A transzferárazás világa ma gyorsabban változik, mint valaha. Az OECD iránymutatásai, a BEPS-akciótervek és a hazai szabályozás – különösen a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet – az elmúlt években egyre részletesebb keretet adtak annak, hogyan kell alátámasztani a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci megfelelését.

A hatósági fókusz is ennek megfelelően erősödött. Az utóbbi években a transzferár ellenőrzések a NAV kiemelt fókuszterületei közé kerültek, és a hatóság egyre több esetben szab ki jelentős bírságokat dokumentációs hiányosságok miatt. Mindez azt is jelzi, hogy a transzferár nyilvántartások készítése ma már nem csupán jogszabályi megfelelést igényel, hanem a digitalizált ellenőrzési környezethez való technológiai alkalmazkodást is.

AI a transzferárazás területén

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nemcsak a technológiai iparágakban van jelen, a transzferárazás területén is új távlatokat nyitott. Az adatbázis kutatások, összehasonlító elemzések és piaci tartományok meghatározása során az AI képes:

• automatizálni az adatgyűjtést,
• kiszűrni az irreleváns megállapodásokat,
• és valós időben generálni elemzéseket.

A RoyaltyRange és hasonló adatbázisok már alkalmaznak AI-alapú szűrő- és elemzőrendszereket, amelyek a felhasználó által megadott szempontok alapján több száz adathalmazból pillanatok alatt készítenek piaci tartományt. Ez a módszer különösen a TNMM (Transaction Net Margin Method) vizsgálatokban és a DEMPE-elemzésekben (Development, Enhancement, Maintenance, Protection, Exploitation) kínál előnyt, ott, ahol korábban a kézi adatgyűjtés és értelmezés napokat vett igénybe.

Mesterséges intelligencia a magyar adóhatóságnál

A magyar adóhatóság is halad ezzel a trenddel. A NAV létrehozta a Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot, amely a nagy adathalmazok feldolgozására és gépi tanulási algoritmusok fejlesztésére fókuszál. Bár nem ismert, hogy a hatóság milyen mélységben alkalmaz mesterséges intelligenciát. Az automatizáció terén azonban már egyértelműen látványos előrelépések történtek: az eÁFA, az ONYA és a NAV-Mobil rendszerek jól mutatják, hogy a digitális adóügyintézés ma már a mindennapi gyakorlat része. Ezek az eszközök egyszerre szolgálják az adózók adminisztratív terheinek csökkentését és az ellenőrzések hatékonyságának növelését, hiszen a kockázatos ügyletek gyorsabban kiszűrhetők, és az ellenőrzések célzottabbá válhatnak.

Lehetőségek és veszélyek

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia használata a transzferárazásban új típusú szakmai felelősséget is hoz magával. Az AI óriási lehetőséget jelent, de nem helyettesítheti az emberi ítélőképességet. Egy algoritmus képes kiszűrni a mintázatokat, de nem tudja megérteni a tranzakciók mögött húzódó gazdasági valóságot. Ha például a fedezetes és fedezetlen hitelek nem megfelelően kerülnek elkülönítésre az elemzés során, a kapott kamattartomány torz képet adhat és egy ilyen hibát a NAV könnyen kifogásolhat. Ezért az AI által előállított eredmények validálása továbbra is a szakértő feladata marad. Az elemzés logikáját, az adatok konzisztenciáját és az értelmezést csak tapasztalattal lehet helyesen megítélni.

Az OECD Transfer Pricing Guidelines (2022) is hangsúlyozza, hogy az automatizált rendszerek kizárólag a funkcióelemzést támogatják, de a „value creation” – az értékteremtés – helyének és mértékének megállapítása továbbra is szakmai döntés kérdése.

Más szóval: az AI eszköz, nem döntéshozó. Felgyorsítja a munkát, pontosabbá teszi az adatgyűjtést, de a szakmai érvelést, a funkciók értékelését és a piaci logika megértését nem helyettesítheti. Az emberi szakértelem és a technológia így nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

AI dilemmák a transzferárazás jövőjében

A mesterséges intelligencia előretörése ugyanakkor új dilemmákat is szül.

• Mennyire tekinthető megbízhatónak az AI által előállított elemzés szakértői felülvizsgálat nélkül?
• Milyen mértékben lehet egy elemzést automatizálni anélkül, hogy elveszne a gazdasági tartalom?
• És mit jelent mindez a szakma jövője szempontjából – a szakértők feladata átalakul, vagy épp még fontosabbá válik?

Ezekre a kérdésekre ma még nincs mindenre kiterjedő válasz, de az biztos, hogy a transzferárazás következő évtizedét már nem lehet az AI nélkül elképzelni. A 2024-ben elfogadott uniós AI Act is új alapokra helyezi a technológia üzleti felhasználását – beleértve az adózás és a pénzügyi jelentések területét is.

***

5percAdó ajánló:

A PENTA UNIÓ Zrt.  >>AI a transzferázazásban – Gyorsabb elemzés, pontosabb eredmények? című online konferenciáján 2025. december 03-án Lovas Alexandra és Almády László transzferár-szakértők elmondják, hogyan építhető be az AI a transzferár nyilvántartás készítésébe, mikor segít és mikor jelent kockázatot.