Egy korábbi cikkemben már esett szó a reklámadó bevallásához kapcsolódó kötelezettségekről, az elsődleges és másodlagos kötelezettségről, valamint a reklámadó számításához kapcsolódó fontosabb folyamatokról. Ezúttal a reklám közzététel megrendelőjére vonatkozó adókötelezettség alóli mentesülés lehetőségeit és annak adminisztratív kérdéseit veszem sorra.

A reklám közzététel megrendelője akkor mentesülhet a reklámadó kötelezettség alól,

• ha rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával arról, hogy a közzétevő az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli; vagy
• ha a megrendelő kérte a közzétevőtől a nyilatkozat kiadását, de bevallásig nem kapta meg, és ezt a tényt, a közzétevő személyét és a közzététel ellenértékét az adóhatósághoz bejelentette; vagy
• ha a közzétevő a közzététel megrendelésének időpontjában szerepel a NAV honlapon közzétett reklámadó adatbázisban.

Közzétevő nyilatkozata

A közzétevő nyilatkozattételének formáját jogszabály nem írja elő, így az több formában is adható: nyilatkozat tehető egy különálló okiraton vagy a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán is. Azonban, ha egy szerződéshez kapcsolódóan több számlázás is történik, célszerű lehet a nyilatkozatot már a szerződésbe belefoglalni. Abban az esetben, ha a közzétevő egy különálló okiraton nyilatkozik, a dokumentumon érdemes feltüntetni a nyilatkozatot tevő, valamint a megrendelő azonosító adatait, az érintett adóévet, a konkrét reklámmegrendelést és annak értékét, amelyre vonatkozóan a közzétevő a nyilatkozatot kibocsátja.

A megrendelőt már önmagában a fenti nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól, függetlenül attól, hogy annak tartalma helyes-e. Előfordulhat ugyanis az az eset, hogy a közzétevő arról nyilatkozik, hogy adóévben adóalapja nem éri el az adóköteles szintet, ezért a közzététellel kapcsolatban adókötelezettség nem merül fel. Ha a közzétevő várható adóalapját korábban rosszul becsülte meg, és negatív tartalmú nyilatkozatot tett, a nyilatkozat módosítására akkor sincs szükség, ha a tényleges adatai alapján mégis adófizetésre lesz kötelezett, ez a megrendelő mentesülését ugyanis nem befolyásolja.

Fontos, hogy a nyilatkozat a megrendelőt terhelő adófizetési kötelezettség elévülési idején belül pótolható. Tehát, amennyiben a megrendelő elfelejti időben megkérni a közzétevő nyilatkozatát, akkor a megrendelőnek legkésőbb a számla kézhezvételének hónapját követő hó 20-án ugyan be kell vallania és meg kell fizetnie a reklám megrendeléséhez kapcsolódó adót a 1594. jelű nyomtatvány 04-es lapján; de a nyilatkozat beérkezését követően a megrendelő önellenőrizheti a korábban beadott bevallását, hiszen adókötelezettség a nyilatkozat birtokában fel sem merülhet.

Bejelentés az adóhatósághoz

Amennyiben a közzétevő nem állít ki nyilatkozatot a reklám-megrendeléssel kapcsolatban, megrendelőként mentesülni lehet abban az esetben is, ha megrendelőként igazolni tudjuk a nyilatkozat kiadásának kérelmét. Igazolásként szolgálhat a postai feladást igazoló tértivevény, elektronikus levelezés esetén pedig az olvasási nyugta, vagy az elküldött e-mailek listája. A mentesülési lehetőség akkor áll fenn, ha a nyilatkozat kiadására irányuló kérelem tényét a megrendelő a megrendelésről szóló számla kézhezvételének hónapját követő 20. napjáig bejelenti az adóhatósághoz, ez esetben ugyanis a havi bevallás készítésekor ezt figyelembe veheti, azaz, ha ezt megteszi, akkor a közzététel megrendelése okán nem kell reklámadót bevallania és megfizetnie. Figyeljünk oda, mert a törvény szövege alapján a bejelentésnek tartalmaznia kell a közzétevő személyét és a közzététel ellenértékét is, azon a tényen túl, hogy a megrendelő eredménytelenül kérte a közzétevő nyilatkozatát.

A megrendelő az eredménytelenül zárult nyilatkozat kérelem tényét tanúsító bejelentést az erre nyitva álló határidő elmulasztását követően is pótolhatja az adóhatóság felé, mert a jogszabály szövege alapján a bejelentés ténye vezet ahhoz, hogy megrendelőként adókötelezettség nem keletkezik. Praktikusan, ha bevallásig a bejelentés nem történik meg, akkor megrendelőként adókötelezettség merülhet fel, ami utóbb visszaigényelhető a nyilatkozat beszerzésnél leírtakhoz hasonlóan. A bejelentés formájára szintén nem tartalmaz előírást a törvény, nincs rá (egyelőre) nyomtatvány, azt kötetlen formában teheti meg a megrendelő.

