Cikksorozatunk első részében – az év vége miatt aktuális – karácsonyi céges partik adóvonzatairól írtunk. Az év vége közeledtével azonban az ajándékozási sorozat is megkezdődik, ezért mai írásunkban ennek adózási kérdéseit járjuk körbe részletesebben.

Az adótörvények nem tartalmaznak általános meghatározást az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Az ajándékot többen tévesztik az ingyenes átadással, pedig valójában adójogilag nem az.

Az ajándékozó lehet munkáltató, kifizető, érdekképviseleti szervezet, egyház, üzleti partner vagy bárki, még olyan is, akivel üzleti kapcsolat sincs. Az ajándékozás azonban – bármily kellemes is – többe kerül az ajándékozónak, mint a piaci ár. Ennek oka pedig az adóztatás. A kérdéskör több adónemet is érint, amelyek közül kiemelendő a személyi jövedelemadó, a társasági adó, valamint az általános forgalmi adó.

Az üzleti ajándék fogalmát maga a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 27. pontja is meghatározza, amely szerint ilyennek minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék. Az üzleti ajándék olyan figyelmességből adott dolog, amely kifejezi a két fél közötti üzleti barátságot és a hosszú távú korrekt kapcsolat fenntartásának szándékát. Lehet ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány.

Az Szja tv. 70.§ (2) bekezdése értelmében az üzleti ajándék egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Arra is ügyelni kell, hogy a beszerzett ajándékok általános forgalmi adóját levonásba helyezni nem lehet. Az üzleti ajándék a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 3. számú melléklet B/16. pont] szerint. Amennyiben az ajándékozás nincs összefüggésben a cég vállalkozási, bevételszerző tevékenységével, annak értéke közterheivel együtt Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján a társasági adó alapját növelő tételként kezelendő.

Az üzleti ajándék sokféle lehet. Például (a teljesség igénye nélkül):

• tárgyi ajándék (egy finom ital, egy különleges csokoládé, egy zenei válogatás, egy nevére gravírozott elegáns toll, egy szép kinézetű határidőnapló stb.);
• sporteseményre szóló belépő (adómentesen adható);
• kulturális eseményekre szóló belépő (színház- vagy koncertjegy), amely 50 000 Ft értékig adómentesen adható;
• utalvány (élmény- kozmetikai- könyvutalvány);

Ajándékként egyre divatosabbak az utalványok. Az utalvány esetében – legyen az papír alapú vagy elektronikus – rendkívül fontos, hogy egyértelműen megállapítható legyen milyen termékre, termékcsoportra vagy szolgáltatásra használható fel. A bármire felhasználható utalványok nem adóztathatók az Szja tv. 70.§-a alapján.

Az Szja tv. 69. § (4) bekezdése korlátozza az ajándéktárgyak körét is. Ezen jogszabályi hely értelmében nem adható üzleti ajándékként:

• az értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog;
• bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány;
• készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
• természetes vagy tenyésztett gyöngy;
• drágakő, féldrágakő, nemesfém;
• nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint
• ékszerutánzat.

Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, akkor üzleti ajándék és reprezentáció adómentesen is nyújtható. Ennek feltételei:

• a kiadás a szervezet közhasznú vagy cél szerinti tevékenysége érdekében merüljön fel,
• az üzleti ajándék egyedi értéke ne haladja meg a minimálbér 25%-át,
• a reprezentációs és az üzleti ajándékok együttes értéke ne haladja meg a szervezet adóévre vonatkozó beszámolójában kimutatott összes ráfordítás 10%-át,
• a reprezentációs és az üzleti ajándékok együttes értéke ne haladja meg a szervezet adóévre elszámolt éves bevételének 10%-át.

A feltételek bármelyikének hiánya esetén az üzleti ajándék és a reprezentáció egyes meghatározott juttatásnak minősül, tehát a juttatás teljes értékének 1,18-szorosát 15% szja és 22% eho terheli. Üzleti ajándék nem adható saját dolgozónak, hiszen az alkalmazott – bármennyire kulcs személyiség a vállalkozás életében – nem számít üzleti partnernek. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgozó nem kaphat ajándékot. Sőt! Adótakarékosabb megoldás, mint a jutalom.

