Augusztus közepéig volt lehetőség véleményezni az új adóeljárási törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt, melyek jelentős egyszerűsítéseket és emellett egyre több szolgáltatási elemet is biztosítanak majd az adózóknak a jogalkotó szándéka szerint.

A jelenlegi, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) hatályba lépése óta eltelt 14 év alatt az adóigazgatásban, adóeljárásban valóban nagy horderejű változások következtek be (online pénztárgépek bevezetése, EKÁER rendszer felállítása, e-SZJA). Úgy tűnik, a jogalkotó elérkezettnek látta az időt a teljes újrakodifikálásra. Mint látni fogjuk a későbbiekben, ez jó ötletnek bizonyult.

A jogszabályok várhatóan 2018. január 1-től lépnek hatályba.

Az átalakítás fontos része, hogy a jelenleg hatályban lévő adózás rendjéről szóló törvény helyett két jogszabályt tanulmányozhatunk majd. Az adózás rendjéről szóló törvény mellett létrejön a viszonylag rövid és tömör adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (ez utóbbi jogszabály, amely majd az általános eljárási szabályokat foglalja magában, csupán 39 oldal terjedelmű). A jogalkotó úgy számol, hogy hosszú távon a (mind az adóhatóság, mind az adózók szempontjából) kedvezőbb adminisztrációs környezet javíthat az adózási hajlandóságon.

A jogszabályok struktúrájukat tekintve is jobban áttekinthetőek, mint a korábbi, többször kiegészített, módosított és így terjedelmesre duzzasztott adózás rendjéről szóló törvény. Azonban várnak ránk kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok is: az ellenőrzés részletes szabályait például kormányrendelet tervezi rendezni.

A NAV részéről új szolgáltatásként jelenik majd meg a mentorálás, a szakmai segítségnyújtás, mely szolgáltatás a vállalkozóvá válást is segíti a kezdő vállalkozások támogatásán keresztül. Az adóhivatal szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt a kezdő vállalkozás adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről, a kapcsolatfelvételt követően pedig fél éven keresztül személyre szabott segítséget nyújt.

Igen jó hír, hogy a tervezet szerint megszűnnek az egy évnél hosszabb ideig tartó ellenőrzések, tehát az adóellenőrzés időtartama a jövőben nem haladhatja meg a 365 napot (elméletileg akkor sem, ha az adózó kevéssé együttműködő). Az ez irányú változás nem érinti a magánszemélyeket, az egyéni vállalkozókat és a megbízható adózókat, mert esetükben – ez nem módosul – eddig is 180 napon belül be kellett fejezni az adóvizsgálatot.

Az adóeljárás területén számos bonyolult jogintézmény megszűnhet a jövőben. A tervezet szerint például nem lesz fokozott adóhatósági felügyelet, ez a meglehetősen jelentős adminisztrációs terhet jelentő formáció.

Megszűnik az adószám felfüggesztés intézménye éppúgy, mint ahogy számos (a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása vagy a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése miatti, illetve az üzletlezárást helyettesítő) mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás. Arra azért figyelni kell majd, hogy bizonyos esetekben a megszűnő adószám felfüggesztést az adószám törlése válthatja fel, amely nyilvánvalóan szigorítást jelent.

Fontos eljárási kérdés, hogy a jegyzőkönyvekre tett észrevételezés határideje jogvesztővé válik (a rendelkezésre álló határidő viszont 15 napról 30 napra változik). Szintén érdemi változás, hogy egy fellebbezésben új tényre, körülményre, bizonyítékra már csak kivételes esetekben, korlátozottan lehet hivatkozni – más hozzáállást igényel tehát majd az adózóktól az eljárások során ezen új előírás.

Kedvező változást hoz a szándékos adóeltitkolás esetén kiszabható – jelenleg 200%-os – bírság mértékének a felére csökkentése, bár az ilyen módon szankcionálható esetek köre bővül.

Jóhiszemű adózók azért többen vannak, így még többeket érinthet és érdemi teherkönnyítés, hogy az elképzelések szerint, amennyiben az adózó lemond a fellebbezésről, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól – így biztosan nem lesz érdemes csupán időhúzás céljából fellebbezni.

A késedelmi pótlék számítása azonban az adózók terhére változik. Ennek oka minden bizonnyal a tartósan alacsony jegybanki alapkamat, amely meglehetősen kedvező finanszírozási „forrásköltség” az adózók számára. Az elképzelések szerint a jegybanki alapkamat 5%-kal növelt összege lenne a mérték.

A késedelmi pótlék minimális összege is változna, tervek szerint az 5.000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot elő sem írnák (jelenleg 2 000 Ft az összeghatár), nyilván az adóhatóság számára is felesleges adminisztrációval jár a relatíve kis összegű tartozások kezelése.

Számos pozitív változásra számíthatunk tehát, de alaposan meg kell majd ismerkednünk a végleges joganyaggal, mert az azért kellemetlenebb meglepetéseket is tartogathat.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem