazdálkodók milyen típusú termékekkel és milyen relációban végeznek kereskedelmi tevékenységet.

A NAV rendelkezésére álló, harmadik országgal folytatott export-import forgalom, de az EU tagállamok közötti kereskedelmi forgalmi adatok továbbá az EKAER nyilvántartás olyan információkat tartalmaznak, amelyekből percek alatt megmondható, hogy egy gazdálkodó külföldről milyen terméket hozott be. Ahhoz pedig nem kell nagy fantázia, hogy a kereskedelmi forgalomban szállított termékek tartalmaznak csomagolást. De az is árulkodó adat lehet, ha egy gazdálkodó hulladék elszállítását kéri, és közben nincs is regisztrálva, mint termékdíj kötelezett.

Sajnos sokan az Adóhatóság tájékoztatásából értesülnek arról, hogy alanyai a termékdíj-kötelezettségnek, ez azonban az esetek többségében megelőzhető lenne. Szakember igénybevételével egyszerűen megállapítható, hogy egy gazdálkodó érintett-e vagy sem a termékdíj kötelezettségében.

Amennyiben a Te társasága is szerez be külföldről (Közösségen belülről, vagy 3. országból) az alábbi termékkörökbe tartozó termékeket, úgy Te is érintett lehetsz.

A hatályos törvényi rendelkezések értelmében termékdíjköteles termékkörök:

• az akkumulátor;
• a csomagolószer;
• az egyéb kőolajtermék;
• az elektromos, elektronikai berendezés;
• a gumiabroncs;
• a reklámhordozó papír;
• az egyéb műanyag termék;
• az egyéb vegyipari termék;
• az irodai papír.

Külföldről történő termékbeszerzésen túl, a termék első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása, valamint készletre vétele is keletkeztethet kötelezettséget.

Amennyiben valaki elmulasztotta teljesíteni a kötelezettségét, akkor a jobb később, mint soha elvet követve célszerű az elmulasztott termékdíj-kezelés jogszerű mederbe terelése, megelőzve ezzel az igen jelentős – a hiány 100 százalékáig terjedő – bírságot.

A termékdíj kötelezettség szakszerű kezelése nem kizárólag a jogszabályban található szankciók alkalmazása miatt indokolt, hanem a szabályozásban jelentős optimalizációs lehetőségek is vannak. Ilyen a gazdálkodók közötti átvállalási kötelezettség, amely nem kizárólag a fizetési kötelezettség átvállalását jelenti, hanem befolyásolja a nyilvántartási kötelezettséget is, de lehetővé teszi a kötelezettség optimálisabb kezelését is.

Hasonlóan meghatározó kérdés lehet a termékdíjban a helyes vámtarifális besorolás, ugyanis ez az alapja a kötelezettség beazonosításának. A termékek azonosításán túl, önálló problémát jelent a szolgáltatóként más áruját kezelő, átcsomagolást, komissiózást, végző szállítmányozók, fuvarozók tevékenységének termékdíj szempontú megközelítése.

A környezetvédelmi termékdíj valóban nem tartozik a legjelentősebb bevételt termelő adók közé, ugyanakkor az érintett gazdálkodók jelentős számára, valamint a kötelezettség összetett jellegére tekintettel, indokolt minden cégnek erre az adónemre is kiemelt figyelmet fordítani!

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani – legyél te gyártó, kereskedő, exporttal, importtal foglalkozó gazdálkodó vagy logisztikus – a PENTA UNIÓ Zrt szervezésében október 10-én tartandó előadásunkat, melynek célja, hogy a gazdálkodók széles körben és részletekbe menően megismerjék a környezetvédelmi termékdíj szabályozás rendszerét>> Környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek és kockázatok a gyakorlatban