A szabadidős rendezvények, a vendéglátásra irányuló programok esetén, az eseményen részt vevők ajándéktárgyat is kaphatnak (pl. egy hollóházi kisebb ajándék szett). Az Szja tv. 70. § (3) bekezdésének d) pontja értelmében az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, a juttatás teljes értékének 1,18-szorosát 15% szja és 22% eho terheli. A beszerzéseket terhelő áfát levonásba helyezni nem lehet. Amennyiben az ajándékozás nincs összefüggésben a cég vállalkozási, bevételszerző tevékenységével, annak értéke közterheivel együtt Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján a társasági adó alapját növelő tételként kezelendő. Amennyiben közvetlen kapcsolat kimutatható, akkor a tao alapját megnövelni nem kell.

A dolgozóknak adott ajándék lehet csekély értékű ajándék. Ebben az esetben az ajándék értéke nem haladhatja meg a minimálbér (jelenleg 27.500 Ft) 10%-át. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemély részére egy adóévben összesen 3 alkalommal adhat csekély értékű ajándékot. Az ajándékok értékét összevonni nem lehet. Nem adható tehát karácsonykor ilyen címen a minimálbér 20%-át vagy 30%-át is elérő ajándékkosár vagy más ajándék.

Az Szja tv. 70. § (3) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül. Arra is figyelni kell, hogy a szabályozás alapján az ajándék értéke az általános forgalmi adót is magában foglalja. Tehát nem adható 127.500 x 0,1 + 127.500 x 0,1 x 0,27 = 16.193 Ft-nál nagyobb értékű ajándék. A felső korlát 12.750 Ft/alkalom. Ennek áfa nélküli nettó értéke (12.750 / 1,27) 10.038 Ft. A dolgozónak az üzleti ajándéktól kissé személyesebb ajándék is adható, így például egy doboz szaloncukor, ajándékkosár, vásárlási, díszgyertya, egyéb asztali dísz, fenyőfa stb.

A munkáltatónak nem feltétlenül kell csekély értékű ajándékot adnia. Ettől nagyobb értékű juttatásokkal is megköszönheti alkalmazottai munkáját. Adhat például több napra szóló élmény-utalványt, minőségi télikabátot, nagyobb értékű ajándéktárgyat stb. Egy valamire azért figyelni kell, mégpedig arra, hogy a juttatás azonos feltételek mellett történjen a dolgozók körében, azonos hozzáférést biztosítson mindenkinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek azonos értékű ajándékot kell kapnia. Az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Ezek a költségek természetesen a társasági adóban elismert költségek, viszont a beszerzéseiket terhelő áfa ennek ellenére sem helyezhető levonásba.

Amennyiben az ajándékozás tárgyát képező terméket az adóalany már eleve az ajándékozás céljával (ingyenes átadás), illetve más adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez szerezte be, vagy azt kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használta/hasznosította, úgy a termék elajándékozása – tekintve, hogy annak beszerzéséhez áfa-levonási jog nem kapcsolódott, – nem lesz a 11.§ alapján adóköteles.

Nagyon jellegzetes ajándék a saját termék, azonban gondoljunk arra is, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek például dísztárgyakat, csokoládét, bort, pezsgőt, karácsonyfadíszt, kerámiát, arany ékszert, karórát stb. állítanak elő. Kérdésként merül fel tehát, hogy egy kerámiákat gyártó cég saját dolgozóinak adott kerámia ajándékként adóztatandó-e. Úgy vélem, hogy nem. Ilyen esetben a saját termék ingyenes átadásában kell gondolkodni, tehát az ajándék értéke után áfát kell fizetni. Véleményem szerint ebben az esetben szja és eho nincs.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszíne és időpontja 2017-ben:

Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.