Közép-kelet-európai adókalauz 2016. – 2. rész

A régiós országok adóstratégiája

Bár a tankönyvek szerint az államok az adórendszerük vonzóbbá tételével is megpróbálják magukhoz csábítani a befektetőket, az utóbbi években az országok közötti adóverseny új síkra terelődött. A témában megjelent első cikkünkben is bemutattuk, hogy az adóverseny az utóbbi időszakban kissé átalakult. Az államok már nemcsak egymással szemben törekednek arra, hogy előnyös adókörnyezetet biztosítsanak a befektetőknek, inkább egymással együttműködve igyekeznek fellépni az adócsalások minél alacsonyabb szinten tartása, illetve az adóbevételek megtartása érdekében, mert ez lehet a kulcsa az adóterhek hosszabb távú csökkentésének, ezzel pedig a befektetői környezet javításának. A mostani második részben a régióban lévő országok adóstratégiáját tekintjük át.

A régiós országok adózási rendszerét bemutató Adókalauz immár INTERAKTÍV, internetes verzió formájában is elérhető: Közép-Kelet-Európai Adókalauz 2016. Az idén májusban megjelent kiadvány felhasználóbarát verziója az egyes országok adózási rendszerének bemutatásán kívül a különböző adónemek összehasonlítására is lehetőséget ad.

A gazdasági válságot megelőzően a régió országai között alapvetően a klasszikus adóverseny dominált.

Az elmúlt néhány évben azonban a legtöbb ország olyan adórendszer megalkotásán munkálkodott, amely a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgálja. Ez a két célkitűzés alapvetően ellentétes irányba mutat, ezért a mindkettőnek egyaránt megfelelő rendszer kialakítására az egyes országok meglehetősen különböző elképzelésekkel és más-más eszközök bevetésével törekedtek.

Hogy a fenti céloknak megfeleljenek, egyes országok – apróbb finomításoktól eltekintve – alapvetően a korábbi években kigondolt stratégiájuk mentén haladtak, strukturális adóváltozások bevezetéséről egyik vizsgált országban sem tudunk beszámolni. A jövedelemadók, valamint a forgalmi típusú adók kombinálása tekintetében továbbra is meglehetősen vegyes a kép.

Néhány ország – köztük Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, – ezzel párhuzamosan – a forgalmi típusú adók (áfa, tranzakciós illeték, stb.) emelésében, illetve szinten tartásában látta a kiutat. A magyar adatok jelenleg is jól tükrözik ezt a kétpólusú megközelítést: az áfa kulcs, illetve az szja és a társasági adó szempontjából továbbra is a skála két ellentétes végén helyezkedünk el. Az áfa nálunk a legmagasabb mind régiós, mind EU-s összehasonlításban, míg a társasági adó, különösen a sávos adó alsó kulcsát tekintve (10%) – Montenegró kivételével –Magyarországon a legalacsonyabb a régióban. A kormányzati kommunikáció is ebbe az irányba mutat, hiszen eszerint az egy számjegyű jövedelemadó a hosszú távú cél, és a tervekkel összhangban az szja is tovább csökkent 16%-ról 15%-ra.

Románia a hazánkéhoz hasonló stratégiával próbálkozott, azonban 2016-tól 24%-ról 20%-ra csökkentette az áfa általános mértékét, valamint a korábban bevezetett, az energiaszektort érintő különadókat is hatályon kívül helyezte. A román társasági adó és szja továbbra is egységesen 16%.

Szlovénia 2014-ben indult el ebbe az irányba, azóta náluk az áfa kulcs a régiós átlag feletti (22%), de a tao az átlag alatt maradt (17%).

A régiós országok egy másik csoportja éppen ellentétes válságkezelési stratégiát választott: ők a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja-, illetve a társaságiadó-kulcsokban látják a megoldást.

Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, mely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadóztatásában, és ez 2016-ban is változatlanul kétkulcsos (19% illetve 25%) szja-rendszer formájában maradt érvényben. Ezzel összhangban a korábban 19%-os társasági adó is 23%-ra nőtt, 2014-től 22%-ra csökkentve, amely még mindig a felmérésben szereplő országok 17%-os átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfa kulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti: 20%.

adobrosura_2016_1

Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát: az áfa 20%; a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív, és 2016-tól már hatkulcsos, a legmagasabb jövedelemkategóriában a korábbi 50% helyett eléri az 55%-ot. Nyugati szomszédunk a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25%-on tartja.

Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer: mind a forgalmi adó, mind pedig a jövedelemadó mértéke magasnak mondható. A görögöknél az áfa 23%, míg a társasági adó tavalyi 26%-os kulcsa a felmérés legmagasabb értéke volt, amelyet ebben az évben 29%-ra emelt a nemzeti szabályozás tovább súlyosbítva ezzel a Görögországban prosperáló cégek adóterheit. Az szja progresszív rendszerű adókulcsa a jövedelemszinttől függően 22%, 32%, illetve 42%.

Akadnak olyan „középutas” országok is, amelyek igyekeznek minden tekintetben a középmezőnyben maradni. Ilyen például Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18%/32%), az átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfa kulccsal (23%) és a 19%-os társasági adóval. Csehország is ebbe a kategóriába sorolható annak ellenére, hogy egykulcsos (15%-os) jövedelemadót vezetett be, mert a bruttósítás alkalmazása miatt az effektív szja-teher eléri a 20%-ot, az áfa kulcs (21%) és a társasági adó is (19%) az átlaghoz közeli értéket mutat. Hasonló trend figyelhető meg Ukrajnában, ahol az szja kulcsa 15%-ról 18%-ra nőtt ugyan, viszont a bérjárulékok szintje jelentősen csökkent (36,76% helyett 22%).

Külön kategóriát alkot a volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia, hiszen az adókulcsaikat – mind a jövedelemadók, mind a forgalmi adók terén –igyekeznek az átlag alatt tartani. Az említett országokban ez 9-10%-os tao- és szja-mértéket, valamint 17-19%-os áfa kulcsot jelent.

A Baltikum államaiban vegyes a kép. Lettország és Litvánia az átlagos áfa kulcson kívül kicsivel az átlag alatti társasági adóval próbál befektetőket vonzani, ebben hasonlít Albániához. Észtország egységes kulcsot alkalmaz: 20% az áfa és a társasági adó is, amely azonban nem klasszikus nyereségadó, mert csak a felosztott nyereséget terheli.

adobrosura_2016_2

A fent bemutatott példákból is jól látható mennyire sokféle stratégiát követhetnek a régiós országok. Továbbra is nehéz dolga van azoknak a befektetőknek vagy vállalkozásoknak, akik olyan döntés előtt állnak, hogy a régióban hol végezzenek nagyobb beruházást. A sokféle adóstruktúra, és a nem egyértelmű összehasonlíthatóság miatt ezért az ország általános megítélése is kiemelkedő szerepet játszik a befektetői döntések során.

* * *

A kiadvány angol nyelven az alábbi linken érhető el>>> MAZARS KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ADÓKALAUZ 2016

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése