Hiába rendelkezik A1-es igazolással a kiküldött, lehet, mégis a fogadó állam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozik.

Főszabály alapján minden kiküldött munkavállaló azon EGT tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozik, amelynek területén folyik a munkavégzés, persze A1-es igazolás ellenében a kiküldött mégiscsak azon EGT tagállamban maradhat biztosított, amelyben munkáltatója szokásos tevékenységét végzi. Vajon ez minden esetben így van? Jelen cikkünkben az A1-es igazolást, annak hatályát igyekszünk összefoglalni, továbbá az A1-es igazolás kapcsán bemutatunk egy olyan ügyet, amely során az Európai Bíróság a közelmúltban magyar illetőségű társaság vonatkozásában hozott ítéletet (C-527/16. sz. ügy.).

Főszabály alapján – legalábbis az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén – minden kiküldött munkavállaló azon EGT tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozik, amelynek területén folyik a munkavégzés. Ezen szabály leginkább a kiküldötteket hivatott védeni, hiszen ezzel is igyekszik harmonizálni az egyenlő bánásmódot kiküldött és helyi munkavállaló között.

Néhány esetben természetesen a főszabály alól is van kivétel, ellenben a jogalkotó szigorú feltételeket szabott ahhoz, hogy a kiküldöttek mégiscsak azon EGT tagállamban maradhassanak biztosítottak, amelyben munkáltatójuk szokásos tevékenységét végzi.

Minden esetben köteles a kiküldött egy úgynevezett A1-es igazolással rendelkezni, amennyiben foglalkoztatójának székhelye szerinti EGT tagállamban szeretne továbbra is biztosított maradni. A munkavállaló az A1-es igazolást a kiküldetés megkezdése előtt igényelheti a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőtől (NEAK). Az igazolást a NEAK legfeljebb 24 hónapra állíthatja ki, illetve mindaddig, amíg a tevékenység tart vagy a kiküldetés körülményei nem változnak, a magánszemély – kivételkérelem keretei között – kérvényezheti az A1-es igazolásának meghosszabbítását.

Fontos azonban megemlíteni, hogy azon kiküldöttre, aki egy másik kiküldött munkavégzését hivatott felváltani – függetlenül attól, hogy azonos vagy eltérő munkáltató kiküldötteiről van szó – a fogadó ország területén csak és kizárólag a főszabály alkalmazható, tehát még abban az esetben is, ha a kiküldött rendelkezik érvényes A1-es igazolással, akkor is csak azon EGT tagállam szociális biztonsági rendszerének keretei között lehet biztosított, amelynek területén a munkavégzés folyik.

A közelmúltban az A1-es igazolás fejtörést okozott az Európai Bíróságnak is, miután a Verwaltungsgerichtshof – Ausztria legfelsőbb közigazgatási bírósága – egy magyar vonatkozású ügyben kérte a bíróság segítségét.

A 2012, 2013-as év során egy magyar illetőségű cég küldött ki munkavállalókat egy vágóhidakat üzemeltető osztrák céghez. A későbbiekben, partnerváltást követően egy másik magyar illetőségű társaság küldött ki munkavállalókat ugyanazon pozíciókban a vágóhidakra. Mindkét magyar társaság munkavállalói esetében A1-es igazolásokat állított ki a NEAK. Az igazolások egy részét utólagosan, másik részét pedig úgy állította ki, hogy az osztrák szociális biztonsági intézmény már megállapította, az érintett munkavállalókat bizony ausztriai társadalombiztosítási kötelezettség terhel.

Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint az A1-es igazolást kötelező erejűnek kell tekinteni, ezért nem teszi lehetővé a fogadó ország intézményei számára az igazolás érvényességének vizsgálatát. A C-359/16-os (2018. február 6; Altun és társai ítélet) ítéletben a Bíróság először engedélyezte, hogy a fogadó ország figyelmen kívül hagyja az A1-es igazolást, amennyiben a hazai ország bírósága megállapítja, hogy azt tévesen állították ki.

A Bíróság szeptember 6-i döntése során megerősítette, hogy az A1-es igazolás mindaddig hatályos, amíg azt a kiállító tagállam vissza nem vonja, vagy érvénytelennek nem nyilvánítja.

A Bíróság megjegyezte, az Európai Unió Bizottsága mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság – amelynek feladata, hogy egyeztesse a tagállamok illetékes hatóságainak álláspontját –, csupán csak véleményezi a neki feltett kérdéseket. Tehát, annak ellenére, hogy a bizottság már megállapította, hogy a magyar egészségbiztosítási szerv tévesen állította ki az A1-es igazolásokat, annak megállapításai nem kötelező érvényűek.

Ezenkívül a Bíróság megállapította, hogy az A1-es igazolás visszamenőleges hatállyal is alkalmazható, ha ezen igazolás kiállításának időpontjában a tevékenység végzése szerinti tagállam (jelen esetben Ausztria) illetékes intézménye már határozatot hozott, miszerint az érintett munkavállaló biztosítási kötelezettsége e tagállamban áll fenn.

Ahhoz, hogy a szóban forgó döntésnek a fontosságát kihangsúlyozzuk, meg kell említenünk, hogy nyolc tagállam, illetve az Európai Bizottság is benyújtotta észrevételeit a Bírósághoz.

* * *

Amennyiben te is rendszeresen kiküldött munkavállaló vagy, vagy céged érdekelt a kiküldetéssel kapcsolatban, akkor szeretnénk a figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. október 15-én megrendezésre kerülő Külföldi kiküldöttek a gyakorlatban – munkajog, szja, tb, számvitel című konferenciát.