Adóhatósági nyilvántartás

A megrendelő akkor is mentesül a reklámadó-kötelezettség alól, ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság által a reklámközzétevőkről vezetett, az alábbi linken elérhető nyilvántartásban:

http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/reklamado_nyilvantartas

A nyilvántartás tartalmazza a reklámközzétevő adóalany nevét és adóazonosító számát havi bontásban, így akár a korábbi időszakok visszamenőlegesen is leellenőrizhetőek. Az adóhatóság a nyilvántartásba az adóalanyokat az általuk kötetlen formában elkészített, papír alapú bejelentkezésre irányuló kérelem alapján veszi fel. A kérelem alapján az adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba a bejelentőt, ha

• adó-, adóelőleg-bevallási és adó, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy
• az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli, azaz nemleges adófizetési nyilatkozatot tesz. Ezt a nyilvántartásba vételt megelőzően az adóhatóság ellenőrizheti.

Mivel az adóhatóság havonta frissíti a nyilvántartást, ezért előfordulhat, hogy az adóalany folyamatosan nem, csak bizonyos hónapokban szerepel a nyilvántartásban. Az adóhatóság a nyilvántartásból egyrészről törli az adóalanyt, ha a fentiekben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül. Így például, ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adóját nem fizeti meg határidőre. Az említetten kívül az adóalany az alábbi esetekben is kikerül az adatbázisból:

• az adóalany kérelmezi az adatbázisból való törlését;
• az adóév végével a nemleges adófizetési nyilatkozatot tett adóalanyok automatikusan kikerülnek az adatbázisból; erre külön oda kell figyelni, hiszen a nyilatkozat csak adóévre tehető, viszont év elején sokan meglepődtek, és van olyan is, aki úgy értesült erről, hogy a megrendelők újra nyilatkozatot kértek tőlük az egyedi szolgáltatásokra vonatkozóan, mert a közzétevő kikerült az adatbázisból;
• az adóalany megszűnik;
• az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult;
• az adóalany tartozása a naptári hónap első napján bármely adónem tekintetében meghaladja a 100.000 forintot.

Visszakerülni az adatbázisba újabb kérelem benyújtásával lehet. Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak a kérelem benyújtását követően fog újra szerepelni az adatbázisban az adóalany, így lesz egy időszak, mikor a megrendelő nem hivatkozhat a közzétevő adóhatósági nyilvántartásba vételére. Ezért is fontos havonta vizsgálni az adatbázis tartalmát.

Társasági adó

Nyilatkozatok beszerzésére azonban nemcsak reklámadóban, hanem társasági adóban is szükség van. A társasági adó azonban eltérő szabályokat fogalmaz meg. Adóalap növelő az adóévben 30 millió forintot meghaladó reklámközzététellel kapcsolatban elszámolt költség (de legalább a szokásos piaci érték), viszont csak abban az esetben, ha a mentesülési feltételeket nem teljesíti a társaság. Ezek hasonlóak a reklámadónál előírt lehetőségekhez: (1) nyilatkozat beszerzése a közzétevőtől; (2) nyilatkozat eredménytelen bekérése és ennek igazolása; (3) a közzétevő reklámadós adatbázisban szereplése.

Két lényeges különbség azonban van. Az egyik, hogy míg reklámadó szempontból csak akkor kell a nyilatkozatot beszerezni, ha a közzététel megrendelőjének minősülünk. Azaz, ha például ügynökön keresztül rendelünk meg egy TV reklámsugárzást, akkor az ügynök minősül reklámadó szempontból megrendelőnek, neki kell a mentesüléshez a nyilatkozatot beszerezni. Társasági adó szempontból azonban a reklámügynökségen keresztül igénybe vett reklám közzétételre is be kell szerezni az igazolást, azaz el kell kérni azt a reklámügynökségtől. A második lényeges eltérés a nyilatkozat eredménytelen bekérését illeti. Társasági adó szempontból ugyanis a mentesüléshez nem szükséges ezt a tényt az adóhatósághoz bejelenteni.

Mindez az adminisztráció csak akkor merül fel, ha a reklám közzététellel kapcsolatban felmerült költség magasabb, mint évi 30 millió forint. Ha nem éri el ezt az összeget, társasági adó szempontból nincs teendőnk. Ha eléri vagy meghaladja, akkor pedig azokat a költségeket kell növelő tételként a társasági adó bevallásba beállítani, amelyek esetében a mentesülés nem áll fenn, tehát nem csak a 30 millió forintot meghaladó értékről lehet szó.

Tapasztalatunk szerint az a Társaság, amely esetében ilyen nagymértékű a reklám költség, bizonyos, hogy a szükséges nyilatkozatokat reklámadó szempontból is beszerzi. Azt látni kell, hogy ez a gyakorlatban rengeteg adminisztrációt jelent sajnos, még akkor is, ha a reklámadós adatbázis ezen a terhen valamelyest enyhít. A társasági adós plusz előírás (pl. az ügynökön keresztüli igazolások beszerzése) – megítélésem szerint – a gyakorlatban szükségtelen és pusztán adminisztrációs terhet jelentő szabály, miközben a sokat hangoztatott cél az adminisztráció csökkentése. A körültekintően eljáró adózók esetében tényleges többlet adóbevételt a költségvetésnek ez a szabály nem jelent, tartalmában pedig pusztán az igazolás beszerzésének elmulasztása okán gazdasági értelemben nem lehet vállalkozási céllal ellentétes költségnek titulálni a reklámköltéseket.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